A magyar űrhajósjelöltek már készülnek! – A világ élvonalával együtt kutatjuk az űrt a HUNOR űrprogramban

Mi pontosan a HUNOR? 

A HUNOR egy mozaikszó a HUNgarian to ORbit (Magyarok a világűrbe) kifejezésből, amely tükrözi a program komplexitását és a magyarországi űrtevékenységek sokoldalúságát. A HUNOR űrprogram Magyarország saját űrkutatási és űrtechnológiai projektje, amelynek fő célja az űrtechnológia fejlesztése és az űr tudományos kutatása. A program szorosan együttműködik az ENSZ-szel, a NASA-val és a NATO-val, összefogja a hazai űrtevékenységeket, lehetővé téve új kísérletek, űrszondák és műholdak indítását.
„Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az ország részt vegyen a nemzetközi űrkutatásban, és innovációt hozzon létre az űrrepülés területén. Az űrkutatás nemcsak tudományos és technológiai előrelépést eredményez, hanem inspirálja és motiválja a fiatal generációt, s rávilágít arra, hogy az emberiség határait folyamatosan tágítani lehet” – mondta dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. 

HUNOR-célok

A HUNOR-program célja, hogy felívelő pályára állítsa a magyar űrkutatást (vizsgálja az űridőjárást, az űrplazmát stb.) és a high-tech ipart. 

Cél az is, hogy magyar kutatóűrhajóst juttasson fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol a kiválasztott a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén majdnem egy hónapig kizárólag magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket – köztük holdkőzet-vizsgálatokat és orvosbiológiai kísérleteket – fog végrehajtani. 

Magyarok újra a világűrben

A HUNOR űrprogram során Magyarország lehetőséget kap arra, hogy a 2024 végén vagy 2025 elején részt vegyen egy nemzetközi űrexpedíción. A Semmelweis Egyetem részt vesz az űrhajósok kiképzésében és az őket körülvevő környezet előkészítésében. A HUNOR Program Irányító Testületében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora felel az orvosszakértői feladatokért.
„Az űrhajósok egészségügyi monitorozása és az űrkutatáshoz kapcsolódó kutatások irányítása izgalmas és kihívásokkal teli feladat. A Semmelweis-csapat elkötelezetten dolgozik azon, hogy a kiválasztott űrhajósokat a legmagasabb szinten képezzük ki, hogy sikeresen teljesíthessék jövőbeli űrmisszióikat. Az űrhajósok kiválasztása szigorú folyamat eredménye, 240 jelentkezőből választottuk ki a legjobb 8 jelöltet” – nyilatkozta dr. Merkely Béla, aki egyúttal azt is tudatta, hogy a jelölteket majdnem egyéves válogatási folyamaton tesztelték, hogy felmérjék szellemi teljesítőképességüket, testük teherbírását, személyiségük stabilitását, tudományos munkaszínvonalukat, és hogy képesek-e csapatban együttműködni. Fizikális tréningen vesznek részt, amelynek célja a kardiovaszkuláris állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása. A pszichológiai képzés pedig felkészíti őket az űrmissziók során tapasztalható elszigeteltségre és bezártságra. 

A négy kiválasztott jelölt közül egy repülhet a világűrbe. 

A jelöltek között megtaláljuk Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnököt, Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnököt, Schlégl Ádám klinikai ortopédsebészt és Szakály András 40 éves repülőipari tervezőmérnököt. 

Cserényi Gyula a kiképzésről így nyilatkozott a honvedelem.hu-nak: „Fizikailag igencsak megterhelő volt az orvosi csapat teljesítménydiagnosztikai tesztje. Egy légzőkapacitásunkat folyamatosan mérő maszkot helyeztek az arcunkra, a felsőtestünket teleaggatták elektródákkal, és a futópadon kellett rónunk a kilométereket – ameddig bírtuk. Pszichológiai vizsgálataink is voltak. Ezt úgy kell elképzelni, hogy tengernyi kérdés volt, például pszichológiából összesen 600, egy-egy tesztre volt 20 percnyi időnk. Vagy rengeteg matematikai feladvány volt, amire adtak összesen 15 percet.”

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának kecskeméti telephelyén Gripen repülőgépekkel is repültek a kiválasztottak, igaz, a hátsó ülésen. A komplex feladatsor tartalmazott nagy intenzitású, nagy túlterhelésű fordulatokat, kis- és közepes magasságú műrepülő elemeket, nagy magasságú, hangsebesség feletti repülést, továbbá olyan egyéb speciális manővereket, amelyek előkészítik az űrhajósjelölteket a normálistól eltérő fiziológiai körülményekre.

A Szojuz 35 űrhajó eredeti leszálló egysége a Közlekedési Múzeumban kiállítva. Valerij Kubaszov ülőhelyén Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós szkafandere. – Forrás: Fortepan/Faragó László

Magyar találmányok segítik az űr megismerését

„A magyarok több berendezéssel, fejlesztéssel és kutatással járultak már hozzá a kozmosz megismeréséhez, amelyeknek köszönhetően a magyarországi űripar megerősödött és versenyképesebbé vált a nemzetközi piacon. 

Az ilyen eredmények közé tartozik több kis műhold, nanoszatellitek indítása az űrbe, amelyek különböző kutatási célokat szolgálnak, és adatokat gyűjtenek az űr jelenségeiről.

Emellett űrszondákat is küldtünk a távoli űrbe, amelyek segítették megérteni a naprendszerünk és az univerzum működését. Magyarországon jelenleg körülbelül negyven olyan cég van, amely tevékenységét részben vagy egészben az űriparra alapozza” – mondta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Még néhány fontos magyar fejlesztésű űreszköz:
Puli Space: A magyar fejlesztésű eszköz egy nagyon kicsi, alig 40 dekás detektor, amely a holdkőzet felső rétegében található vízjég kutatására alkalmas.
Pille: 1967-ben csatlakozott a Szovjetunió által vezetett Interkozmosz programhoz. Farkas Bertalan 1980-ban kiutazott a világűrbe, ahol végrehajtotta a Doza-kísérletet. Itt próbálták ki először a később legendássá vált Pillét, a magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb termékét, amelynek későbbi változatai a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) űrjárműveire is feljutottak. A Pille maga volt a csoda, hiszen ez volt az első olyan berendezés, amellyel már a világűrben meg lehetett pontosan határozni az asztronautákat ért sugárzás dózisát. 
A magyar műszerekkel teletömött VEGA szondák vizsgálták a Haley üstököst. 
1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű, a Lunar Rover tervezője is magyar volt, neve: Pavlics Ferenc. 
Az első magyar műholdat, a Masat-1-et 2012-ben bocsátották fel.
A Tritel RS egy jelenleg is aktív szolgálatban lévő sugárzásmérő. Érintőképernyőjén az űrhajósok a mért dózisokat táblázatos és grafikus formában is megtekinthetik.