Forradalmi élmény – Ivády Nóra „Megalkuvók” című 1956-os regénye

A „Megalkuvók” Ivády Nóra első regénye. A szerző stílusa irodalmi igényű naplójegyzeteken edződött, így csöppet sem emlékeztet elsőkönyves szerzőére: érett, szép, érzékletes és atmoszférateremtő. Szereplőinek többsége a korszak valós, történelemalakító figurája, a hadügyminisztérium akkori vezetői – a két főhős viszont kitalált személyiség. Ivády Nóra kitűnő jellemábrázoló, a lelki történéseket hitelesen, pátosz nélkül képes megrajzolni.

Regényalakjai hús-vér emberekként mozognak a történetben, szinte halljuk a hangjukat, érezzük körülöttük a szagokat, a dohány- és lőporfüstöt, a kórházak áporodott vérszagát, a „háborúszagot” a főszereplő katonai zubbonyán.

Az emberek cselekedetei mögött ebben az időszakban a legváltozatosabb háttérindítékok és érzések feszültek, és a regény hitelesen fel is vonultatja mindet a kétségbeesett hatalomféltéstől – a bizonytalanságon, félelmen, aggodalmon, reménykedésen keresztül – egészen a forradalmi lelkesedésig. Olyan erővel von be minket az 1956. október 6-ikától, Rajk László újratemetésének napjától november végéig tartó időszak budapesti történéseibe, hogy szinte a két főszereplővel együtt rohanunk föl a honvédelmi minisztérium lépcsőjén, vagy rójuk a romos-barrikádos utcákat, és gyűjtjük az üvegeket a Molotov-koktélokhoz. Ez volt az a korszak, amikor mindenkinek „csendre kellett inteni még a gondolatait is, mert a falnak is füle volt”, az igazság pedig majdnem ismeretlen fogalommá silányult, mert egyetlen dolog számított csak, a politikai megbízhatóság. Ott vagyunk abban a szobában, ahol a honvédelmi minisztérium vezetői üveges szemmel vizslatják Budapest térképét, hárítják a felelősséget, szabotálják a rendcsinálást. „Hamarosan eljön az a pillanat, amikor le kell tenni a voksot, úgy, hogy még nem tudjuk, ki a legerősebb. Ez a legnehezebb helyzet, amibe egy katona kerülhet. Vakon dönteni – fogalmazza meg egyikük. – Ez bitót is jelenthet, ha az ember rossz helyre húz.”

Az egyik főszereplő, Lippai János ezredes gyorstalpaló tiszti tanfolyam elvégzése után lett magas rangú katonai vezető.

Erkölcsi döntéseit a zsigeri félelem motiválja, amit egyik felettese így fogalmaz meg: „Ezek el fogják üldözni, fel fogják koncolni az új világ olyan felkapaszkodott elvtársait, mint amilyen maga is, János!” Hiába jólelkű, emberséges hajlamú – saját pozíciójának és életének a féltése képtelenné teszi őt hosszú távon az önzetlenségre, a hősiességre.

Felesége, Lenke a viszonylagos jómódot évező, férjét rajongva szerető asszony. A forradalom napjaiban szembesül azzal, hogy egészen addig álomvilágban élt, nem vett tudomást a külvilágban zajló eseményekről.

Egy csalódás olyan útra indítja, amelynek során átlépi élete addigi korlátait, hatalmas lelki fejlődésen megy keresztül, ami a harcolók mellé állítja. Ivády Nóra mesterien váltogatja János és Lenke összefonódó és szétváló történetét, általuk pedig a szovjetbarát tisztek és az utcai forradalmárok nézőpontját.

A forradalom után reménykedik a házaspár, hogy a történtek ellenére a helyzet elcsitul, és lehetőségük nyílik egy békés, visszavonult életre – János azonban nem tudja átlépni félelmeit, amelyek csak megalkuvás árán győzhetők le. Pedig még nyitva a határ, mert a lázadozóknak egérutat kellett hagyni, hogy minél távolabb fussanak. „Ki kell engedni az elégedetlen tömeget – mondta Ilku Pál vezérőrnagy, a forradalom utáni »rendcsinálás« egyik fő alakja. – Ennyi embert nem lehet kivégezni. Menjen el, aki erős, és még van ereje ellenállni. A megalkuvókkal könnyű lesz.”

A „Megalkuvók” című regényt nemcsak a felnőttek, hanem minden középiskolás kezébe vehetné, és nem csalódnának benne, mert a fordulatos cselekményszövés miatt észrevétlenül vonódnának be a történelmi eseményekbe.

Számukra különösen jó hír, hogy már elektronikusan is megvásárolható a könyv a publioboox.com-on. Az idősebbek örömére ugyanott megvehető nyomtatott formában is, egyelőre még szerény, „elsőkönyves” formátumban, de reméljük, a kultúra mecénásai – felismerve történelmi és szépirodalmi értékét –, hamarosan keménykötésű, nagyobb betűs kiadásban is eljuttatják az érdeklődő közönséghez.