„A császármetszés nem egy »szomszéddal megtörténhet« típusú eset, hanem sajnos valós B-terv”

A Császárvonal a Te gyermeked.

Így van, a saját szüléseim közben szerzett tapasztalataim alapján jött létre ez a kezdeményezés Rákosi Dóra gyógytornásszal és még számtalan szakértővel összefogva, ami egy ingyenes mobilapplikációval indult. Ma már annyira kinőtte magát, hogy könyvet adtunk ki, virtuális fotókiállítást hoztunk létre, folyamatosan bővül a laikusok számára készített online tudásbázisunk, s a mindenki számára elérhető tartalmakon túl előadásokat tartunk védőnőknek, edzőknek, szülésznőknek az ország számos pontján. Az anyákon felül szeretnénk a rendszert is célozni, a tudásába integrálni mindazt, amit képviselünk.

Milyen ma egy szülő nő helyzete Magyarországon?

Az anyáknak hátránya származott abból, hogy az orvosfogadást kirántották a lábuk alól, noha az ügyeletben szülés sokkal jobb statisztikákat tud felmutatni például beavatkozások, császárarányok tekintetében. A hálapénz kivezetése valóban égetően szükséges folyamat volt, azonban mindenki azt vette figyelembe, hogy mi lesz az egészségügyi dolgozókkal, de hogy az anyák hova kerülnek, mi történik velük ebben a nem egységes rendszerben, az nem volt szempont. Ráadásul mindezt a Covid-járvány, a látogatási tilalmak idején – és még a személyzet sem tud biztos pont lenni ebben a kiszolgáltatott élethelyzetben.

Éppen ezért az anyákon is nagyon sok múlik: hogyan készülnek fel, tudják-e, mik a jogaik, milyen tisztességes eljárás illetné meg őket, tudnak-e határt szabni, vagyis sikerül-e magukat képviselve felkészülni a folyamatra.

Hogyan lehet most felkészülni a szülésre?

A legtöbb kórházban van ingyenes felkészítő. Hasznos, viszont nem lehet csak ezzel megelégedni, mert többnyire a helyi viszonyokat, szokásokat ismerteti, ezért medikalizált szemléletű. Nem annyira holisztikus, hogy egy anya lássa, ezen kívül mik lennének a választási lehetőségei. Fontos tájékozódni az élettani szülés folyamatával és persze a császármetszéssel kapcsolatban, a kórháztól és mindentől – bababoltoktól is – független szülésfelkészítőn, lehetőleg bábai szemléletűn részt venni. A császármetszésről viszont ezeken alig vagy nem is esik szó, pedig ma, 40 százalékos császáraránynál (NEAK-adat) ez nem egy „szomszéddal megtörténhet” típusú eset, hanem sajnos egy valós B-terv. Nem azért, mert nem tudunk szülni, hanem mert ez egy kiszámíthatatlan folyamat, az ellátórendszer pedig jelenleg beavatkozásfókuszú. És kevesen tudják, de minél több beavatkozást végeznek egy anyán, azok láncolatban következnek egymásból, és annál valószínűbb, hogy a végén császármetszés lesz. Hiába készül valaki hipnoszüléssel, és szeretne kádban vajúdni, a rossz hír az, hogy akkor is megtörténhet, hogy műtét lesz a vége. És ha nincsenek információi róla, akkor könnyen kompetenciavesztett állapotba kerülhet. Így érdemes tisztában lenni azzal – mindenféle ezoterikus humbug nélkül –, hogy az információval nem bevonzunk valamit, hanem mankót szerzünk.

Valóban szükség van ilyen nagy arányban császármetszésre?

Olyan mennyiségben, amennyiben ma végzik, nincsen. Ezt nem én mondom, hanem az orvosszakma, de még a NEAK császárstatisztikáinak felvezetőjében is olvasható. A jelenlegi jogrendszerben teljesen érthetetlen módon a császár számít biztosabb útnak, megelőző beavatkozásként szerepel. Amikor egy szülészeti per zajlik, akkor az orvosnak azt kell bizonyítania, hogy miért nem végzett császármetszést. Ezért sokkal többször vágnak, mint ahányszor az indokolt lenne. Pedig figyelembe kéne venni azt a tényt, hogy amikor elkezdett ilyen radikálisan emelkedni a császármetszések aránya, akkor egy ideig ugyan csökkent az oxigénhiányos állapotok és az egyéb szövődmények előfordulás, amiket a császár hivatott megelőzni, de aztán megállt ez a statisztikai javulás.

Nőnek viszont a vele összefüggésben álló szövődmények, a rengeteg műtét hosszú távú kihatásait pedig egyre több anya, sőt család érzi akár élethosszig.

Miért veszélyesebb ez a beavatkozás, mint a hüvelyi szülés?

A császármetszés egy nagy hasi műtét, amelynek a funkciója az életmentés. Ez nem az élettani, természetes folyamat, ráadásul nagyon kevés egészségügyi indikációtól eltekintve nem az anya és a baba érdekei érvényesülnek. A közhiedelemmel ellentétben nem jobb a császármetszés, nem „kíméli meg” a babát, sem a medencefenék izmait – utóbbiakra a 9 hónap ugyanúgy hat, a szülés módjától függetlenül. Rengeteg gátizomproblémás császáros édesanyával foglalkozunk, akiknek nem biztos, hogy eszébe jutott volna, hogy ezzel is összefügghetnek a panaszai, például szűknek érzi magát, a medencéje feszültséggel teli, feszes, nem megy vagy fájdalmas az intim együttlét a császár után. Ez mind-mind a császármetszés farvizén alakul ki. A hegesedés elváltozásairól és az összenövések okozta problémákról nem is beszélve. A sor rendkívül hosszú, nem én vagyok hivatott kivesézni.

