„A szülőket sokszor a gyerekek győzik meg a környezetbarát életmódról” – Interjú Steiner Attila államtitkárral
A klímaváltozás problémáját már azok is kezdik a bőrükön érezni, akik korábban homokba dugták a fejüket. Erdőtüzek, villámáradások, extrém időjárási körülmények jelentek meg Európában, amelyek mindenki számára világossá teszik, hogy szemléletmódváltásra van szükség. Steiner Attila az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkáraként nagy szerepet vállal a hazai zöld stratégia kidolgozásában és megvalósításában. Háromgyermekes édesapaként pedig kiváltképp fontosnak tartja, hogy a környezetbarát megoldások a mindennapok részévé váljanak.
Vannak tudósok, akik a termékenységi ráta csökkentésével szeretnék megakadályozni a klímakatasztrófát, és egyre többen hallgatnak is rájuk. Néhány éve Harry herceg és felesége arról beszéltek a sajtónak, hogy klímavédelmi okokból nem vállalnak kettőnél több gyereket. Önnek három gyermeke van, nem gondolja, hogy a családja ökológiai lábnyoma túl nagy terhet ró a környezetre?
Nem gondolom ezt. Szerintem fontos, hogy legyen, akinek örökül hagyhatjuk ezt a világot, és benne Magyarországot. A szemléletformálás és a tudatosítás a legfontosabb. A saját gyerekeimen is azt látom, hogy megvan bennük a természetes kíváncsiság és a szép védelmére való igény.
Ha így megy tovább, lesz élhető bolygó, amit örökül hagyhatunk? Valójában mekkora a baj, mennyire radikális döntésekre van szükség?
A sürgősséget jelzi, hogy mindannyiunkhoz kezd közeledni ez a probléma. Gondoljunk a görög erdőtüzekre, vagy azokra a nagy áradásokra Németországban és Belgiumban, amilyeneket korábban el sem tudtunk volna képzelni. Az extrém időjárási helyzetek Magyarországon is megjelentek. A klímaváltozás kihívást jelent, de a probléma beazonosításában Magyarország és egész Európa nagyot lépett előre, és bizonyos programok is elkezdődtek.
Mik a célok?
Azt szeretnénk, hogy 2050-re legyünk klímasemleges ország. Az a cél, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása olyan szintre csökkenjen, amennyire az a mi részünkről szükséges és elvárható.
Mi ebben a feladatban a legnagyobb kihívás?
Úgy kell elmozdulnunk a fenntarthatóság irányába, hogy közben az árak nem emelkednek, és az ipar versenyképessége is megmarad. Lennének olyan megoldások, amelyek hirtelen lecsökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, ám azok olyan következményekkel járnának, mint például, hogy nincs áram a konnektorban. Szerintem ezt senki sem szeretné. Ezért fontos, hogy jól átgondoltan lépjünk előre, legyünk tudatában az intézkedések lehetséges következményeinek, és készüljünk fel azok kezelésére.
Ennek érdekében indítottunk el egy online társadalmi párbeszédet, amely a mindezekkel kapcsolatos kérdésekben kéri ki a magyar emberek véleményét.
Ebbe a stratégiába hogyan illeszkedik bele a körforgásos gazdasági modell?
A lineáris gazdasági modell lényege, hogy a terméket megtermeljük, használjuk és utána eldobjuk. Ez a folyamat az egyszer használatos műanyagok esetében a legszélsőségesebb, hiszen ezeknek a termékeknek az esetében a használati idő sokszor csak pár másodperc, utána a hulladéklerakókban végzik. A körforgásos gazdasági modell célja az, hogy ezt a vonalat megtörjük, és minél több hulladékban fellelhető értékes anyagot megpróbáljunk visszacsatornázni a gazdaságba.
Tehát a hulladék erőforrás is lehet?
A hulladékra mára már másodnyersanyagként is tekintünk. Ez szerintem nemzetgazdasági és nemzetstratégiai szempontból is fontos, mert ez az alapanyag már itt van Magyarországon, így nem kell drágán importálni. Jó példák erre a ritka földfémek. A járvány időszaka alatt is megmutatkozott, hogy a globális ellátási láncokban könnyen zavar keletkezhet, de ha az alapanyag a hulladékban már nálunk van, az az önellátásunkon is segíthet.
Mely országokra érdemes jó példaként tekinteni?
Ebben Nyugat-Európa egy kicsit előrébb jár nálunk, de régiós szinten Magyarország sincsen elmaradva. Nálunk a kommunális hulladék ötven százaléka végzi hulladéklerakóban, ugyanez például Romániában nyolcvan százalék.
Jelenleg is azon dolgozunk, hogy ezt az ötven százalékot 2035-re tíz százalékra csökkentsük. Ehhez a törvényi alapokat már megteremtettük, 2023-tól pedig felállítunk egy új hulladékgazdálkodási rendszert.
Mi az új rendszer alapja?
