Bagdy Emőke 80 éves – Ezeket tanultam a „pszichológia nagyasszonyától”

Aki a cselekvő optimizmust táplálja a lelkében, jó eséllyel győztesen jön ki a normatív és akcidentális – a szükségszerű és a kiszámíthatatlanul lecsapó – életválságokból.
Ne a múlton keseregjünk, hanem okosan együtt azt tervezzük, mi lesz. Nyissunk a jövőre, haladjunk mindig előre. Ismerjük meg a pozitív pszichológia eszközeit.

A kapcsolati kötelékek megtartanak. Olyan fontosak, mint a magzat számára a köldökzsinór.
Nincs ezen mit túlmagyarázni, elég egy Bagdy Emőké-s példa: „Két ember együtt okosabb, mit 1+1 ember.”

Kölcsönösség, együttműködés, empátia – ezek a mi mentőöveink.
Azt add nekem, ami jó neked, és én is azt adom neked, ami jó nekem.

A saját életünkért nem biztos, hogy lelkesen tudunk dolgozni, küzdeni – de abban a pillanatban, hogy van kiért, már boldogan cselekszünk a másikért.
Ki fontos neked, kiért élsz? Kit szeretsz? Ha meg tudod nevezni, nagy baj már nem lehet, mert van az életednek külső értelme, ösztönző ereje is.

Indulatstop: Ne hergeld magad, hanem hűtsd le, fagyaszd le a káros indulataidat, zabolázd meg, mert ember vagy!
A lefojtott indulat persze káros is lehet, és nem tartható bent a végtelenségig, ezért ahol nincs ember, ott kiabáld ki magad.

Cselekvésközpontúnak kell lenni a megküzdés során.
Nem a köldöknézés, nem csak az elmélkedés oldja meg a problémákat. Ha a jó gondolat megreked, mit sem ér. Váltsd tettekké!

A szorongáscsökkentés első számú eszköze a mozgás.
A nagy lendítő mozgások – karokkal, guggolásokkal – kikapcsolják a szorongásközpontot. Ha belső morfiumra, vagyis endorfinra vágysz, akkor fussál!

3 és 6 éves kor közé tehető a fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel azonosulás szenzitív időszaka.
Ekkor a gyermek a saját nemének megfelelő szülőfél magatartási mintáját tölti le automatikusan, akaratlanul, érzelmi hajtóerők hatására. Nem tudatos azonosulásról van szó, hanem öntudatlanról. Ha az elfogadás és mássági tolerancia elérése volna a cél egy óvodásokat megcélzó, alternatív szexuális orientációt bemutató mesével, akkor nem a 3-6 éves korra kellene koncentrálni, amikor még csak automatikusan azonosulni tudnak a mesealakokkal, hanem arra a tudatos nevelési folyamatra, amely az iskoláskori időszakkal veszi kezdetét. Felvetődik a kérdés: miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül, amikor a népesség kilencven százalékában a biológiai adottságokhoz illeszkedik a szociális nem, vagyis a gender? „Az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni?” – tette fel Bagdy Emőke a kézenfekvő kérdést.

Ne rettenj meg, hogyha tudományos igazságodat a kollégáid többsége kétségbe vonja – leginkább ideológiai igazodás miatt, vagy mert nyomasztod őket a tekintélyeddel.
Bagdy Emőke szakmai véleménye a „Meseország mindenkié” c. „érzékenyítésre szánt” mesekönyv kapcsán kiváltotta 1280 kollégája rosszallását, elhatárolódását és ennek demonstrálását. Nem költözött a lelkébe tartósan a félelem vagy a keserűség emiatt. Egyik definícióját korrigálta, ám szakmai érvét – hogy a 3–6 éves kor alkalmatlan az érzékenyítésre, viszont alkalmas az azonosulásra – azóta se cáfolták kollégái.

Ne hagyd magad elszédíteni a „modernségtől”, nem minden jó és hasznos, ami progresszívnek nevezi magát.
Ma világszerte az egykori kisebbségek, meghurcoltak, megnyomorítottak visszaütésének korszakát éljük. Ez egy eltúlzott, nem a valóságot tükröző világképet eredményez.

Az identitással – ki vagyok én? – legalább 10 éven át gyürkőzik a felnövő személyiség.
Felnőtt az, akinek vannak válaszai a hivatás és párkapcsolat kérdéseire, aki tud hűségesen kötődni, felelősséget vállalni a másik emberért, bizalmat adni és megbízni; adni, nem csak kapni. Aki ezt nem tudja, az még nem érett személyiség, hiába nyolcvanéves.

„Ti, az ifjúság, legyetek a pszichológia szerelmesei, mert nagyon sokat ad az élethez.”
„Én magam is sokat köszönhetek neki – állítja Bagdy Emőke. – Megtanítja, hogyan éljünk és próbáljunk meg talpon maradni, egészségben élni és bizakodással előre tekinteni.”

Mi a pszichológia egyik fontos üzenete? „Tegyél rendet!”
Napirendet, órarendet, munkarendet – ez a közösségeken belüli együttműködések alapja.

Lelki csontvázunk a hit, lelki mozgató izomzatunk a reménykedés. Hát tréningezzük!
A vallási hittel élők előnyben vannak, mert ideológiai alapjuk van a reménykedésre. A hit egyébként az ateistákban is működik, még azokban is, akik a tudomány mindenhatóságában hisznek. Hit, remény, szeretet – a lelki-testi védelmi apparátus így teljes.

A fenti gondolatok többsége meghallgatható ebben a videóban vagy elolvasható ebben a cikkben.