„Önámítás folyik a meddőséggel kapcsolatban” – A hormonális környezetszennyezés, és ami mögötte van

Endokrin dizruptorok. Valószínűleg kevesen hallották még ezt a kifejezést, pedig a hormonrendszerünket befolyásoló anyagok körülvesznek minket: ott vannak a műanyagokban, az ételeinkben, a gyógyszereinkben, de még az ivóvízben is. Ma Magyarországon a nők és a férfiak 15-15 százaléka küzd meddőséggel, és a későbbre tolódott gyerekvállalás önmagában nem indokolja a rossz reprodukciós eredményeket. Az endokrin, vagyis a hormonális környezetszennyezés jelentőségét még most tanulja a tudomány. Mindennek hátteréről Márkus Zsolttal, az EndoCare Endokrinológiai Központ társtulajdonosával beszélgettünk.

meddőség miatt kezelt nő (illusztráció)
A kép illusztráció – Forrás: Freepik

Romló reprodukciós számok

Ma Magyarországon körülbelül 300 ezer 18-45 év közötti, meddőséggel küzdő pár él, a statisztikák pedig évről évre romlanak. A férfiak és a nők 15-15 százaléka nemzőképtelen – mára ez a nyugati típusú modern társadalmak legjelentősebb súlyú betegségévé vált. Akkor beszélhetünk meddőségről, ha egy év próbálkozás után sem fogan meg a baba. A meddőséget nehéz, azonban a reprodukciós rátát – ami azt mutatja meg, hogy átlagosan hány gyermeke születik egy nőnek – könnyebben lehet mérni. 

Hány gyermeke születik egy európai nőnek?

Ezek a számok az összes nyugat-európai országban rendkívül alacsonyak: 2,1 lenne a kívánt szám, de ennek uniós ország nincs a közelében. Magyarország 1,58-on, míg Franciaország, a legjobb helyzetben lévő nyugat-európai ország 1,8-on áll. Kína 1,7 körül van, náluk tíz évvel ezelőtt még születésszabályozás volt. Japánban 1,2 ez a szám, Dél-Koreában pedig még rosszabb: 0,9. Jellemzően az afrikai országok rendelkeznek magas reprodukciós rátával. A magyar nők általában 30 évesen vállalják az első gyermeküket, Japánban ez az életkor 33 év. 

„Demográfiai tanulmányból rengeteg készül, mindegyik azzal kezdi, hogy a rossz számok oka a későn vállalt első baba, a stressz, a megváltozott életmód, az étrend és a rossz (rossznak ítélt) anyagi háttér miatti bizonytalanságérzet. De ha ezek a tényezők igazak lennének, akkor nagy különbségek lennének országonként, márpedig nem ez látszik. Svédországban vagy Norvégiában, ahol jóval nagyobb az anyagi biztonság, kiszámíthatóbb az élet, és kimutathatóan kevésbé stresszes a társadalom, nemhogy sokkal termékenyebbek az emberek, hanem sokszor a legrosszabb értékeket produkálják” – magyarázza Márkus Zsolt, az EndoCare Intézet társtulajdonosa.

Az okok teljes körű feltárásával az orvostudomány még adós, az azonban már bizonyos, hogy elsősorban a hormonháztartás megbetegedései felelősek a reprodukciós zavarok kialakulásáért.

Egyre többen és egyre fiatalabbak küzdenek hormonbetegségekkel

Márkus Zsolt szerint van abban igazság, hogy a kitolódott első gyermekvállalási életkor csökkenti a sikeres fogantatás esélyét. Ezt a petefészek-kimerüléssel szokták összhangba hozni, a hölgyeknél nagyjából 38 éves korban kezd el a megérő petesejtek száma és minősége is drasztikusan csökkenni. „De nincs igaza azoknak, akik azt mondják, hogy 33 éves korban történő első gyerekvállalás esetén ilyen magas meddőségi aránynak kellene lennie. Ilyen korban egy egészséges nőnek semmi gondja nem kellene, hogy legyen a teherbeeséssel” – mondja. 

Ezzel párhuzamosan a férfi nemzőképesség is drasztikusan, évente 1,4 százalékkal romlik. Náluk nem úgy ketyeg a biológiai óra, mégis ugyanaz a nemzőképtelenségi arány. Mi ennek az oka? – tehetjük fel a kérdést. Számít a stressz, az életmód, de amiről a hétköznapi emberek nem is tudnak, és aminek a jelentőségét most tanulja a tudomány, az a hormonális (endokrin) környezetszennyezés. 

Az endokrin dizruptorok olyan anyagok, vegyületek, amik megzavarják az emberi hormonrendszert, egyéni adottságoktól függően más és más mértékben.

Mikroműanyagok, növényvédő szerek, a kozmetikumokban lévő parabének, a műanyagokban található biszfenolok és még rengeteg más vegyület tartozik közéjük.

