Társaink a sötétben, járványok elindítói: a denevérek

Önök is érezték mostanában, milyen körülményes a szúnyogok miatt esti programot szervezni? Egy kerítésfestést vagy egy szabadtéri vacsorát is meghiúsíthatnak az agresszíven támadó vérszívók. A problémán könnyen segíthet néhány jól fejlett bőregér. A National Geographic cikke szerint egy denevér egyetlen este alatt ezer rovart is megeszik. A kémiai szúnyogirtással és annak veszélyeivel szemben ez valódi természetbarát megoldást jelent. Ráadásul a denevérek segítenek beporozni a növényeket, magokat szórnak szét, az ürülékük trágyaként hasznosul. Hiába mindez, a megítélésük nem igazán kedvező.

Misztikus lények

A denevéreket rejtélyes történetek és legendák övezik. Az éjszakának ezek a nem mindennapi teremtményei számos nép kultúrájában megjelennek – többnyire negatív kontextusban.

Leginkább valamilyen sötét, ártó tulajdonsággal ruházzák fel őket, gyakran szerepelnek a halál, a túlvilág vagy a gonosz szimbólumaként. Ennek viszont az ellenkezőjére is találunk példát.

Sok mitológiai történet jelenít meg félig ember, félig denevér lényeket. Néhány rajz és faragvány emberarcú, denevérszárnyú teremtményeket ábrázol. Ezek az alkotások olyan hiedelmeket idéznek, amelyek szerint az ember könnyen az ördög szolgájává válhat, ha nem elég elővigyázatos. Ha pedig a gonosz prédájává válunk, mi magunk is könnyen denevérré változhatunk.

Ezek a babonák egészen a XX. századig tartották magukat, majd életre hívták a történelem legismertebb, részben ember, részben denevér karakterét, Batmant. Az amerikai képregényfigura 1939 májusában született az író Bill Finger és a rajzoló Bob Kane tollából. A denevérember azóta számos rajz- és TV-filmben, képregényben, videójátékban és divatholmin tűnt fel, a popkultúra jellegzetes alakjává vált.  Az emberek szívesen azonosulnak a jószándékú szuperhőssel, aki nappal hétköznapi polgárként éli életét, éjszaka viszont felveszi a harcot az alvilág bűnözőivel. Az ártatlanok védelmezőjének tekintett Batmant sokan a világ leghíresebb vámpírfigurája, a félelmetes Drakula gróf ellentétéként aposztrofálják.

Bram Stoker ír szerző 1897-ben megjelent regényének címszereplőjét, Drakulát a XV. században élt Vlad Tepesről mintázta. A román történelem egyik legismertebb alakja akkor kapta a Dracul, azaz sárkány nevet, amikor felvételt nyert a Luxemburgi Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrendbe. Ám nemcsak ez magyarázza a keltában eredetileg rossz vért, a modern román nyelvben pedig ördögöt jelentő dracul megnevezést, hiszen Vlad közismert volt rémtetteiről. Kedvelt kínzási módszerei között szerepelt az élve karóba húzatás, a testcsonkítás, a nyúzatás és a lefejezés. Kegyetlenségei már életében is misztikus legendákkal övezték.

Részlet az 1931-es Drakula c. filmből

A vámpíros történetek a mai napig izgatják az emberek fantáziáját, és számos látogatót vonzanak a mozikba. Elég csak olyan sikerfilmekre gondolnunk, mint a Penge, az Interjú a vámpírral vagy az Alkonyat.

Tények vagy tévhitek?

A fikció és a fantázia után evezzünk a tudomány területére! Dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház igazgatója segít tisztázni néhány közkedvelt tévhitet: „A denevérek az emberi fül számára nem hallható ultrahanggal tájékozódnak. Ezek a hangok egy feltupírozott hajkoronából nem úgy verődnek vissza, mint a szilárd tárgyakról. Ez megzavarhatja a denevért, és előfordulhat, hogy belerepül az ember hajába.” Ezt viszont biztosan nem szánt szándékkal teszi. Egész egyszerűen a testünk köré gyűlő rovarok csábítják a közelünkbe.