Kép

Kép: Tiboldi Tamás

Mi szolgálja az anya és a baba érdekeit?

Először is kompetens, felelős felnőtt személyként kellene kezelni a szülő nőt az ellátórendszerben. Amikor ő azt gondolja, hogy felelőssége teljes tudatában, az információkat pró és kontra meghallgatva hoz egy döntést (például visszautasít egy beavatkozást vagy vizsgálatot), akkor ezt tiszteletben kellene tartani. Azzal a babával, azzal a testtel és azokkal az érzésekkel ugyanis az anya fog élni. Így – ha csak nincs tényleges egészségügyi akadálya –, hagyni kellene türelemmel a természetes folyamatokat lezajlani a szülőszobán. Ezen felül semmi másra nincs szüksége egy vajúdó nőnek, mint tiszteletteli, információban gazdag, abajgatás nélküli jelenlétre – kísérve, nem vezetve. Sajnos rengeteg a vajúdást gátló tényező a kórházi viszonyok között: folyamatosan beszélnek hozzá, kérdezgetik, vadidegenek vizsgálják óránként, éles a fény, átjáróház a szülőszoba, hatan vajúdnak egyszerre paraván nélkül, a kísérőket kizárják a szülőszobáról, beleegyezés nélkül végeznek beavatkozásokat, repkednek a negatív szuggesztiók.

Az anya testében akkor tudnak megindulni a megfelelő hormonális folyamatok, akkor tud befelé figyelni, megérkezni, ha félhomály van, békés a környezet, és senki nem háborgatja, nyaggatja őt. Ma ez nagyjából csillagállástól függ.

Ami pozitív: most kezd éledni a női erő, a női tudatosság, az összefogás, önmagunk és nőtársaink képviselete. Mi, nők egymást tudjuk ebben a legjobban támogatni és felemelni. Érdekképviseletben, egymás informálásában, női körökben, szülésre bocsájtó ünnepeken.

Mit tehet ezért egy édesanya?

A szülésre felkészülés során fontos a mentális és a lelkierő. Fontos, hogy az anya rendben legyen magával nőként, rendben legyen a transzgenerációs batyujával, a helyén tudja kezelni azt. Ha van valamilyen kiskorában történt abúzus, szülésre is kiható negatív élmény, ha félelem van az életében, azt időben – akár még várandósan – el kell kezdenie felgöngyölíteni, mert ezek visszaköszönhetnek a szülőszobán. Nemcsak az fog dönteni, hogy milyen köntösben, tökéletes magánkórházban vagy vidéki kis kórházban szül, hanem az is, hogy milyen belső erővel érkezik. Fejben ott van-e, vagy még két fájás között is a munkahelyi gondokon agyal. Fél-e a fájásoktól, vagy van benne egy olyan átfogó tudás, megélés, hogy ezek a fájások produktívak, azért vannak, hogy a babája a hullámokkal egyre közelebb kerüljön hozzá. Hiszi-e, hogy a szülés betegség, vagy sikerült megélnie a felkészülés során, hogy a teste tudja a dolgát, akkora babát növeszt, amekkorát világra tud hozni. Sok minden el tud simulni a lelkünkben, ami félelemként jelentkezne nem felkészült állapotban.

Utána – ha sikerül a hüvelyi vagy akár a császáros szülés megfelelő segítők és körülménynek között – az élmény olyan katartikus forrás lesz, amelyhez élete végéig vissza tud térni.

A császármetszéssel kapcsolatos információszerzés hónapját már negyedik éve ti képviselitek Magyarországon. Mivel készültetek?

Aki ismeri a Császárvonal oldalát, tudja, hogy rengeteg cikkünk, információs videónk és tornavideónk van, a kismamatornától kezdve a szülés utáni regenerációs programokig. Szeretnénk a testi vonal után a lélekre is ráerősíteni, hogy az édesanyák le tudjanak csendesedni, kapcsolatba tudjanak kerülni a babájukkal ebben a krónikus stresszforrásokkal teli világban. Ezért immár több 3, 5, 10, 15 perces relaxáció is elérhető nálunk Oláh Kata szomatodráma-játékvezető pszichológus szakmai segítségével. Ezek a hanganyagok testfókuszúak, céljuk saját magunk nyugtatása önerősítő mondatokkal, mentális lecsendesedéssel. Szorongás- és feszültségoldásban elengedhetetlenek, mi ezekkel tudjuk most segíteni az anyákat, bármilyen szülésre készüljenek is. Van közte császár előtti, VBAC előtti relaxáció, VBAC és hasi szülés utáni gyermekágyi segédlet, sőt műtét alatt segítségül hívható mankó is. A lista folyamatosan bővül, ahogy időnk engedi. Az eddigi visszajelzések alapján mindez hiánypótló, nagyon szeretik az anyák, s a legtöbbször azt írják vissza: nem értik, eddig miért nem engedték meg maguknak ezeket az öt perceket, hiszen olyan sokat tudnak adni!