Bolondságnak tartották, kasszasiker lett a Hófehérke és a hét törpe
„Grimm világhírű meséje nyomán készült színes-rajzos trükkfilmcsoda” – ezzel a szöveggel csábították a nézőket a magyar mozikba, amikor az 1930-as évek végén Amerikából Magyarországra is megérkezett Walt Disney rajzfilmje, a Hófehérke és a hét törpe. Arra azonban sokat kellett várni, hogy a hercegnő, Tudor, Vidor, Szende, Szundi és a többiek magyarul is megszólaljanak a filmvásznon. Hatvanegy évvel ezelőtt mutatták be először itthon a szinkronizált Hófehérke és a hét törpét. De hogyan indult hódító útjára a valaha volt legsikeresebb Disney-rajzfilm?
Mese vagy valóság?
A Hófehérke eredeti története egy 19. századi német népmeséből származik, amelyet a Grimm testvérek írtak. 1812-ben kiadott népmese-gyűjteményükben a Hófehérke volt az 53. számú történet, de ők írták a Hamupipőkét vagy a Csipkerózsikát is, ám ezek még mind nagyban különböztek a ma jól ismert Disney-változatoktól.
Érdekes, de az is felvetődött, hogy Hófehérke történetét megtörtént események ihlették: az egy grófnő és állítólagos szeretője, II. Fülöp spanyol király valós történetéből származik. A 16. század közepén élt német Margaretha von Waldeck grófnő és az akkor még csak trónörökös Fülöp szerelmét a spanyol udvar nem nézte jó szemmel, igyekeztek megfúrni a frigyet.
Végül a fiatal lány rejtélyes körülmények között mérgezés áldozata lett.
Egy másik véletlen egybeesés, hogy Margarethának – aki édesanyját már kisgyermekként elveszítette – szörnyű kapcsolata volt a mostohaanyjával. Eközben Wildungen városa, ahol a grófnő felnőtt, számos rézbányának is otthont adott. A bánya dolgozói, akik sokszor gyerekek voltak, az alultápláltság és a rossz munkakörülmények miatt megakadtak a növekedésben, ezért állítólag „szegény törpéknek” nevezték őket. Ezeket a feltevéseket 1994-ben Eckhard Sander német tudós Hófehérke: mese vagy valóság? című könyvében publikálta 1994-ben. De hogyan került az amerikai Walter Elias Disney rajzfilmrendező látókörébe a mese?
„Disney bolondsága”
Eltökélt szándéka volt, hogy Hófehérke legendáját vászonra vigye, azóta, hogy 1917-ben, 15-16 évesen látta a híres mese némafilmes változatát. De ötletét senki nem támogatta, Hollywood-szerte őrültnek tartották, még saját felesége és bátyja is le akarták beszélni. A tervezett 250 ezer dolláros költségvetés a hatszorosára növekedett, s hogy ezt elő tudja teremteni, Disney még a házára is jelzáloghitelt vett fel.
A Hófehérke és a hét törpét tekintik Walt Disney első animációs játékfilmjének, ám sokan úgy gondolták, nem lesz sikeres, ezért csak „Disney bolondságaként” emlegették. Kétszázötven fős csapat dolgozott rajta, hagyományos, kézzel rajzolt animáció készült, de Disney úgy gondolta, hogy úgy tudnak igazán realisztikus hatást elérni, ha először élő szereplővel felveszik az adott mozdulatsort, majd kockáról kockára lerajzolják a felvétel képeit. Egy rotoszkóp nevű eszköz segítségével papíron újra elkészítették a szereplők mozgását animáció formájában. Ez a megoldás mérföldkövet jelentett a rajzfilmkészítés történetében.
A munkálatok során mintegy kétmillió vázlat készült, a film végleges formájában 250 ezer képet tartalmazott, és az 1937-ben megjelent rajzfilm már színes film volt.
A Disney-t bolondnak nevezők nem is tévedhettek volna nagyobbat, ugyanis a Hófehérke és a hét törpe a rajzfilm diadalát hozta el, soha nem látott szintre emelve az animációs rajzfilm műfaját. Kasszasiker lett, a munka négy évig tartott, 1,5 millió dollárba került, és 418 millió dolláros bevételt hozott a bemutató óta. A korszak nagyra becsült filmrendezője, a szovjet Szergej Eisenstein a valaha készült legjobb filmnek nevezte.
Charlie Chaplin a premieren
A Disney-filmet 1937 decemberében mutatták be Los Angelesben. A premieren közönség soraiban olyan hírességek ültek, mint Charlie Chaplin, Marlene Dietrich, Judy Garland, a mozi előtt mintegy 30 ezres tömeg gyűlt össze. Eközben a bemutató idején Angliában túl hátborzongatónak találták a végeredményt, ezért 16 éven aluliak csak szülői kísérettel tekinthették meg. A Hófehérke és a hét törpe Adolf Hitler egyik személyes kedvence volt, amelyről szabadidejében még vázlatokat is rajzolt.
Miután bemutatták Amerika-szerte, nemsokára Magyarországra is megérkezett a mese, igaz, ekkor még csak feliratos formában. „Grimm, világhírű meséje nyomán készült színes-rajzos trükkfilmcsoda” – így hirdették a Magyar Film című folyóirat legelső számában, 1939 februárjában.
