Az ősöreg örmény, a paralimpikon és a jövőbe látó – három erős és „beszippantó” könyv a nyári szabadságra

Térjen be a Boldogságboltba!

„A Boldogságbolt”, Rozványi Dávid novelláskötete ennek a nyárnak az üde olvasmányélménye, valódi színfoltja lehet: valamiféle szimbolikus álomvilágba, fantasztikumba ragad el, ugyanakkor filozofikusan elgondolkodtat. A címadó novella, A Boldogságbolt korábban már hatalmas olvasottságot és népszerűséget ért el az interneten, és ezzel meg is alapozta a kötet többi történetének sikerét. Különös, szürreális atmoszféra árad a könyv történeteiből, amelyeknek egyik főszereplője egy több száz éves, bölcs örmény kereskedő. A valóság és az álomvilág határán egyensúlyoz az egyes szám első személyben elmesélt cselekmény. Olyan kiváló irodalmi elődök nyomdokán halad a szerző, mint E.T.A. Hoffmann, E.A. Poe, Szerb Antal.

Freud szerint nem az a kísérteties, amit nem ismerünk jól, hanem éppen azoknak az összefüggéseknek a felismerése, amelyek összekötik az okokat és okozatokat. A fantasztikum írói eszköze lehetőséget teremt, hogy meglássuk ezeket az összefüggéseket, és beleborzongjunk. Ám Rozványi Dávid novellafüzére csak épp annyira fantasztikus és borzongató, amennyi ahhoz szükséges, hogy lelkünk állóvizébe kissé belekavarjon, csak épp annyira, hogy a tökéletesnek tűnő felszíni tükörkép összetörjön, és beljebb lássunk, a lelkünk mélyébe, a vágyaink mélyen buzgó sötétségébe.

Rozványi Dávid: „A Boldogságbolt”. Szent Gellért Kiadó és Nyomda

Szekeres Pál paralimpikon, egészen közelről

Tiszteli és csodálja Szekeres Pál vívó olimpiai bajnokot, aki egyetlenként a világon érmet szerzett olimpián és paralimpián, ép és kerekesszékes sportolóként is? Becsüli politikai pályafutását, amelyet a fogyatékkal élők érdekképviseletének szentel? Ha igen, akkor itt az idő és a lehetőség, hogy közelebbről is megismerje őt. Antal-Ferencz Ildikó nagyon részletes interjúkötetet készített vele, amelynek olvasója úgy érezheti magát, mintha Szekeres Pál szomszédságába költözött volna, és rendszeres látogatásokon hallgathatná családtörténeteit, anekdotáit, életének ismert epizódjait és egyáltalán nem ismert kulisszatitkait. Nehezen lehetne ezt a könyvet besorolni, mert egyszerre 20–21. századi korrajz, életrajz, családtörténeti jegyzet, sporttörténelmi dokumentumregény. Leginkább egy vaskos könyv terjedelmével bíró, képekkel gazdagon illusztrált életút-interjú, amely mindvégig lenyűgözően érdekes, hiszen maga az interjúalany nagy egyéniség és kiváló mesélő. Akit azonban csak az életút egy-egy témája érdekel, az is megtalálja azokat a fejezetrészeket, amelyek a sportról, a családról, a kerekesszékes létről vagy a közéleti szerepvállalásról szólnak. Szekeres Pál életének jelentős szereplői is megszólalnak a könyvben, jól elkülönített mezőben, színesítve és kiteljesítve az interjúalanyról alkotott képet.

Az „életregény” egyharmadánál szerepel az az 1991-es esemény, a bonni Világkupára utazás közben bekövetkező baleset, amely fordulópont volt az életében. Utána sok minden másképp alakult, mint ahogy korábban következtetni lehetett az ifjú sportoló karrierjére – mégis, ennyi év távlatából már tudjuk, nem kevésbé gazdag és kiteljesedett az az életút, amelyet Szekeres Pál az elmúlt harminc évben befutott. Megkockáztatom: talán jóval kevesebben csodálnánk ma Szekeres Pált a balesete és az utána következő testi-lelki magára találása nélkül. Csak így lehetett az a tiszteletre méltó egyéniség, akit ez a hihetetlenül részletes és gazdag tartalmú interjúkötet elénk tár, szinte baráti közelségbe hoz.

Antal-Ferencz Ildikó: Kilőve a Holdra. Szekeres Pál, a háromgyermekes vívó. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2022.

Történelem és politika, selyempapír nélkül

Schmidt Mária történész nem a visszafogott, diplomáciai selyempapírba csomagolt megfogalmazásairól ismert. A Terror Háza Múzeum főigazgatója, társadalomtörténeti kutatásokért felelős intézetek és közalapítvány vezetője „Korszakhatáron” című esszékötetében is kertelés nélkül kimondja a véleményét történelmi folyamatokról, amelyekben élünk, közéleti szereplőkről, akik a minket körülvevő világot befolyásolják, és világtendenciákról, amelyek közeljövőnket formálják. Véleményét még azok is megfontolják, akik nem értenek egyet gondolatmenetével vagy értékválasztásaival. Akik pedig osztják nézeteit, élvezettel olvassák elemzéseit, a közelmúlt és a jelen történelmi folyamatainak nagyívű összefoglalásait.

2018 és 2022 között folyóiratokban és blogban megjelent írásait fogja egy csokorba a nemrég megjelent kötet. „Az egypólusú világrend válsága”, „Középpontban a szex”, „A meztelen király, avagy a nyugati társadalomtudományok alkonya”, „Az akció fedőneve: demokrácia”, „Ki lesz Európa új ura a 21. században?” – beszédes címek, és a mögöttes tartalom sem marad el a várakozásainktól. Egy egész fejezetet szentel Schmidt Mária a pártállamból kinőtt, azt a rendszerváltás után is tovább éltető politikusok életműve megrajzolására, hogy jobban megérthessük a máig ható folyamatokat. Kivétel nélkül minden írása továbbgondolásra és vitára bátorít, és arra sarkallja mind a vezető értelmiségi és politikai elitet, mind az egyszerű olvasókat, hogy ne a múltból megszokott státuszainkat védjük, hanem új világlátással készüljünk arra az új világrendre, amelynek világos előrejelzői a 2008-as gazdasági válság, a Covid-járvány és az ukrán–orosz háború.

Schmidt Mária: Korszakhatáron. Esszék. Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, 2022.