A megtört szív szindróma egy létező betegség – „Kinek bánatába, szíve fájdalmába, meghasad a szíve!”

Madárka, madárka, / Csacsogó madárka, / Vidd el a levelem, / Vidd el a levelem / Szép magyar hazámba!
Ha kérdi: ki küldte? / Mondjad, hogy az küldte, / Kinek bánatába, / Szíve fájdalmába / Meghasad a szíve!

A kifejezés számtalan népdalunk szövegében – így a fentebb idézett, Madárka, madárka kezdetű nóta utolsó sorában is – visszaköszön. Az irodalom, a film- és zenei világ örök, visszatérő témája a „megtört szív” fájdalma. De elgondolkodtunk-e már valaha azon, valójában mit takarhat ez a szófordulat? Tényleg megtörténhet, hogy nagy bánatunkban egyszer csak „megszakad a szívünk”? S ha igen, mi zajlik le ilyenkor e kulcsfontosságú szervünkben? A kifejezésnek jóval több a valóságalapja, mint azt elsőre gondolnánk, állítják az úgynevezett megtört szív szindrómát kutató szakemberek.

Tényleg „meghasadhat” a szív? 

A jelenséget japán tudósok írták le először 1990-ben, és egy speciális formájú, lyukacsos polipcsapda után („tako-tsubo”) nevezték el: miután az érintettek szívéről készült röntgenfelvételeken látottak erre a keskeny nyakú, kiszélesedő edényféle alakjára emlékeztették a szakembereket. 

Dr. Howard LeWine, a bostoni Brigham and Women's Hospital belgyógyásza egy tanulmányában kiemeli, a Takotsubo-szindrómával (TTS) diagnosztizált emberek kilencven százaléka 58–75 év közötti nő: közülük csak az Egyesült Államokban évente 50–100 ezer esetet regisztrálnak. 

Stacey Rosen, a Long Island-i Kórház kardiológusa úgy fogalmaz: közismert, hogy a nőkben a különféle szívbetegségek másképp jelentkeznek, mint a férfiakban. Hogy ez egy külső hatás, amely károsítja a szívizmot, vagy a vérerek működésének eltérése, egyelőre nem tisztázott.

Az állapot általában súlyos érzelmi vagy fizikai stressz – például egy hirtelen jött betegség, a szerettünk elvesztése, súlyos baleset vagy természeti katasztrófa – következtében állhat elő. Ezért is nevezik stressz okozta kardiomiopátiának vagy „megtört szív” szindrómának, írja a Harvard Health Publishing vezető orvosszerkesztője, a Harvard Men's Health Watch főszerkesztője, hozzátéve: az utóbbi időben – főleg a Covid világjárvány kirobbanásakor – megugrott a diagnózisok száma. 

Néhány éve a brit sajtó adott hírt arról a 93 éves asszonyról, akinek a házába magukat rendőrnek kiadó betörők hatoltak be. Felforgatták az idős hölgy otthonát, és értéktárgyait, pénzét, de még elhunyt férje karóráját is ellopták, majd elmenekültek. Betty Munroe – akinek már egyébként is gyenge volt a szíve – állapota a betörés után gyors hanyatlásnak indult: rémálmok gyötörték, és folyton remegett. Halálát, ahogy azt később az orvosok megállapították, a TTS okozta. Családja szerint a betörők nemcsak az értékeit és a szeretett tárgyait, hanem a biztonságérzetét és az életkedvét is elrabolták.

Nagy boldogság is kiválthatja

Létezik a Takotsubo-szindrómának egy olyan altípusa, amit más néven „boldog szív szindrómának” is neveznek: ez alapján sejthető, hogy nem csak negatív érzelmek, behatások idézhetik elő az összetört szív jelenséget. 

Bár sokkal kisebb arányban, mégis ugyanezeket a változásokat figyelték meg olyan emberek esetében, akik erősen pozitív érzelmi élményt éltek át.

Kardiológusok egy csoportja 1750 páciens adatait átvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a TTS-sel küzdő betegek 4 százalékánál a betegséget egy kellemes élmény váltotta ki, tehát a megtört szív és a boldogság pillanatai között is van kapcsolat. Ezeknek a pácienseknek az átlagéletkora 65 év volt, és 95 százalékuk nő volt.

Kép

Kép: Pexels/Maël Balland

Olyan, akár egy szívinfarktus

A TTS-szindróma tünetei kísértetiesen hasonlítanak a szívrohaméhoz: az érintettek ugyanúgy mellkasi fájdalomról, nehézlégzésről, hideg verejtékezésről, szédülésről számoltak be. Ám míg a „klasszikus értelemben” vett szívroham tünetei leggyakrabban a koszorúér elzáródásából erednek – ami megakadályozza a vér szívizomba jutását –, a takotsubo-kardiomiopátia „csak” imitálja ezeket a tüneteket. 
„A megtört szív szindróma tulajdonképpen a szív bal kamrájának a meggyengülése, ami miatt jelentősen gyengül a szív pumpafunkciója is. A szindróma elnevezése arra utal, hogy ez a jelenség elsősorban nagy megrázkódtatások után fordul elő, mint például egy szeretett személy elvesztése, komoly baleset, támadás, váratlan betegség, felkavaró életesemény (például munka elvesztése, nyilvános szereplés, rossz hírrel való szembesülés), bizonyos, félelmet keltő egészségi állapotok (például: asztmás roham, hirtelen vérnyomásesés, nagy fájdalom), vagy gyógyszer (mondjuk bétablokkoló) megvonása esetén” – részletezi a jelenséget ismertetve dr. Vaskó Péter. 

A KardioKözpont szakorvosa – más szakértőkkel egyetértésben – szintén azon a véleményen van, hogy az okok hátterében a stresszhormonok állhatnak, amelyek olyan hatással lehetnek a szívizomsejtekre és a koszorúerekre, ami megakadályozza a szív bal kamrájának hatékony működését. 

Dr. Vaskó Péter kiemeli, a TTS tünetei azért is ijesztőek, mert megegyeznek a szívinfarktus tüneteivel, ráadásul az EKG is mutathat hasonló eltéréseket. 

Emiatt a kivizsgálás során ki kell zárni az infarktust, ha pedig ez megtörtént, a szakorvos a szív MR-vizsgálatát javasolja, ami a jellemző elváltozást ki tudja mutatni. 

Nem csak a megnyugtatás miatt 

Bár a legtöbb, TTS-en átesett ember hosszú távú károsodás nélkül, jellemzően néhány hét alatt felgyógyul – és a legtöbb érintett esetében alacsony az újra előfordulás kockázata – megeshet, hogy valakinél tartósan fennmaradnak a szívelégtelenséggel egyező tünetek. „Nincs egységesen ajánlott kezelés a megtört szív szindróma kezelésére, általában a szívelégtelenség során használatos gyógyszerek válhatnak be” – összegzi dr. Vaskó Péter, kiemelve: a kivizsgálás és a kezelés nemcsak a megnyugtatás miatt, hanem azért is fontos, mert az esetek közel ötödében valóban szívelégtelenség alakulhat ki.