„…és a film száz meg száz apróbb-nagyobb jelenete, alakmegrajzolása, mind-mind, tökéletes. A néző belebódul a mesék színes, lenyűgöző világába és a rajzok észrevétlenül tökéletes keretei mögött valóságos hús-vér életet érez. Művészet ez a film, az emberi tudás és tehetség szimbóluma, mely érzelemmel tudja megtölteni a papír élettelen rajzfiguráit is és életet lop a varázserejű filmszalagon keresztül az érzéketlen vetítővászonra” – fogalmazott a lap kritikusa.
Egy nagy és hét kis Oscar-szobor
Mivel abban az időben animációs filmeket nem díjaztak, 1938-ban csak a legjobb kísérőzenét jelölték az Oscar-díjra. A következő évben az Amerikai Filmakadémia különdíjjal jutalmazta a filmet: „innovatív technikájával milliókat bűvölt el, és úttörője volt a szórakoztatás új területének” – állt az indoklásban. Az alkotó a filmért elnyert Oscar-díjat – stílusosan – hét kis Oscar-szoborral együtt vehette át. Walt Disney-t ez a műve a világ egyik leginnovatívabb és legkreatívabb filmkészítőjévé tette. Az 1940-ben megjelent Pinokkióval együtt széles körben a legnagyobb filmes teljesítményének tekintik, amely minden jövőbeli Disney-film alapjául szolgált.
Hófehérke az egyetlen Disney-hercegnő, aki 1987-ben saját csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán.
Az Amerikai Filmintézet listáján „Minden idők 100 legjobb amerikai filmje” között is szerepel, 2008-ban a legnagyobb amerikai animációs filmnek is megválasztották.
A Grimm-testvérek meséjében eredetileg nem hét, hanem tíz törpe szerepel. A hét törpe neve sokkal később jelent meg, mint Grimmék története. Hófehérke kis társait először egy 1912-es Broadway-produkcióban nevezték el, ez inspirálhatta Walt Disney-t, hogy ő is nevet adjon szereplőinek. A nevek sem a meseíróktól származnak, hanem a rajzfilm készítői találták ki őket. A forgatókönyvírók egy ötvenes listát folyamatosan szűkítve választottak találó neveket a hét törpének, így született meg a rangidős, szemüveges Tudor, a mindig vidám Vidor, az álmos Szundi, a náthás Hapci, a félénk Szende, a mogorva Morgó és a néma Kuka karaktere. Utóbbi csak sokára került fel a listára, előtte egyszerűen a „hetediknek” hívták a karakterét. Több elmélet van arra nézve, hogy mit is jelent a hét törpe. A hetes számot gyakran összekapcsolják az isteni természetes működési renddel, de a világ hét természeti csodáját vagy a hét tengert is szimbolizálhatja.
„Magyar hangja…” – 61 éves az első szinkron
Hazánkban ugyan már 1935-ben a Magyar Film Iroda műtermében elkezdték az első magyar szinkronmunka elkészítését, a Hófehérke és a hét törpe szinkronizált formában csak 1962-ben vált elérhetővé a nagyközönség számára.
Kevesen tudják, hogy a Walt Disney-produkció törpéinek magyar neveit Lakner Artúr szinkrondramaturg-rendező találta ki.
A gyerekek legjobb barátja
Lakner Artúr a felvidéki Zólyomban született, sokgyermekes zsidó családban nőtt fel. Világháborús frontszolgálat után a Corvin-filmgyár gyártelepét vezette, ezzel egyidejűleg külföldi burleszkfilmek vígjátékainak feliratait fordította és írta át magyarra. Nevét igazán ismertté és megbecsültté az általa 1926-ben létrehozott Lakner bácsi Gyermekszínháza tette, ahol több jelentős művész, például Galambos Erzsi, Ruttkai Éva kezdte a pályáját. Zenés gyermekdarabjait a Vígszínházban mutatta be, ám 1944-ben koncentrációs táborba deportálták. Kecskeméten a vasúti sínek mellett, míg a marhavagonokba nem terelték az embereket, addig a vagonírozásra váró kisgyerekeket szórakoztatta rögtönzött meseelőadásával. Ez az utolsó emlék róla…
Az 1962. szeptember 13-án bemutatott szinkronizált rajzfilmben Váradi Hédi hangján szólal meg Hófehérke, énekhangját pedig Házy Erzsébet kölcsönözte. A törpék szinkronhangjai között olyan legendás magyar színészek találhatók, mint Csákányi László (Tudor), Márkus László (Vidor), Suka Sándor (Szende) vagy Harkányi Endre (Kuka). Később, 2001-ben készült egy újabb szinkron, ebben már Oroszlán Szonja hangján szólalt meg Hófehérke, a törpéknek pedig például Bodrogi Gyula (Tudor), Garas Dezső (Morgó) és Haumann Péter (Szende) kölcsönözte a hangját. A rajzfilm felújított változatát 1982-ben, majd tíz évvel később is bemutatták a mozikban.
Források:
https://www.blackpoolgrand.co.uk/history-of-snow-white
https://www.britannica.com/topic/Snow-White-and-the-Seven-Dwarfs-film-1937
https://365nap365film.blog.hu/2020/07/19/18_hofeherke_es_a_het_torpe_snow_white_and_the_seven_dwarfs
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/lakner-artur
https://epa.oszk.hu/01300/01373/00001/pdf/00001.pdf#page=30
http://iszdb.hu/?audio=2879https://www.ujsagmuzeum.hu/lakner-artur/
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%B3feh%C3%A9rke_%C3%A9s_a_h%C3%A9t_t%C3%B6rpe_(film,_1937)
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj” – 55 éve költözött be az életünkbe a Mézga család
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
