Több országban is hagyományos ünnepi finomság a keresztes cipócska – Íme a recept!

A kereszténység előtt Eostre istennő tiszteletére készítették és fogyasztották a kis bucikat. Sokan úgy gondolják, a kereszt a holdnegyedeket szimbolizálja, az easter, azaz húsvét szó pedig valószínűleg az Eostre névből ered. I. Erzsébet, Anglia uralkodója 1592-ben rendeletben tiltotta meg a „meleg keresztes zsemle” és más fűszeres kenyerek árusítását, kivéve temetkezéskor, nagypénteken és karácsonykor. 

A rendelet megsértésének büntetése az volt, hogy valamennyi tiltott terméket a szegények között kellett szétosztani.

Számos babona övezi a zsemle sütését, illetve ajándékozását. Aki nagypénteken megosztja valakivel a süteményét, azzal az elkövetkező egy évben semmin sem fog hajba kapni. Ha egy hosszú tengeri út előtt fogyasztja valaki a cipócskákat, azok megóvják őt a hajótöréstől. Ha fellógatjuk a húsvéti zsemléket – legalább egyet – a konyhában, védelmet biztosítunk magunknak tűz ellen, és mindig lesz kenyerünk, még az ínséges időkben is. 

Hamburg környékén valamikor a 15-16. század környékén az urak szolgáikat küldték húsvétkor egy-egy kosárral és benne párnákkal a zsömlékért, hogy még melegen kerülhessen ünnepi asztalukra a kultikus finomság. 

Erre az ünnepi reggelire meghívták rokonaikat, barátaikat is, hogy együtt fogyasztva a húsvéti zsömléket, elkerülje őket a viszály. 

Svédországban – egy 1737-ből származó szakácskönyv szerint – a még meleg bucik belsejét kikanalazták, és tejszínnel, cukorral, vajjal összefőzve újra visszatöltötték az üres zsömlébe. A svéd bullar (zsömle) nagyon kedvelt volt húsvét és nagyböjt idején, ilyenkor tejbe áztatva, kevés fahéjjal megszórva fogyasztották. Ünnepi, húsvéti változatát marcipánnal is megtöltötték, mazsolával, fűszerekkel ízesítették, ennek neve: semla. A Baltikum területére a középkorban valószínűleg svéd kereskedők közvetítésével érkezett, Rigában találhatjuk meg az első írásos nyomát a 16. századból.

Húshagyókeddi cipócskák (észt recept, 10–12 darab) 

2,5 dl langyos tej
25 g élesztő vagy 11 g száraz élesztő
1 tojás
só
1 dl cukor
1 teáskanál kardamom por
7 dl búzaliszt
100 g lágy vaj
a mázhoz: 1 tojás
tölteléknek: 3 dl tejszínhab
2 teáskanál vaníliás cukor

Ha az élesztőt használjuk, oldjuk fel langyos tejben; a száraz élesztőt egyszerűen összekeverjük a liszttel. Adjuk a tojást, cukrot, sót és az őrölt kardamomot a tejhez, keverjük folyamatosan, majd adagoljuk hozzá a lisztet. A vajat a legvégén adjuk hozzá. Gyúrjuk a tésztát addig, amíg lágy nem lesz, és nem ragad hozzá a kezünkhöz és a tálhoz. Takarjuk le konyharuhával. és hagyjuk meleg helyen megkelni, amíg duplájára nem nő. Formáljunk kis zsömléket a tésztából, tegyük őket zsírpapírra, a sütőlapra, és így kelesszük tovább a ruha alatt. Melegítsük elő a sütőt 225 fokra, kenjük meg a felvert tojással, és süssük őket 10 percig. Hagyjuk kihűlni, és vágjuk be a zsömlék tetejét. Félbe is vághatjuk a süteményeket, és töltsük meg az alsó felüket a vaníliás cukorral összekevert tejszínhabbal, majd tegyük vissza rájuk a tetejüket.

Kép

Fotó forrása: Freepik

Hot cross buns (angol recept)

Hozzávalók: 210 ml tej
1 tojás
450 g búzaliszt
1,5 teáskanál mézessütemény-fűszerkeverék
fél teáskanál fahéj (őrölt)
fél teáskanál só
50 g cukor
50 g vaj
1,5 teáskanál élesztő (instant)
125 g mazsola
A kenéshez: 30 ml tej (2,8%-os), 25 g kristálycukor

Az élesztőt simára kikeverjük a langyos tejben, majd a többi hozzávalóhoz dolgozva „rugalmas” könnyűvé gyúrjuk. A tésztából kis cipócskákat formázunk, és a tepsire rakjuk őket kicsit megkelni. Ha duplájára dagadtak, keresztet vágunk minden süteménybe, majd a cukros tejjel megkenjük őket. Közepesen meleg sütőben 15–20 perc alatt szép „pirospozsgásra” sütjük a bucikat. Langyosan a legfinomabb vajjal, lekvárral. 

Kép

Kép forrása: Freepik