A nagy pelenka-kérdés: mosható vagy eldobható?

Az eldobható pelenkánál egyszerűbb és kényelmesebb megoldás nem nagyon létezik. Korszerű összetételük miatt remek nedvszívó képességgel bírnak, éppen ezért a pelenkahasználók 95 százaléka eldobható pelenkát használ, csupán csak öt százalékuk él egyéb megoldásokkal. Az elmúlt időszakban híressé vált egy kis csendes-óceáni szigetország, Vanuatu, mégpedig arról, hogy a világon elsőként készül betiltani az eldobható pelenkákat, megelégelték ugyanis, hogy a világon naponta 250 millió műanyag pelenka kerül a szeméttelepekre. Ez 50 000 tonna nem lebomló veszélyes hulladékot és 62,5 millió liter elhasznált kőolajat jelent minden egyes nap, lebomlási idejét pedig 500 évre becsülik.

Kép: Váczi Dóra

A hulladékválság szerves okozója

Az egyszerhasználatos pelenkák a kilencvenes években jelentek meg, és ha édesanyáinkat megkérdeznénk, biztosan nem a klímaválság jutna róla eszükbe, hanem hogy mekkora könnyebbséget hozott ez az életükbe. Mégis az, hogy valami könnyű és egyszerű, nem minden esetben jelenti azt, hogy jó és fenntartható. Egy gyermek átlag két és fél–három év alatt lesz szobatiszta, eddig az életkorig egyes becslések szerint 4–6000 pelenkát használ el, ráadásul nemcsak a pelenkára kiadott költség nagyon magas, hanem a keletkezett hulladék mennyisége is. Legtöbbször csak ezzel foglalkozunk, pedig maga a gyártási folyamat is jelentősen megterheli a környezetet, mert fosszilis energiaforrásainkat használja fel.

Egy pelenka előállításához 2,5 dl kőolajra van szükség, így négy darab gyártásánál már egy liter kőolajat használnak fel.

Összetételüket tekintve tartalmaznak polipropilént, papírt, cellulózőrleményt, nátrium-poliakrilátot, nedvességzáró polietilén fóliát, illetve ragasztót és gumit. Ezek nem éppen természetes anyagok, bár remek nedvszívó képességet eredményeznek, így szárazon tartják a baba bőrét.

Használat után az eldobható pelenkákat a háztartási, azaz kommunális hulladékba gyűjtjük, mivel újrahasznosítani jelenleg nálunk még nem lehetséges. Az FKF Környezetvédelmi laboratóriumának becslése szerint hazánkban a kommunális hulladék hét-nyolc százaléka higiéniai hulladék. (Ez nemcsak pelenka, hanem pl. egészségügyi betétek, törlőkendők összessége.) A szemét elszállítása és megsemmisítése is mind energiaigényes. Szemetünk 60%-át a Fővárosi Hulladékhasznosító kazánjában megsemmisítik, 40%-át egyszerűen csak szeméttelepeken tárolják. A megsemmisítés vagy égetés is roppant környezetszennyező művelet, viszont az ez után maradt minimális mennyiségű salakanyag (amely, papír és műanyag esetében 1-2%) teljesen steril és a környezetre veszélytelen.

A kiábrándító tények mellett azonban remek kezdeményezéseket is látunk.

Egyre több világmárka vallja magát környezettudatosnak, és tesz is ezért. A Magyarországon forgalmazott legismertebb márkájú eldobható pelenkák például „zero waste” gyárakban készülnek. Több országban létezik már koszos pelust újrahasznosító üzemük, tehát nagy erőkkel dolgoznak az elhasznált pelenkák újrahasznosításán is, és azon, hogy ne csak a termelés legyen zero waste, hanem az egész termékciklus.

A (valóban?) köztes út: öko pelenkák

Olyan, hogy „öko pelenka” tanúsítvány vagy védjegy (még) nem létezik, ezért valójában nehéz megfogalmazni, hogy mit is takar pontosan a kifejezés.

