A szír emberek elárvultnak és elárultnak érzik magukat – A magyarok segítenek, de a világ elfeledkezett Szíriáról

Döbbenetes helyzetről számolt be Szíriából hazatérve Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatok vezetője. A kétségbeesett szír emberek nem reménykednek abban, hogy a nemzetközi segélyek elérnek hozzájuk, pedig február 6-án hajnalban Szíria északkeleti részét is romba döntötte az a 7,7-es erősségű földrengés, amely Törökország középső vidékén is pusztított. Miközben Törökországba folyamatosan érkezik a nemzetközi segítség, Szíriáról mintha elfeledkezett volna a világ.

Szíriai lakosok a földrengés után
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Facebook-oldala

Még a háborúból sem lábalt ki az ország

Szíria különféle etnikai és vallási kisebbségek otthona, többek között kurdok, örmények, asszírok, drúzok élnek ott az arab többség mellett. Vallásilag is sokszínű a társadalom: síita, szunnita és alavita muszlimok, továbbá keresztények alkotják. 2010-ben az arab tavasz háborús, forradalmi, változásokat hozó eseményei láncreakciót váltottak ki az arab világ számos országában. Részben ennek hatására 2011–2012-ben polgárháború tört ki Szíriában, mélyen megosztva, egymás ellen fordítva az ország politikai, vallási és civil szereplőit. Az országban harcoló lázadók közé iszlamista szervezetek, dzsihádista harcosok is beszivárogtak. A fegyveres összecsapások az egész országra kiterjedtek, de különösen az északi és keleti területeket érintették. A háború intenzitása az Iszlám Állam legyőzésének következtében csökkent, de az országon belül még mindig radikális csoportok kontrollálnak bizonyos területeket.

Százezer fölött lehet az érintettek száma

A szíriai háború által sújtott településeken, különösképpen Aleppó és Jableh városában óriási pusztítást végeztek a február 6-i földmozgások: kártyavárként dőltek össze a lövésekkel, robbanásokkal meggyengített szerkezetű házak.

Csak Aleppóban 30 ezer ember otthona sérült vagy semmisült meg a katasztrófa során. A török-szír földrengés halálos áldozatainak száma február 14-én már átlépte a 40 ezret.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) február 13-i jelentése szerint már több mint 4400 halottja és legalább 7600 sérültje van a földrengésnek csak Szíriában, de azt lehetetlen meghatározni, pontosan mennyi embert érint a katasztrófa az országban. „Óvatosan kell bánni a számokkal, amelyek valójában becslések. Szíriában nincs olyan szintű hiteles esetkövetés, ami pontos számokat tudna mutatni. Az biztos, hogy százezer fölött van az érintettek száma” – magyarázza Solymári Dániel.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyedüli európai szervezetként több mint tíz éve jelen van a szír térségben. A háború után lábadozó országban korlátozottak a vészhelyzetkezelési és egészségügyi eszközök, hiányos az azonnali segítségnyújtáshoz szükséges infrastruktúra. A magyar segélyszervezet nem a kutató-mentő szolgálatba kapcsolódott, hanem az azt kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokat végezte, és ez a munka továbbra is folytatódik. Solymári Dániel, a nemzetközi kapcsolatok vezetője a földrengés másnapján utazott ki az arab országba, közel egy hetet töltött kinn, e hét elején érkezett haza. „Ugyan vannak csodák, de négy-öt-hat nap után már egyáltalán nem lehet túlélőket találni. A máltaiak munkája viszont ezt követően is kell, hogy tartson, mert a helyi kapacitások nem elégségesek ahhoz, hogy a segítségre szorulók ellátását biztosítsák” – szögezi le.

Mozgó orvosi rendelők, sátortáborok

Latakiaban és Aleppóban két-két mozgó orvosi rendelőt és egy-egy, 22 láb hosszú konténerből kialakított mobil kórházat állítottak szolgálatba, utóbbi kisebb műtétek elvégzésére is alkalmas, röntgennel, ultrahangkészülékkel és minilaborral is rendelkezik.

Latakiában már az első napon több száz beteget látott el az oda érkezett három rendelő. Az autók és a konténer előtt folyamatosan hosszú sorokban várakoztak az emberek, köztük többen olyanok is, akik mentés közben szenvedtek valamilyen sérülést.

„Olyan sebesülésekkel érkeznek az emberek, amelyek az aláhulló kődarabok miatt keletkeznek. Az épületek sok esetben vasbetonerdőt hagynak maguk után, amelyben fiatalok, felnőttek, nők, gyerekek, idősek járnak-kelnek, és előfordul, hogy megsérülnek, elesnek. Emellett pszichoszociális, krízisintervenciós munka is folyik” – sorolja a szakember.

A mozgó egységek a tervek szerint a következő két hónapban látják el a városok lakosságát. A rendelőkben nemcsak a földrengés és mentés során megsérült embereket fogadják, hanem segítséget kapnak azok is, akiknek általános orvosi ellátásra van szükségük. Ötven munkatárs váltja egymást, ez a két helyszínen összesen száz embert jelent, akik a Máltai Szeretetszolgálat helyi partnereinek, elsősorban a görögkatolikus melkita egyház segélyszervezeteinek a munkatársai. A járművekből kialakított egységekben élelmiszert, higiéniás termékeket, gyógyszert, kötszert és egészségügyi ellátást kaphatnak a rászoruló emberek.

Feladatuk másik része a mobiltáborok felépítése és fenntartása, ahol szállást, ételt, meleg italt, takarót, hálózsákot, ruhát adnak a fedél nélkül maradtaknak.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt tíz évben a szíriai görögkatolikus melkita egyház szervezeteivel együttműködve megrongálódott lakóépületeket állított helyre Homszban, önfenntartó farmot alakított ki a sivatagos területeken, több településen intézményeket újított fel. A háború utáni újjáépítést segítő programjai során kibővítette Aleppó közkórházát, mozgó orvosi rendelőket állított szolgálatba a falvakban. 2018-ban telepített mozgó orvosi egységeket Homsz térségébe, a földrengés után ezeket helyezte át Latakiába és Aleppóba.
 

Csekély a nemzetközi segélyezés

Szíria sajátos geopolitikai szituációban van, ugyanis szankciós ország. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankció alá vonta, aminek eredményeképpen a nemzetközi segítségnek, a nemzetközi térnek nem tud része lenni. A bankrendszere sincs kapcsolatban a nemzetközi hálózattal. Az országba való bejutás nagyon körülményes: északról nem lehetséges, mert a török–szír határszakaszt jelentős részben radikális szervezetek ellenőrzik. A vízumszerzés nagyon időigényes és komplikált. Szíriába termékeket küldeni légi úton vagy tengeri szállítással csak nagyon nehezen és lassan lehet.

A világ országainak jelentős része megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, így országon belül kell valahogy megoldani a segítségnyújtást, ezért gyakorlatilag a kutatásban, mentésben is csak a helyiek tudtak részt venni.

„Egyetlen nyugati, európai országról sem tudok, amelyik jelen lenne Szíriában Magyarországon kívül.”

„Egyes arab országok jelen vannak, de összességében nagyon csekély a segélynyújtás, ami oda érkezett – vázolja a helyzetet Solymári Dániel. – A radikális csoportok jelenléte miatt a közlekedés soha nem lehet egyenes vonalú, nem utak mentén történik, hanem sokszor kerülgetni kell bizonyos országrészeket.”

Kép
Szíria segítségnyújtás
Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Facebook-oldala

Romokban az emberek lelkiállapota

A földrengés sújtotta területeken éjszaka mínusz tíz fokig is csökken a hőmérséklet, sokat esik az eső, a hó. Mindenki fázik, az emberek az utcákon élnek. Tereken, kocsikban, sőt temetőkben is, ahol nyitott terek vannak, és ezért nem félnek, hogy valami rájuk omlik. Aleppóban a templomokat is megnyitották az otthon nélkül maradtak elszállásolására. Nagyon nehezek az emberek mindennapjai.

„Az ország a nemzetközi politikában pária állapotban van teljesen méltatlanul és méltánytalanul. A szír átlagemberek elárvultnak és elárultnak érzik magukat. Nincsen üzemagyag, nekünk, máltaiaknak is pillepalackokban, marmonkannákban kellett az út szélén árusoktól venni néhány literenként. Naponta csak néhány órát van áram, és folyamatosan ingadozik. A belső bankrendszer is nehezen működik, az infláció hatalmas, a készpénzállomány nagyon rossz” – mondja Solymári Dániel, amikor arról kérdezem, innen Magyarországról hogyan képzeljük el az ottani állapotokat.

A Máltai Szeretetszolgálat végigdolgozta a háborút Szíriában. 2016-2017 óta tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, és a szervezet sajátossága, hogy mindig jó kapcsolatra, együttműködésre törekszik a helyi segítőkkel. Emiatt tudtak most is menni, gyakorlatilag azonnali reagálással. Sok mindent láttak már, de a mostani helyzetnél nehéz tragikusabbat elképzelni.

„Az emberek lelkiállapota romokban hever. A háborúban sem láttam még ennyire elárvult és mélyen drámai mindennapokat Szíriában, mint most” – összegzi Solymári Dániel.

Hozzáteszi, a helyi lakosok nem bíznak külső segítségben, mert racionálisan tudják, hogy nem jön nemzetközi segítség. Éppen ez az elkeseredettségük fő oka.

Kép
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíria

Törökországban is segítenek a máltaiak

Február 14-én, kedden Törökországba utazott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési csapata, amely a helyreállítást segítő hosszú távú programot készíti elő, valamint egy kamionnyi adományt: tartós élelmiszert, konzerv készételt, higiénés termékeket, valamint meleg ruházatot, takarót, ágyneműt és gyógyászati segédeszközöket – kerekesszékeket is – vittek a földrengésben súlyosan érintett Hatay tartományba. 

Tizenhét túlélőt mentett a HUNOR
Hét elején érkezett haza Törökországból a HUNOR Mentőszervezet csapata és a velük együtt tevékenykedő öt katonaorvos. A magyar katasztrófavédelem hivatalos mentőcsapata február 6-án utazott ki a török Hatay tartományba ötven fővel, két személykereső kutyával (Karma és Dexter) és a Magyar Honvédség 5 főből álló orvoscsoportjával kiegészülve. A TEK speciális egysége 16 fővel február 8-án csatlakozott hozzájuk, majd február 11-én megérkezett a BME három építészmérnök statikus szakértője. A magyar csapat folyamatos váltással a nap 24 órájában, a gyakori és erős utórengések ellenére megállás nélkül dolgozott. 17 túlélőt, köztük három gyermeket mentettek ki a romok alól. 29 áldozat holttestét is megtalálták, emellett mentettek kutyát, macskát és papagájt is.

A magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül 50 millió forintos támogatást adott a földrengés utáni humanitárius program támogatására. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a térség megsegítésére gyűjtést hirdetett, segíteni az adomanyozz.hu oldalon online átutalással, vagy a 1350-es adományvonal hívásával lehet.

Források:

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti