Az alacsony zsírtartalmú tej és a látásjavító sárgarépa legendája

Egészséges-e a zsírszegény tej? Javítja a látást a sárgarépa? Kevésbé hízlal a méz, mint a cukor? Egészséges életmódhoz kapcsolódó tévhitekért most sem kellett messzire mennünk, könnyen összeszedtünk belőlük egy csokorra valót. Köztük olyanokat is, amelyekkel nap mint nap találkozunk.

Kép: Pixabay

Csínján a zsírral?

A zsírszegény tejet még mindig hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni, mondván, amúgy is túl sok zsírt fogyasztunk. Pedig a zsírszegény tej fogyasztásának nem sok értelme van, lévén a tej értékes hatóanyagai csak akkor szívódnak fel, ha zsír is kerül melléjük.

A zsírszegény tejre emiatt nem igaz az a mondás, mely szerint ez az egyik leggazdagabb kalciumforrás, ugyanis szemben a normál tejjel, ennek fél literje korán sem fedezi napi kalciumszükségletünk 60−70 százalékát.

A magasabb zsírtartalmú tejekben emellett több, a kalcium felszívódást segítő D vitamin is van. Érdemes azt is tudni, hogy emellett több A, D és K vitamint is tartalmaz ez a magasabb kalóriatartalmú, és emiatt kevésbé egészségesnek vélt tejfajta. A normális testsúlyú felnőttek és a gyerekek egyértelműen jobban járnak a magasabb zsírtartalmú tejjel, egyedül a diétázóknak érdemes egészségügyi megfontolásból a zsírszegény változatot leemelniük a polcról.

Répa a javából

A sárgarépa jót tesz a szemnek, mivel tele van béta-karotinnal, az A-vitamin előanyagával – ahogyan ezt színe is jól mutatja. Ezzel önmagával nem is lenne baj, a dologhoz azonban az is hozzátartozik, hogy az A-vitamin és a karotinok szervezetben való hasznosítása igen erősen függ az élelmiszer zsírtartalmától. Olyannyira, hogy zsíradék nélkül a nyersen fogyasztott sárgarépa hatalmas karotintartalmának mindössze 2 százaléka jut át a bélfalon, a maradék pedig kiürül.

Ezért előnyös, ha egy kevés olivaolajat locsolunk a reszelt sárgarépára. Anélkül a sárgarépa messze nem olyan remek karotinforrás, mint gondolnánk.

Mézes kánaán

A mézzel kapcsolatban több tévhittel is találkozunk. Az egyik legtipikusabb, hogy a méz kikristályosodása azt jelzi, a méz bizony hamisított, vagy minimum nem annyira egészséges, mint a kevésbé kristályosodott. Pedig erről szó sincs, hiszen a kristályosodás teljesen természetes folyamat, egyedül a mértéke az, ami méztípusonként változik. A repce-,  napraforgó- és hársméz gyorsan kristályosodik, míg az akác- és a selyemfű méz lassan. A kristályosodás mértéke valójában a fruktóz és glükóz arányán múlik, míg ugyanis a magas glükóztartalom gyorsítja, addig a magas fruktóztartalom lassítja ezt a folyamatot.

És itt kerül elő a másik tévhit, mely szerint fogyókúra során a méz előnyösebb a cukornál. Erről szó sincs, lévén a méz tulajdonképpen fruktózban oldott glükóz – azaz két cukorféle keveréke, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és enzimekkel dúsítva.

Úgyhogy – bár a cukor mellett a felsorolt hasznos anyagokat is tartalmazza – az éppen fogyókúrázóknak illik kerülni.

Ugyancsak mézes tévhit, hogy nem szabad meleg teába csurgatni, mert a hő tönkreteszi „értékes hatóanyagait”. Ez a hiedelem az enzimekre nézve valóban igaz, ám a méz nem az enzimei miatt értékes eledel.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti