Szendrey Júliát máig elsősorban Petőfi Sándor múzsájaként és feleségeként ismerjük. Valójában ő is írt verseket, meséket, és 1857-ben éppen karácsonyra jelent meg Andersen-fordításainak kötete...
Wéber Anikó
Azért küzdöttek, hogy nőként írhassanak – Az első magyar költőnőink
Az első női költők és írók szárnypróbálgatásait legtöbbször nem biztatás, hanem megvetés és vád kísérte. Támadták őket, amiért a házi tűzhely őrzése mellett bemerészkedtek...
Ivády Nóra
Női influenszerek a médiában – a XIX. században
Szavazati jogukat a hazaárulók, gyújtogatók, csempészek és gyilkosok szavazati jogával szabályozták együtt. Gimnáziumba és egyetemre nem járhattak. Saját vagyonukon a férjük bírt haszonélvezettel. A...
Nagy Villő
Júlia fényben és árnyékban
Szendrey Júlia, az írogató költőfeleség művelt volt és extravagáns, aki pont úgy dobta el az özvegyi fátyolt (erre a nyolcvanas évek általános iskolai irodalomtankönyve...
Boldog Zoltán
Mit csináltak a nők március 15-én?
Mi járhatott március 15-én Szendrey Júlia és Laborfalvi Róza fejében? Megpróbáltuk elképzelni.
kepmas.hu
Szerelem, mítosz, hitek, tények – titkok Szendrey Júlia és Petőfi Sándor élete és halála körül
A Várkert Bazár Rejtélyes Történelem című művelődéstörténeti-irodalmi sorozatában minden hónap utolsó csütörtökén olyan titkokra, talányokra derül fény, amelyek régóta foglalkoztatják a történészeket és a...