Általában ezek a pelenkák természetes és megújuló alapanyagokat tartalmaznak, vagyis növényi eredetű rostokat, pamutot vagy bambuszt. Nem tartalmaznak natúrlatexet, sem feleslegesen felhasznált nyersanyagot. Nem ritka, hogy újrahasznosított, vagy egyéb kinyert, maradék anyagokból készülnek.

Kép: Szabó-Konstanczer Éva

Előállításuk és összetételük tehát valóban környezetbarát, de ezek is csak egyszer használatosak, így ugyanazt a napi hulladékmennyiséget termelik meg, mint a sima pelenkák. Van egyébként márka, amely részben lebomlónak mondja magát, de a mai modern hulladéktárolók úgy vannak kitalálva, hogy megakadályozzák a biológiai bomlást, így ha nem égetik el, akkor sajnos lebomlani sem fog. 

A mosi menő

Létezik egy harmadik út. Teljesen logikus, ha a mosható pelenkára úgy gondolunk, mint egyfajta visszafejlődésre: több mosás, több munka, azaz több energiafelhasználás. Ezek mind logikus gondolatok, de nem teljesen valósak. A mai mosható pelenkák nem olyanok, mint régen, és a „mosizás” sem azt jelenti, mint édesanyáink idejében. Azok az édesanyák, akik ma mosható pelenkát használnak, nem kényszerből teszik, hanem környezettudatosságból. Míg régen tulajdonképpen csak a tetrapelenka létezett, és ahhoz egy vízzáró külső réteg, ma már rengeteg féle márka és fajta létezik. Ezek sokkal korszerűbbek, szinte ugyanolyan nedvszívó képességgel bírnak, természetes anyagokat tartalmaznak, és nem utolsó sorban nagyon mutatósak. A nagyobb gyártók ügyelnek arra, hogy maga az előállítási folyamat is környezetbarát legyen, de mint minden más termék esetében, itt is megjelentek az olcsóbb, ázsiai márkák, amelyeknek gyártása és származása sok esetben kérdéses. Vannak kisebb vállalkozók, akik egyedi, kézműves darabokat készítenek, így azok megvásárlásával nem egy nagy multinacionális céget, hanem egy kisebb manufaktúrát támogatunk. 

Az egyes mosipelusok összetétele fajtától függően változik, változhat. Általában egy külső, vízzáró részből és egy belső, nedvszívó rétegből állnak. A külső lehet poliuretán, gyapjú, vagy polár, a nedvszívó rész leggyakrabban pamut vagy bambusz. Ma már léteznek egyébként „egyben pelusok” is, amikor a vízzáró külsőhöz a nedvszívó rész hozzá van varrva, ennek használata majdnem ugyanolyan, mint az eldobható pelenkáé, ám miután megtelik, nem a hulladéktárolóba dobják, hanem megy a szennyeskukába. Nem szükséges viszont külön mosni őket, hanem színes vagy fehér ruhákkal is együtt tisztíthatók, így nem jelent akkora többletmunkát és energiafelhasználást, mint azt elsőre gondolnánk, sőt akár több gyermek esetén is újra használhatók, tehát jóval költséghatékonyabb.

Édesanyaként én is úgy látom, hogy gyermekeink jövője érdekében szinte minden téren szükséges lesz változtatunk.

A mosható pelenka egy környezettudatos választás, és nem utolsó szempont, hogy a gyermekvállalással járó kiadások nagy része is csökkenthető vele.

Célszerű már a gyermek születésétől elkezdeni, egyrészt mert így térül meg a legjobban, másrészt egy pár hónapos gyermekkel kezdeni nehezebb, mert már hozzászokhattunk az eldobható pelenka könnyű és egyszerű használatához. Mielőtt belefognánk, érdemes segítséget kérni. Ma már részt vehetünk előadásokon, akár személyes tanácsadáson, és kölcsönözni is lehet különböző készleteket. A legnagyobb közösségi oldalon pedig remek csoportok állnak rendelkezésre, és tapasztalatból mondom: a „mosianyuk” segítenek bármiben, örömmel adnak tanácsot, és válaszolnak minden kérdésre. 

A cikk forrásai: www.pampers.hu, www.dm.hu, www.okolurko.hu

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti