A tökéletes szalagos fánk, ahogy nagymamám készítette – és további négy fánkrecept, gluténmentes is!

Francia vagy bécsi találmány?

Az anekdoták szerint a fánk „őse” a beignets nevű francia sütemény volt, amelyet XVI. Lajos király hitvese, Marie Antoinette tett igazán ismertté. A történet szerint a királyné a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbált elunva szökött ki az utcákon ünneplő karneváli forgatagba, és sétálgatás közben nagyon megéhezett. 

Egy mézeskalács-árustól vásárolt fánkot, ami olyannyira ízlett neki, hogy az összeset felvásároltatta a kíséretében lévő lovaggal, a fánksütőt pedig a palotába rendeltette. 

A mézeskalácsosnak el kellett árulnia az édesség receptjét a királyné cukrászának, aki később finomított rajta, és a fánk ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált, majd az egész birodalomban elterjedt.

Beignets, a francia fánk
Hozzávalók:
A tésztához 500 g liszt, 160 g vaj, 4 tojás, 25 g élesztő, kb. 1 dl tej, 1 kávéskanál cukor, 2 késhegynyi fahéj. A krémhez 1 l tej, 150 g porcukor, vaníliás cukor, 120 g liszt, 2 tojás, 4 tojássárgája.
Készítése:
A liszt közepére helyezzük a tejben és cukorban felfuttatott élesztőt, hozzáadjuk a vajat, a tojásokat, és jól kidagasztjuk. 2 óra hosszát kelesztjük. Vékonyra nyújtjuk, kockákra vágjuk, kelesztjük, és bő zsírban sütjük. A vaníliás öntet hozzávalóit összekeverjük, és kis lángon pudingszerűen összefőzzük. A fánkokat ezzel az öntettel tálaljuk.

Egy másik forrás szerint a fánk nem is francia, hanem bécsi eredetű édesség. A bécsiek szerint ugyanis a farsangi fánk „feltalálója” Cecilia Krapfen, aki idegességében egyes források alapján a férjéhez, mások szerint egy vásárlóhoz akarta hozzávágni az éppen formálódó tésztát, amely célt tévesztve a forró zsiradékban landolt – az 1800-as években.

A finom tészta receptje a 19. században érkezett hazánkba, hihetetlen gyorsasággal meghódítva a magyar ízlelőbimbókat, egyre több helyen a farsangi időszak asztalain landolva. Napjainkra pedig már nemcsak a hagyományos szalagos fánk örvend hatalmas népszerűségnek, de a ropogós csöröge, az amerikai „donut” és a túrós változat is. Kezdjük a sort a klasszikussal!

A tökéletes szalagos fánk, ahogy nagymamám készítette

Fánkot sütni egyáltalán nem bonyolult dolog, de igazán finomat készíteni nem olyan egyszerű. A nagymamám jól ismerte a titkát, és szerencsére a receptet is továbbadta nekünk, a gyerekeinek és az unokáinak. Íme, a legendás receptje, amelyet idén immár hatodszor fogok elkészíteni!

Hozzávalók:

50 dkg liszt
5 dkg cukor
5 dkg margarin
3 dl tej
2,5 dkg élesztő
2 db tojássárgája
1 csipet só

A langyos tejhez adjunk hozzá egy evőkanál cukrot, majd az élesztőt morzsoljuk bele, és futtassuk fel. Egy tálba szitáljuk bele a lisztet, majd adjuk hozzá a megkelt élesztőt, a sót, a maradék cukrot, illetve a tejet. Ezután jöhet a vaj és a tojássárgája. Dagasszunk belőle rugalmas tésztát, ezután egy órán át hagyjuk kelni (akkor lesz jó, ha a kétszeresére növekedett). Enyhén lisztezett felületre borítsuk ki, és ujjnyi vastagságúra nyújtsuk. Nagyobb pogácsaszaggatóval vagy pohárral szúrjuk ki a formákat. 

A nagymamám a tésztát mindig forró olajban, közepes lángon, fedő alatt sütötte ki, úgy, hogy amikor a fánkok egyik fele már aranybarna volt, akkor megfordította őket, és fedő nélkül sütötte tovább. 

A fánk receptjéhez a nagymamámtól hasznos tanácsokat is kaptam. Szerinte a fánk lelke az összetevőkben rejlik: a házi tojássárgájában, a sok élesztőben és tejben, mert ezektől lesz könnyű és levegős a tészta, valamint attól, hogy időt és energiát nem spórolva alaposan megdolgozzuk. A másik nagyon fontos tanácsa, hogy minden alapanyag legyen langyos, de legalább szobahőmérsékletű, mert ez aktiválja az élesztőgombákat, ettől kel meg szépen a tészta. A nagymamám ezért már pár órával az összeállítása előtt elővette a tojást, a vajat, és a tejet is meglangyosította. Amikor elkészült a tészta, mindig olyan helyre tette, ahol nem érte hideg vagy huzat, ezért volt az is, hogy sütés előtt a kiszaggatott fánkokat hideg sütőbe tette, onnan vette elő négyesével az olajban sütéshez. 

Kép

Kép: Freepik

Tízperces fánk a kényelmeseknek

Ma már szinte minden ételnek van megúszós receptje is, amelynek talán az az egyik fő oka, hogy mi, háziasszonyok, dolgos családanyák, feleségek mindig időhiányban szenvedünk, épp ezért jól jönnek a könnyen, gyorsan elkészíthető ételek. A következő fánkrecept pontosan ilyen!

Hozzávalók:

2 bögre liszt (2,5 dl-es bögrével számolva)
2 db tojás
1 csomag sütőpor
28 dkg natúr joghurt
2 ek cukor
olaj (a sütéshez)

A lisztet, a tojást, a sütőport, a joghurtot és a cukrot összekeverjük (nokedliállagú tésztát kell kapnunk). Felforrósítjuk az olajat, és két evőkanál segítségével néhány fánkot szaggatunk bele, pár perc alatt kisütjük őket. Mehet rá a lekvár vagy a porcukor. Ugye, milyen egyszerű? 

Kép

Kép: Freepik

Édesanyám isteni túrófánkja

Ez a recept kicsit eltér a hagyományos fánkétól, mégis nagy kedvenc, mert hihetetlenül finom, ráadásul elronthatatlanul egyszerű. 

Hozzávalók:

50 dkg túró
25 dkg liszt
4 tojás
2 csomag vaníliás cukor
2 evőkanál cukor
1 kávéskanál szódabikarbóna
1 csipet só

Törjük át a túrót villával, majd adjuk hozzá a lisztet, a cukrokat, a szódabikarbónát, a csipet sót és a tojásokat. Dolgozzuk össze, majd hagyjuk pihenni 5 percig. Forró olajba egy vizes kanál segítségével szaggassuk bele a fánkokat. Ezeket nem kell forgatni, maguktól megfordulnak sütés közben, és 4–5 perc alatt elkészülnek.

Gyerekkorom nagy kedvence: a csöröge

Bár a szalagos és a túrófánk is nagy favoritom, a ropogós csöröge az, amire a mai napig nem tudok nemet mondani. Szerencsére nálunk csak farsangi időszakban készül, így olyankor megengedő vagyok magammal szemben, és élvezettel, a kalóriákat nem számolva falatozok belőle. 
A csörögét a következő recept alapján készítem, évente szigorúan csak egyszer.

Hozzávalók:

40 dkg liszt
fél tasak sütőpor
1 csipet szódabikarbóna
1 csomag vaníliás cukor
5 dkg cukor
10 dkg margarin
2 db tojás
1 csipet só
3 evőkanál tejföl
olaj (a sütéshez)

Beleöntöm egy tálba a száraz hozzávalókat, belemorzsolom a margarint, beleteszem a tojásokat, valamint a tejfölt is, és a keveréket tésztává gyúrom. Amikor ezzel kész vagyok, enyhén lisztezett felületre borítom, és kinyújtom fél centiméter vastagságúra. A tésztát derelyevágóval rombuszalakú darabokra vágom, és forró, bő olajban kisütöm.

Kép

csörögefánk – Kép forrása: Wikipédia

Fánk gluténmentesen, tejmentesen

Ezt a receptet két éve készítettem el először, egyik már több éve gluténmentesen étkező barátnőm ajánlására. Nagyon féltem tőle, hogy csalódást fog okozni: túl száraz vagy ízetlen lesz, esetleg az állaga hagy majd kívánnivalót maga után, de szerencsére a riadalmam teljesen alaptalan volt. Persze nem olyan, mint a „rendes” nagymamaféle, de ha valaki számára a glutén tiltólistás, mennyei élvezetet fog nyújtani ez a verzió is.

Hozzávalók:

300 g gluténmentes liszt (pl. Schär Mix B – Bread Mix)
50 g cukor
1 csipet só
4 g gluténmentes porélesztő
25 g olvasztott margarin
200 ml tej (lehet laktózmentes és növényi tej is)
1 tojás
1 csipet só

A lisztet elkeverjük a cukorral, sóval, porélesztővel, majd hozzáadjuk a felmelegített tejet (vagy a tejet pótló italt), olvasztott margarint, tojást, és robotgép dagasztófejével alaposan összedolgozzuk a tésztát. Fél órát letakarva pihentetjük. Ezt követően olajozott felületen kinyújtjuk (kb. 1 cm vastagságúra), majd kiszaggatjuk a fánkokat, és sütőpapírral lefedett tepsire tesszük őket. 40 fokra melegített sütőbe toljuk, és kb. 30 percig kelesztjük. Olajat hevítünk, és a fánkok mindkét felét aranybarnára sütjük.