„A denevért esetenként vámpírnak hívják. Valóban léteznek vérszívó denevérek, de az ezer denevérfaj közül mindössze három tartozik ebbe a csoportba. Ne ijedjünk meg, ezek csupán Dél-Amerikában őshonosak!” – magyarázza az állatorvos. A vérszívást sem vérfürdőként kell elképzelnünk, inkább úgy, mint egy szúnyogcsípést. De míg a szúnyogok célpontjai emberek, a denevérek szarvasmarhák, kecskék vérét veszik.

Mivel repül, sokan hiszik madárnak a denevért. Valójában viszont emlős: négy lába van, az első kettő között helyezkedik el a bőrredője, amely a hátulsó lábaihoz is kapcsolódik. Az emlőjével, anyatejjel táplálja az utódait.

Kevesen tudják, hogy októbertől márciusig, amíg a hőmérséklet 15˚C fok alatt van, a denevérek téli álmot alszanak. Ilyenkor az anyagcseréjük lelassul, a testhőmérsékletük lecsökken. A tavasz beköszönte előtt időnként egészségügyi repüléseket végeznek: tesznek néhány kört; ha tudnak, táplálkoznak; majd visszaalszanak.

Gyakorlati tanácsok

Az emberi civilizáció terjeszkedésével a denevérek természetes élőhelye megfogyatkozott. „Barlangok és faodvak helyett emberi létesítményekben jelentek meg, pl. redőnytokokban, ablakpárkányokon, panelházak szigetelésénél, falüregekben, padlásokon – sorolja a szakértő. – Sokan félnek tőlük, ezért ha denevérrel találkoznak, megpróbálják elpusztítani. Ez viszont komoly pénzbírsággal járhat, hiszen védett fajról van szó.” Mit tegyünk tehát, ha berepül a lakásba, vagy befészkel a tető alá? Az állatorvos szívesen megosztja velünk tanácsait.

Ha berepül a lakásba, várjuk meg, amíg leszáll valahová! Hagyjuk nyitva az ablakot! Előbb-utóbb érzékeli, hogy nem ott van, ahol lennie kell, és magától el fog szállni. Merítő hálóval esetleg meg lehet fogni, amikor leszállt. Ha e nélkül is elérjük, kesztyűs kézzel összecsukott állapotban fogjuk hozzá a testhez a szárnyakat, és tegyük ki az ablakpárkányra! Majd el fog onnan szállni.
Kesztyű nélkül ne próbáljuk megfogni, mert haraphat és veszettséget terjeszthet! Ha valaki nem mer hozzányúlni, hívja a Madárkórház vagy valamelyik nemzeti park ügyeleti számát segítségért! Ha így sem boldogul, egy kolléga kimegy a helyszínre. Semmiféleképpen nem szabad agyonütni, mert eszmei értékű védett állat.
Ha beköltözik a tető alá, tudnunk kell, hogy semmilyen védett állatot nem szabad a lakhelyéről eltávolítani. Különösen igaz ez a szaporodási időszakban – tavasztól őszig. Ha a lakókat nagyon zavarja a jószág, a megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi főosztályától lehet engedélyt kérni az áttelepítéséhez. A hatóság egy helyszíni szemle során minden ügyet kivizsgáltat a területileg illetékes nemzeti park szakembereivel. Ha indokolt, írásbeli határozat születik arról, mikor és hogy lehet a denevéreket áttelepíteni úgy, hogy az utódaiknak biztonságos helyet találjanak. Alternatív fészkelési megoldást jelenthet a denevérodu, amely kettő vagy több felrögzített deszkából álló szerkezet. A kilakoltatásnál természetvédelmi szakembernek kell jelen lenni.