Akiknek a 8000-es csúcsok meghódítása nem dicsőség, hanem mesterség – A serpák világa

A serpák napról-napra bebizonyítják: bármi elérhető, ha megvan bennünk a képesség, az akarat, a kitartás és a csapatmunka. Hegyi vezetők, akik ismerik a völgyeket és a meredek útvonalakat. A világ legmagasabb csúcsainak, köztük a Mount Everestnek pontos ismerői. A „serpa” szó magát a tibeti és nepáli nomád, félnomád nép népcsoportot jelöli, mely már több mint 6000 éve él a Himalája magas fennsíkjain, átlagosan 3000–4500 méteres magasságban. Ismerik a hegyi utakat, tudják, hogyan kell hágóvassal közlekedni, s, hogy milyen hatásai vannak a magasságnak az emberre.
A 20. század elejétől segítenek a hegymászóknak teherhordóként, mert jól jött nekik az ezért kapott fizetség. Modern eszközök híján sokáig a hátukon vitték az expedíciók felszerelését. Manapság is ők szállítják hátukon a felszerelést és az élelmiszert, de fontos hangsúlyozni, hogy a „teherhordó kifejezés” degradáló a himalájai hegymászó serpák számára. Ők a hegyek ismerői, túravezetők, őket hívják akkor, amikor kötélpályát kell kiépíteni, létrákat kell felcipelni, sátrakat kell telepíteni, és akkor is, ha valaki bajba kerül a hegyen, és menteni kell. 

Kiváló fizikai állóképességgel és mászási technikával rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy az extrém körülmények között is hatékonyan mozogjanak.

Tapasztalataik és helyismeretük segítségével navigálnak a veszélyes hegyi útvonalakon, gondoskodnak az expedíciókon résztvevő csapatok biztonságáról, pontosan meghatározzák az optimális útvonalakat, emellett jártasak az időjárás „olvasásában” is. Rendszerint olyan hatalmas kihívásokkal szembesülnek, mint például az extrém hideg, az oxigénhiány vagy a hóvihar, éppen ezért jól tudják, hogy a hegyekben nincs helye hibának vagy figyelmetlenségnek. Hivatásuk életstílus is, és bőven több puszta fizikai teljesítménynél:
„A hegyek spirituális és kulturális őrzői is vagyunk. Az őseink hosszú évszázadokon keresztül élték meg ezt a hegyvidéki életet, és mi az ő hagyományaikat hordozzuk magunkban” – nyilatkozta Ang Rita serpa.

Mennyit keresnek a serpák?

A serpák jövedelme jelentős mértékben változhat, és számos tényezőtől függ, például a tapasztalattól, a feladatoktól és a megmászott hegyek számától. Általában a serpák éves jövedelme átlagosan 3000 és 6000 dollár között mozog, azaz átlagosan havi 250 és 500 dollár – ennyiért cipelnek kb. 30 kilót a hátukon. Ezek az adatok persze átlagos becslések, és a konkrét összegek változhatnak az egyéni körülményektől függően.

Kép

A hegyek legismertebb titánjai

Az egyik legismertebb serpa a nepáli Tenzing Norgay, aki 1953-ban Edmund Hillaryvel együtt először hódította meg az Everest csúcsát. „Az Everest megmászása mindig kihívásokkal teli. A legnagyobb öröm számomra az, amikor másokat is elvezethetek a csúcsra, és megoszthatom velük ezt a csodálatos élményt” – nyilatkozta Norgay.

Híres és elismert Ang Rita serpa is, aki rekordot állított fel azzal, hogy tízszer jutott fel a Mount Everest csúcsára oxigénpalack nélkül. 

Ez az elképesztő teljesítmény nemcsak az ő személyes erejét és kitartását mutatja, hanem a serpák általános elhivatottságát és kivételes képességeit is. Kami Rita serpáé eddig a Guinness-rekord: huszonhetedszer is felment a Mount Everest csúcsára, hogy utat nyisson a mászószezon legsűrűbb időszakában a sok száz alpinistának, köztük a magyar Neszmélyi Emilnek is. 
„A hegyekben mindenki egyenlővé válik. Nem számít, hogy milyen híres vagy gazdag vagy, csak a kitartás és a tisztelet számít” – ezt már Apa serpa mondta, aki 21 alkalommal mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Mount Everestet 1990 és 2011 között. Kezdetben a megélhetésért kezdett a hegyre járni, de mára csak jótékony célokért mászik. Tizenkét évesen már beállt a hegyen cipekedők közé, segített svájci, japán és amerikai hegymászóknak, de dolgozott konyhán is. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él, és egy Salt Lake City-i fröccsöntő üzemben dolgozik. Amikor nem az USA-ban van, akkor Nepálban tartózkodik, a hegyekben. 
Ngima Nuru serpa zero waste nagykövet, a legfiatalabb hegymászó, aki több mint hússzor ért fel a csúcsok csúcsára. 

Emellett környezetvédelmi harcos, csapataival folyamatosan tisztítják a hegyet, legutóbb három tonna szemetet gyűjtöttek össze. 

2019-ben tette tiszteletét Budapesten és Baján – előadások keretében beszélt a serpák mindennapjairól. 

Lhakpa serpa, a női erő – a mosogatástól az Everest csúcsáig

Számos serpa található még a képzeletbeli hőslistán, az egyik női ikon Lhakpa serpa. Ez az elbűvölő hölgy immár tízszer állt az Everest csúcsán, megszerezve ezzel a nők közötti rekordot. Lhakpa serpa  egy több mint 4000 méteres tengerszint feletti magasságban lévő falunak a barlangjában látta meg a napvilágot Nepál keleti részén. Nincsenek hivatalos születési iratai, nincs iskolai végzettsége sem, van viszont 11 testvére, akiket gyakran vitt a hátán iskolába. Mindig is izgatta, milyen érzés lehet felérni az Everest csúcsára. „Amikor először értem fel, úgy éreztem, elértem az álmom, és nem kell többé csak háziasszonynak lennem” – mondta a BBC-nek 2016-ban. 

Kép

Lhakpa később egy román hegymászó felesége lett, akivel Amerikába költözött, és tetőfedő vállalkozást indított. Sajnos a családi élete gyökeresen megváltozott, amikor első lányuk megszületett: az erőszakossá váló férj elől egy idő után menekülnie kellett. Lhakpa hol mosogat, hol takarít házakat, miközben a hegyek királynője. 

Rendkívüli teljesítményével, kitartásával és bátorságával rengeteg nő példaképévé vált.

A BBC 2016-ban Lhakpát beválasztotta a 100 leginspirálóbb és legbefolyásosabb nő közé. Az asszony azt tervezi, hogy fiával és lányaival a jövőben együtt másszák meg az Everestet.

Láthatjuk, hogy a serpák óriási kockázatot vállalnak, amikor segítséget nyújtanak a hegymászóknak, számos esetben az életüket teszik kockára. Ezért fontos, hogy tisztelettel és megbecsüléssel tekintsünk rájuk, és értékeljük az általuk vállalt kihívásokat és áldozatokat.