Frigyes, dán királyfi – Milyen legyen egy modern király, akinek nincs hatalma?

Dánia büszke nagy történelmű monarchiájára, amelynek tagjai az elmúlt száz évben hol sikerrel, hol sikertelenül alkalmazkodtak az új idők kihívásaihoz. A jelenlegi trónörökös Frigyes herceg, aki nagy elődöket fog követni a trónra lépésekor. 21. századi királyként azonban már egészen más lesz a szerepe, mint felmenőinek.  

Frigyes herceg
Kép: Wikipedia

Az emberek egykor csodálták a királyokat, Istentől kijelölt uralkodónak tekintették őket.  Hatalmuk határtalan volt, harcba küldhették népük fiait, kizsákmányolhatták vagy felvirágoztathatták az országukat. Majd lassan elfolytak az évszázadok, és a királyok koronái múzeumi vitrinbe kerültek.

A csodálat elkopott, a palotákban hatalom nélküli királyok ülnek. Mégis ezeknek a hatalom nélküli monarchiáknak is maradt annyi misztériuma, ami miatt még mindig érdeklődéssel fordul feléjük a világ.

Míg régen a királyok szerepe egyértelmű volt, a megmaradt királyi családoknak már folyamatosan alkalmazkodniuk kell a modern elvárásokhoz. Ez a szerepkeresés pedig nem könnyű egy olyan világban, ahol az emberek hozzászoktak, hogy néhány évente leváltják vezetőiket.

Dánia egyike azoknak az európai országoknak, amely megtartotta monarchikus berendezkedését. Akárcsak az Egyesült Királyságban, itt is az uralkodó írja alá a törvényeket, és minden héten fogadja a kormányfőt. Ha kormányalakítási válság van, akkor a pártok követeket küldenek az uralkodóhoz, hogy megtárgyalják az esetleges koalíciós lehetőségeket. Jelenleg az idős Margit királynő ül a trónon, aki 82%-os népszerűségnek örvend, ami igen pozitív megítélést jelent. Akárcsak Angliában, itt is a legidősebb fiú a trón várományosa, azonban a brit Károllyal szemben a dán Frigyes herceg nagy népszerűségnek örvend. Ám a történelem arra figyelmeztet, hogy nehéz egy népszerű uralkodó utódjának lenni, és a változó idők is akadályt jelenthetnek a jövendő király számára.

Nagy elődök és egy lovas király

A dán királyság büszkén viseli Európa egyik legrégebbi monarchiájának a címét, ugyanis első feljegyzett uralkodóját a 10. században koronázták meg. Az alapító dinasztia a 15. században kihalt, az Oldenborgok következtek, a 19. században pedig egy új oldalági dinasztia indult el, és azóta is a Glücksborg család tagjai uralkodnak. A felvilágosodás, akárcsak a többi protestáns többségű országban, itt is háttérbe szorította a királyságot, és átadta a kormányzást a parlamentnek. A dán alkotmány nem engedélyezte a női örökösödést, így az ország első és eddig egyetlen királynőjét a 20. században koronázták meg.

A dán uralkodók Margit királynő előtt kizárólag férfiak voltak, akiket 1513 óta vagy Frigyesnek vagy Keresztélynek hívtak.

Ennek a hagyománynak köszönhetően a dán gyerekeknek könnyen megy a történelemórai felelet, viszont annál nehezebb egyéniségnek lenni a sok azonos nevű király között. Az utolsó nagy népszerűségnek örvendő uralkodó X. Keresztély volt, Frigyes koronaherceg dédapja, akit 1912-ben koronáztak meg. Ő volt az utolsó dán király, aki valódi hatalommal rendelkezett. Bár ma már nemzeti büszkeség Keresztély, uralkodásának elején majdnem bedöntötte a monarchiát, mert túlságosan beleavatkozott az ország ügyeibe. Az első világháború után ugyanis Európa-szerte határviták dúltak. A dán nacionalisták meg akarták szerezni Schleswig tartományt, amely a dán–német határon található. A király a tartománnyal kapcsolatban inkább a nacionalista törekvések mellé állt, vitába keveredett a kabinettel, amely népszavazás alapján akarta eldönteni a hovatartozást, és ez 1920-ban politikai válsághoz vezetett. Végül népszavazást követően csak a tartomány dán többségű északi részét sikerült Dániához csatolni, de a király hírnevét megtépázta a válság. Egész életében vezekelt az uralkodó ezért a lépésért.

Frigyes herceg
Frigyes herceg, édesanyja karjában - Kép: Wikipedia

A mai jó hírnevét X. Keresztély elsősorban második világháborús szerepének köszönheti. Németország 1940-ben rohanta le Dániát, amely az erőviszonyokra való tekintettel gyorsan kapitulált. A király a megszállás első két évében szinte mindennap kilovagolt, így nyilvánította ki szuverenitását, és ez a gesztus a nemzet fennmaradásának szimbóluma lett. A dán kormány viszonylag nagy szabadságot kapott a belpolitikát illetően, amelynek köszönhetően az országban nem vezettek be zsidótörvényeket. Ez belső ellenállás kialakulásához vezetett, amelynek a letörése érdekében 1943-ban a németek puccsot hajtottak végre a kormány ellen, és átvették az irányítást. A németek ekkor megkísérelték a zsidótörvények bevezetését, a dánok azonban ezt nem engedték. A történet szerint X. Keresztély szolidaritásból sárga csillagot viselt, ez azonban csak legenda. Az viszont igaz, hogy a király pénzzel segítette a zsidók mentését, és a dán összefogásnak köszönhetően az ország viszonylag kis, 7000 fős zsidó közösségét kompokkal átszállították Svédországba.

X. Keresztély háború alatti kiállása mellett arról is híres, hogy ő volt az első dán uralkodó, aki egyetemre járt.

Miután 1947-ben meghalt, fia, IX. Frigyes került a trónra, aki nem tudott apja nyomdokaiba lépni. Bár a visszafogott viselkedésű férfi a dán ellenállás egyik vezető alakja volt, amikor 1972-ben meghalt, a dán monarchia népszerűsége mélyponton volt. A lakosság úgy érezhette, hogy a királyság intézménye felett eljárt az idő. Amikor azonban legidősebb lánya, Margit került a trónra, ez megváltozott, a visszafogott, komoly és konzervatív királynő visszanyerte a dánok szimpátiáját. Margit királynő már elmúlt nyolcvanéves, és bár a felmérések szerint a fia is népszerű, a nagyapja példája azt mutatja, hogy nem könnyű egy népszerű uralkodó nyomdokaiba lépni.

Egy dán királyfi és egy ausztrál Hamupipőke

Frigyes herceg 1968-ban született. Az ifjú herceget a skandináv uralkodócsaládok hagyománya szerint elit iskolákban taníttatták, és néhány évet eltöltött egy francia bentlakásos iskolában is. Frigyes a régi hagyományokhoz hűen komoly katonai kiképzést kapott. Édesanyja, Margit királynő Cambridge-ben és Londonban tanult, a fia pedig az Atlanti-óceán másik oldalán, a Harvard egyetem diákja lett. A fiatal herceg rendkívüli népszerűségnek örvendett, amit csak tetézett a várakozás, hogy ki lesz Frigyes felesége.

Régi és modern királyok egyik legfontosabb feladata volt a házastársuk megválasztása, mert a döntésnek mindig nagy volt a tétje.

Korábban a trónörökösök házasságukkal területeket nyertek, évtizedekre megalapozták a békét egy másik királysággal, vagy dinasztiákat egyesítettek. Ma a hercegek házassága a népszerűség miatt fontos, egy rossz választás és egy rossz házasság ugyanis a monarchia számára is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a királyi családok nyilvános élete miatt fontos a megértő társ.

Kép
Frigyes herceg
Kép: Wikipedia

Frigyes a várakozásokkal ellentétben nem valamelyik skandináv királyi családból választott, és nem is apja szülőhazájában, Franciaországban kereste a menyasszonyát. A herceg 2000-ben lelkes sportemberként a sydney-i olimpián vett részt nézőként, amikor egy partin bemutatták egy fiatal nőnek, akit Mary Donaldsonnak hívtak. Mary a találkozó után félórával tudta csak meg, hogy a dán trónörökössel beszélget. A több ezer kilométeres távolság ellenére titkos udvarlás kezdődött, amiről a dán sajtó csak két évvel a találkozás után értesült. A skót származású ausztrál lányt az eljegyzés bejelentése után nagy lelkesedéssel fogadták a dánok. A visszafogott, kedves és szép Mary tökéletes választásnak bizonyult, és Frigyes népszerűsége tovább nőtt, amikor az esküvőn könnyes szemmel várta menyasszonyát az oltárnál. Marynek és Frigyesnek azóta négy gyermeke született, és népszerűségük töretlen. A királyi herceg egy modern skandináv ország jövendő uralkodójaként sporteseményeken vesz részt, államfőket fogad, feleségével fontos segélyszervezeteket patronálnak.

Frigyes igyekszik édesanyjával egyezően botránymentes, visszafogott életet élni és olyan értékrendet követni, amely összhangban van a dán társadalommal.

Margit királynő egy BBC-interjúban elmondta, hogy szerinte mi a szerepe azoknak az európai királyi családoknak, akik túlélték a 20. századot: „Királyi családként emlékeztetjük arra az embereket, hogy nem egy rövid pillanatban élünk, hanem hosszú múlttal rendelkezünk, aminek mi is a részei vagyunk. Magabiztosságot szeretnénk adni, hogy az országaink jól vegyék az akadályokat.” Frigyesnek ezt kell követnie, és akkor a népszerű dán monarchia túlélheti a válságokat.  

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti