Fejlesztő és szórakoztató játékok

Játékra fel!

A gyermek életét egészen újszülött kortól végigkíséri a játék, amely a testi és lelki fejlődésre egyaránt hatással van. A különböző mozgások, ezek begyakorlása már az újszülött idegrendszerét és izomzatát fejlesztik, és előkészítik a bonyolultabb és összetettebb tevékenységekre. A csecsemő a mozgásain keresztül tanulja meg, hogy milyen az őt körülvevő világ: tapint, érzékel, ízlel, szagol, vagyis megismeri a külvilágot, mindezt mozgásos játék közben.

A gyermek személyiségének alapvonásai is a játékban alakulnak ki, örömöt szerez neki, szórakoztatja, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát. Jelen van benne a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny.

Mindemellett „A játék […] nem puszta szórakozás, időtöltés, hanem fontos ismeretek szerzésének és kifejezésének módja, valamint a kínzó belső feszültségek csillapításának, az öngyógyításnak is eszköze.” – írja Ranschburg Jenő. A játékot a kisgyermek sokszor tudat alatt kommunikációs csatornaként használja. Eljátssza a bánatát, örömét, vagy ami épp foglalkoztatja őt, ezért figyeljünk oda, mert lehet, hogy így érthetjük meg lelki vívódásait. 

Mire jó a játék?

Mozgásfejlesztés: A csecsemő kúszik-mászik, megfog, megtapint tárgyakat, dolgokat. Ezáltal fejlődik a testérzékelése, testsémája, megtanulja testének határait. A mozgásos játékok fejlesztik a mozgáskoordinációt, az egyensúlyészlelést, a térérzékelést, a térbeli tájékozódást. A rajzolással, manipulációs, konstruáló játékokkal finomodnak a mozgások, fejlődik a szem-kéz koordináció, a két kéz mozgásai összehangolódnak, a finommozgások ügyesednek. A gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodva játszhatunk vele érzékelős és utánzós játékokat, építhetünk otthon különféle akadálypályát, hintáztathatjuk, fűzhetünk, gyurmázhatunk, rajzolhatunk, festhetünk, építhetünk.

Érzékelés-észlelés fejlődése: a mozgásos játékok segítik összerendezni a különböző érzékszervekből érkező ingerek összehangolását az agyban. (=szenzoros integráció). A látással kapcsolatos észlelés, a hallással kapcsolatos észlelés, a tapintásos észlelés, tér-és időészlelés, az egyensúlyészlelés fejlődik. Figyeltessük meg gyermekünkkel, hogy egy adott dolognak milyen sokféle tulajdonsága van. Pl.: egy alma sima felületű, édeskés illatú, kerek formájú, édeskés-savanykás ízű, piros (vagy sárga, vagy zöld) színű… Játszhatunk kóstolós játékot becsukott szemmel, vagy tapintós játékokat, ahol ki kell találni milyen tárgyat tapogatott meg.

Figyelemfejlesztő hatás: a játék során megtanul a gyermek tudatosan egy dologra koncentrálni, összpontosítani. Figyelme stabilabbá válik, kialakul a figyelemmegosztás képessége és a szelektív (vagy differenciált) figyelem képessége. Megtanulja, hogy egy játékot végig kell játszani, különben értelmét veszti a tevékenység. Kitartóbbá nevel, megjelenik a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége, akkor is betartja azokat, ha számára nem kedvezőek. Játszunk gyermekünkkel minél több társasjátékot, szóláncot, kirakós és memóriajátékot!

A gondolkodás fejlesztése: a játék által az összehasonlító, általánosító készség, a fogalomalkotás, a problémamegoldó készség, a kreativitás, a szimbolikus gondolkodás fejlődik. A gondolkodást fejlesztő játékaink lehetnek: szógyűjtés egy adott gyűjtőfogalom köré, barkochba, egy adott dolog körülírása úgy, hogy az adott szót nem szabad kimondani, stb.

Emlékezetfejlesztő hatás: a játékfejlődéssel párhuzamosan fejlődik, az önkéntelen emlékezet szándékos emlékezetté, a rövid távú emlékezet hosszú távú memóriává alakul.

Képzelet és fantázia: a szerepjátékokban, az ábrázoláskor, a konstruáló játékoknál, a mozgásos játékoknál egyaránt a képzelet és fantázia nagy jelentőséggel bír. Megtanul elvonatkoztatni, megjeleníti gondolatait, vágyait, megeleveníti azokat a dolgokat, érzéseket, amelyek foglalkoztatják őt.

Érzelmek kifejezése: a játéknak feszültségcsökkentő hatása van, ebből a feszültségcsökkentésből származik a játék öröme. Szerepjáték során az élet kellemes mozzanatait újra átélheti a gyermek, kielégítetlen vágyai beteljesülhetnek, félelmei, szorongásai oldódhatnak, az agresszió, a harag feloldódhat. Beleéli magát a másik ember helyébe, átéli és megjeleníti az eljátszott személy érzelmeit, viselkedését kiváltó indítékait. Ez nagymértékben hozzájárul az empátia képesség és a segítőkészség erősödéséhez, a társak sikere feletti öröm érzéséhez.

Beszédfejlesztő-indító hatás: a játék beszédre, kommunikációra készteti a gyermeket. A kisgyermek eleinte minden játéktevékenységét szavakkal is kíséri, elmeséli, hogy mi is történik az adott szituációban. Gazdagodik a szókincse, gyakorolja a hanglejtést, a hangsúlyt, a beszéd ritmusát, dallamát próbálgathatja.

Szociális készségek fejlesztése: a közös játék során tanulja meg a gyermek a társas együttélés szabályait és normáit. Megérti a mindennapi életet, megismeri a család és a közösség szerkezetét és működését. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesítheti saját akaratát, szándékait. Fejleszti a kapcsolatteremtő készséget, az akaraterőt, az önfegyelmet, szolgálja a csapathoz tartozás élményét, a társas kapcsolatok megerősítését.