„Minden héten újabb és újabb anyagról bizonyosodik be, hogy alkalmas a hormonrendszer megzavarására, megbetegítésére. Az emberi tevékenység által okozott sokféle környezetszennyezés mellé most iratkozik fel a láthatatlan, de nagyon nagy jelentőségű és folyamatosan növekvő méretű populációt érintő endokrin környezetszennyezés, miközben a hormonproblémákkal küzdő betegek átlagéletkora rohamosan csökken. Az endokrin rendszer betegségei népbetegséggé váltak. A pajzsmirigyproblémák évente milliós nagyságrendű orvos-beteg találkozót indukálnak. Az elhízás, a cukorbetegség, az anyagcsere-zavarok és a reprodukciós problémák nagy arányban hormonzavarral kezdődnek. De nem mérjük, nincs megelőzés, mert nincs benne az egészségügyi rendszerünkben ennek a kontrollja. Inkább utókezelés zajlik” – véli az üzletember.

A hormonok alacsony koncentrációban, a véráramban utazva jutnak el a receptorokig, hogy „elvigyenek” egy parancsot az adott szervhez, így ellátva a feladatukat: a szervezet irányítását. 

Ahogyan a hormonokból, úgy az endokrin dizruptorokból is elegendő a kicsi koncentráció: ezeket a vegyületeket a szervezet hormonként azonosítja, így lesznek a szervek számára kiadott „parancsok” tévesek.

„Szervezetünk hormonrendszere folyamatos támadás alatt áll, a hatások egymásra rakódnak, és aztán egyszer csak, bumm, beüt a baj. 16 éves lányok érkeznek hozzánk egy „apró problémával”, aztán a vizsgálatoknál kiderül, hogy romokban hever a hormonháztartásuk. De ne csak a hölgyekről beszéljünk. Nézzünk körül a strandon: tinédzser fiúkat fogunk látni, akiknek zsírmellei vannak, és elnőiesedett a testük: ők is a hormonális környezetszennyezés áldozatai” – teszi hozzá.

Kép
endokrin központ Márkus Zsolt
Márkus Zsolt – Fotó forrása: EndoCare Endokrinológiai Központ

A lombikkezelés megold mindent?

A klinika társtulajdonosa szerint ahhoz, hogy a problémával foglalkozni tudjunk, legalább alapszinten értenünk kell az endokrin környezetszennyezést. Klinikájukon egy úgynevezett reharmonizációs folyamat során helyreállítják a páciensek hormonrendszerét, de ehhez komplex eljárás kell: alapos diagnosztika, és aztán az orvosok és dietetikusok előírásait követő életmód.

„A gyermekre vágyó páciensek gyors, kulcsrakész megoldást akarnak, a mesterséges megtermékenyítés, a lombik annak tűnik, és néha működik is. Beveszem a gyógyszert, beadom az injekciót, és akkor majd minden rendben lesz. De ha a hormonrendszer nem egészséges, akkor semmi sem lesz rendben. A lombikprogramnak megvan a maga helye a meddőség kezelésében, de csodát tenni nem tud, az egyébként nem megfelelő egészségi állapotban levő hölgyeknél jönnek egymás után a sikertelen beültetések. 

Pedig elképesztő kockázatokról beszélünk: minden kezelés egy nehéztüzérségi (hormon)bombázás a női szervezetnek, jól kimutatható kockázatokkal mind az anyára, mind a babára nézve. 

És persze ott van a másik oldal is: a hölgyek többsége, amikor ilyen helyzetbe kerül, már nem foglalkozik a kockázatokkal, szinte bármit bevállal a kisbabáért. Azt szoktuk javasolni, hogy 38 éves korig szülessen meg az első gyermek, vagy legyen meg az első terhesség, mert a petefészek-kimerüléssel jelenleg még nem lehet mit kezdeni. Van, akinek 40 éves koráig jó minőségű petesejtjei vannak, más 35 évesen gyakorlatilag menopauzában van” – fogalmaz a technológiai vezető.

Egyes országokban, például az Egyesült Királyságban vagy Dél-Koreában bevett gyakorlat, hogy a nők 25 évesen lefagyasztatják a petesejtjeiket, amiket aztán akár 40 évesen is be lehet ültetni – ez viszont hazánkban illegális. 

Hogyan iktassuk ki a szennyező anyagokat?

„Az endokrin környezetszennyezés tekintetében eddig zéró jogalkotást látunk. A tudomány adós még az alapkutatásokkal, az okozati összefüggések feltárásával, készülnek kisebb tanulmányok, de ezek csak mozaikok: a teljes kép még nem látszik. A hímivarsejtszám mennyiségi csökkenésére és minőségi romlására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) válasza a normák módosítása volt. Nemcsak a normálisnak tekintett spermium darabszámot csökkentették le az elmúlt évtizedekben, hanem a minőségi paramétereket is. Azt mondják, hogy mostantól ez a norma. Aztán meg széttesszük a kezünket, hogy a reprodukciós ráták milyen alacsonyak” – sérelmezi Márkus Zsolt.

Mit tehetek én a hormonális egyensúlyért?