Az egész országban egységes sztenderdek lesznek, amelyek alapján gyűjtjük és szelektáljuk a hulladékot. Most ez az önkormányzatok feladata, amelyek társulásokká összeállva, a különböző régiókban különbözőképpen oldják meg ezt a kérdéskört. Emiatt sok újrahasznosító kapacitás kihasználatlan marad, és jelenleg nincs elég megfelelő minőségű másodnyersanyag, holott ez az országban megtermelődik. Ezt szeretnénk megoldani.
Kapnak támogatást a piaci szereplők a helyettesítő termékek innovációjához? Ez is sarkalatos pontja lehet a modellváltásnak.
A helyettesítő termékek definiálása a piac feladata, mi annyit tehetünk, hogy támogatási kereteket nyitunk meg a cégek számára. Elindítottunk egy tízmilliárd forintos támogatási programot, amely ezt a technológiaváltást segít finanszírozni például azoknak az érintetteknek, akiknek a portfóliója nagy részét az egyszer használatos műanyag gyártása teszi ki.
Magyarország azt is vállalta, hogy 2030-ra a villamosenergia termelése kilencven százalékban szén-dioxid-mentesen történik majd. Ennek jegyében a megújuló kapacitást megháromszoroznák. Magyarországnak milyen adottságai vannak?
A cél megvalósítása két pilléren nyugszik. Az egyik az atomenergia, amely szén-dioxid-kibocsátás-mentes, és a Paks II. projekt is arról szól, hogy szeretnénk fenntartani a mostani kapacitásokat. A másik a megújuló energia. Magyarországon a vízenergiához hasonlóan a szélenergia is limitált, és ahol van potenciál, ott már most is vannak szélturbinák. Viszont sokat süt a nap, így elsősorban a napelemekben, napenergiában hiszünk.
Ma már több energiát termelnek a napelemek Magyarországon, mint amekkora a Paksi Atomerőmű kapacitása.
Emellett a biomassza is jó lehetőség, de azzal nem lehet olyan nagyságrendben energiát termelni, mint a napelemekkel. Van potenciál a geotermikus energiában is, amely a távhőszolgáltatásban kaphat szerepet.
Szép dolog a zöldítés, de a lakosság szempontjából fontos tényező a megfizethetőség. Ha mindenkinek lenne annyi pénze Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren, hogy környezetbarát megoldásokkal éljen, nem fűtene senki szeméttel. Hogyan lehet az innovatív megoldásokat széles körben elérhetővé tenni?
Ennek a megoldása átfogó megközelítést igényel. A lakossági napelempályázat éppen azt célozza, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek számára is elérhetővé tegyük a megújuló energiaforrásokat. A fűtéskorszerűsítéssel egybekötött napelem-telepítéssel a családok meg tudják termelni maguknak – és az akkumulátor segítségével tárolni is képesek – az energiát, ami nagyban csökkenti a költségeiket.
Mekkora szerepe van a változásban a társadalomnak, és mekkora a piaci szereplőknek?
A brüsszeli tervek kapcsán pont az az egyik legfontosabb vita, hogy ki finanszírozza az átállást. Mi azt mondjuk, hogy vannak azok a cégek, amelyek szennyező technológiát alkalmaznak, ezért nekik kell a költséget vállalniuk, nem a családoknak, ugyanis ez számukra nagy terhet jelentene. Emellett természetesen a lakossági szemléletváltás is fontos, amivel kapcsolatban bizakodó vagyok. Azt tapasztalom, hogy az új generáció már tudatos, a szülőket sokszor a gyerekek győzik meg vagy tájékoztatják a környezetbarát életmódról.
Önök hogyan adják át ezt a szemléletmódot a gyerekeiknek?
Sokat járunk a természetbe, és sajnos már többször is találtunk illegális hulladékot, ez nagyon zavarta a gyerekeket is. Letöltöttük a HulladékRadar telefonos applikációt – amit mindenki figyelmébe ajánlok –, lefotóztuk a halmot, és bejelentettük. Nagyon örültek, amikor a következő alkalommal már nem volt ott a szemétkupac.
Sokan alulértékelik, de az olyan kis dolgok is fontosak, mint például a villany lekapcsolása vagy a víz elzárása. Ők már ebben nőttek fel, ezért nekik már oda sem kell figyelniük rá.
A komposztálás is hasznos és egyszerű. A kertünkben éppen elfér egy kis komposztáló, amelybe bele tudjuk tenni a konyhai hulladékot, és örömmel látják, hogy abból idővel termőföld, humusz lesz.
Hogyan óvhatjuk a környezetünket a vásárlási szokásainkkal?
Érdemes tudni, hogy az adott termék honnan származik. Híve vagyok a helyben megtermelt zöldség, gyümölcs fogyasztásának, és mivel a családomban is van gazdálkodás, sok mindent házilag állítunk elő. Nyilván a fővárosban kicsit nehezebb megoldani a helyben megtermelt élelmiszer vásárlását, de szerencsére erre is egyre több lehetőség van.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Ürge-Vorsatz Diána: „Nekem jogom van többet fogyasztani, de neki nincs joga élni?”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