Amennyire csak lehet, ki kell hagyni az életünkből az endokrin dizruptorokat. Ne igyunk műanyag palackból, ne melegítsünk mikróban műanyag edényben, ellenőrzött környezetből származó élelmiszert fogyasszunk. Kerüljük a divatdiétákat, ne éheztessük a szervezetünket. Ha tehetjük, szűrjük az ivóvizet. Ugyanakkor az endokrin dizruptorok már szinte mindenhol megtalálhatók, így teljesen nem tudjuk elkerülni őket, marad tehát a másik megoldás: gyógyítanunk kell.

Az igazsághoz tartozik, hogy a biszfenol A-t (BPA) már kitiltották a cumisüvegek, a három év alattiaknak szánt gyermekjátékok és a nekik készült élelmiszert tartalmazó műanyag palackok és csomagolások gyártásából. Igaz, ez hosszú folyamat eredménye volt.
„Nyilván a műanyagipar magától nem fog kivonni a gyártásból egy olcsó alkotóelemet. A háztartástól kezdve az élelmiszercsomagolásig mindenhol műanyagot használunk. Ezeket nem lehet egyik pillanatról a másikra kiváltani, de nyomást lehet és kell is gyakorolni a döntéshozókra és a cégekre” – véli.

Kép
meddőség okai
A kép illusztráció – Forrás: Freepik

„A férfiakat feminizáljuk, a nőket androgenizáljuk” 

„Önámítás folyik azzal kapcsolatban, mitől küzd ilyen sok pár a meddőséggel. 

Én találkozom azokkal a hölgyekkel, akik odajönnek hozzánk, és azt kérdezik, hogy lehet ez, hogy ilyen fiatalon hormonbetegséggel küzdenek. Ez nem az ő hibájuk” – szögezi le Márkus Zsolt, aki esettanulmányokat is sorol.

Egy ösztrogénnel szennyezett angol folyóban a teljes halpopuláció nemváltáson ment át: a halak nem kipusztultak, hanem mindannyian nősténnyé változtak. Egy másik kutatás során 20 éven keresztül mérték a tesztoszteronszintet a férfiak többféle korosztályában az Egyesült Államokban: 30 százalékos volt a csökkenés. A férfiak „férfiasságáért” felelős hormon szintje tehát csökkent, de ez a hormon másért is felelős: a nemi vágyért. Ezzel együtt folyik a nők hormonális férfiasítása (androgenizációja) is: összességében az látható, mintha a két biológiai nem egymás felé csúszna.
„Azért nem születnek babák, mert későbbi életkorra tolódott ki a gyerekvállalás, vagy azért, mert már nincs bennünk igazán vágy? Ezek nagyon nehéz kérdések. Összezavarjuk a hormonjainkat, a férfiakat feminizáljuk, a nőket androgenizáljuk, szerintem ezeket ki kell mondani, és a helyén kell kezelni” – fogalmaz.

Összeomlik a társadalom?

A terméketlenség hosszú távú társadalmi hatásaival számolni kell. Japánban a következő negyven évben 40 millió emberrel csökkenni fog a lakosság az 1,2-es reprodukciós ráta miatt, óriási költségvetésű kormányzati programok futnak azért, hogy ezt megváltoztassák. Ha a következő 30–40 évben a japán lakosság harmada eltűnik, nem csak a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer lehetetlenül el. Ez messze nem csak gazdasági jellegű nehézség, ez több annál, össztársadalmi kihívás. A gazdasági problémák talán még kezelhetők, de a nagyarányú meddőség, a gyermektelenség a társadalom alapjait ássa alá. 

El tudunk képzelni egy olyan civilizációt, ahol a lakosság nagy részének – bár szeretett volna – nem lett gyermeke? 

Generációkon átívelő távlatok nélkül nem létezik morálisan életképes társadalom.

„Háromnapos meddőségi konferencián vettem részt úgy, hogy egy előadó sem beszélt az endokrin környezetszennyezésről. Ennek az alapvető oknak az ismerete, elfogadása, átemelése az orvostudományba még nem történt meg. Hatalmas tudású és tapasztalatú orvosok is rákényszerülnek a paradigmaváltásra, mert sokan nem látják a fától az erdőt” – mondja az üzletember. A szakemberek (endokrinológus, andrológus, nőgyógyász, belgyógyász, dietetikus, vegyész, biológus) összehangolt munkájára lenne szükség, Márkus Zsolt és kollégái ezért is küzdenek: a probléma komplex kezeléséért. 

Eközben a szakemberhiány állandósult, hiszen Magyarországon kb. 250-300 endokrinológus van, miközben évente milliós nagyságrendű páciensről beszélhetünk. A meddőség kiváltó okai között a modern élet, a karrierépítés előtérbe kerülése, a későbbi családalapítás mind szerepel, erről vastag köteteket írnak, de arról, hogy ennek van egy, a hormonális szennyezéssel összeköthető része, senki nem beszél, az EndoCare társtulajdonosa szerint ezen kellene változtatni. 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti