Tényleg járt Jézus a Balatonnál? – A magyar tenger legendáit kutatja Tokody Klára

Tokody Klára eredetileg orvosnak készült, ezzel a nővére nyomdokaiba szeretett volna lépni. Időközben viszont elbizonytalanodott, hogy tényleg ez-e a neki való szakma. A szülei a közgazdaságtudományi egyetemet ajánlották neki, mert a személyiségéhez jobban passzol, ráadásul oda pont a két kedvence, a történelem és a matematika a felvételi tárgy. Végül megfogadta a tanácsot, közgazdász lett, jelenleg egy multinacionális vállalatnál dolgozik. Szerencsésnek mondja magát, ugyanis a munka mellett olyan hobbira tett szert, amelyet szívvel-lélekkel tud csinálni, ez pedig nem más, mint a balatoni mondák gyűjtése és írása.
„Én közgazdász vagyok, édesanyám pedig mérnök; a történelem iránti szenvedély mindkettőnknél hobbiszinten alakult ki. Ahogy meséltem, az Árpád-házi királyok legendáin nőttem fel, így az ő nevüket hamarabb fel tudtam sorolni, mint a hét törpe nevét. 

Ezekre a királyokra sosem úgy tekintettem, mint egy kötelező tananyag részére, mindegyikük élő emberként élt a fejemben. 

A szívszerelmünk édesanyámmal III. Béla volt. Az egyik első könyv is, amit olvastam, Lengyel Dénes »Régi magyar mondák« című gyűjteménye volt, amely nagyon erős gyökeret adott nekem értékrendszert és hazaszeretetet illetően. ”

Minden egy balatoni házzal és két gyermeke megszületésével kezdődött

Klára Budapesten nőtt fel, városi lányként mondhatni kevés kötődése volt a Balatonhoz a vállalati üdüléseken kívül, ez azonban 2014-ben megváltozott, ekkor vettek egy házat a férjével a tó mellett. Két gyermeküknek sokat mesélt esténként, édesanyjához hasonlóan ő is az Árpád-házi királyok történeteivel kezdte. Később viszont, ahogy egyre jobban megismerték a környéket, Klárát elkezdték érdekelni a balatoni mondák. Amikor utánanézett, látta, hogy kevés olyan könyv van, amely ezeket feldolgozza, így elhatározta, hogy összegyűjt annyi történetet, amennyit csak lehet.

„Öt évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni a balatoni mondák felkutatásával. Ez először internetes keresgélésekkel kezdődött, aztán ahogy egyre jobban belemelegedtem, már mindenhova azzal a reménnyel mentem, hogy hátha találok majd újabb legendafoszlányokat. Egészen váratlan helyeken is ráleltem ilyenekre, például egy badacsonyi parkolóban egy márványtáblán, de volt, hogy egy tanösvény tábláján láttam meg valami érdekeset. Korabeli újságokat is fellapoztam, falumúzeumokban is megfordultam. Sokszor csak egy mondatom volt, abból kellett felépítenem a történetet.”

Klára a gyűjtések során komoly kihívásokba ütközött: sokszor nem volt egyszerű megállapítania, hogy eredeti népmondával van dolga, vagy csupán egy mai korban kitalált és az interneten elterjedt történettel. A hosszas kutatómunkának viszont beért a gyümölcse. Tavaly jelent meg Csodák tava című kötete, amely összesen 48 balatoni történetet foglal magában. 

A tó keletkezése kapcsán született regéktől kezdve a Mária-legendákon át a bosszúmondákig sok lebilincselő elbeszélés található benne.

Balaton: az Úr könnye és az elnyelt kecskenyájak

A szerző elmondása szerint a Balaton keletkezéséről több történet is született. Van, aki azt vallja, ez a tó az Úr könnye, ugyanis miután Isten megteremtette a világot, és meglátta, mennyire gyönyörűre sikerültek a somogyi dombok és a Balaton-felvidéki hegyek, meghatódott, és kicsordult a könnye – ebből lett a Balaton. 

Egy másik legenda szerint II. Andráshoz köthető a tó keletkezése. A király a keresztes háborút követően nagyon elszegényedett, és amikor megtudta, hogy Zalában él egy gazdag pásztor, elment hozzá pénzt kérni. A pásztor fösvény ember volt, esküdözött a királynak, hogy csak az az egy kecskenyája van, amelyet éppen őriz. II. András erre elátkozta, hogy ha hazudik, akkor a föld nyelje el. Ekkor hatalmas árhullám tört fel a föld alól, elnyelte a kecskenyájat kecskepásztorostul: így jött létre a Balaton.

Klára szerint a balatoniak mind a mai napig használnak egy olyan kifejezést, amely ehhez a mondához köthető. Amikor viharosabb az idő, és fehér habtaréjt vet a víz, azt mondják rá, hogy kecskézik a Balaton – merthogy olyan, mintha (az elnyelt) kecskenyájak szaladnának végig rajta. „Sok kecske-történetre bukkantam a kutatás során. Ez nem meglepő, mivel valaha nomád állattartó nép voltunk, ezért az ősi mondákban is kiemelt szerepet kaptak állataink.”

A badacsonyi vulkán ura, a Balaton szirénjei és a Szamárkő legendája

Klára hozzátette, a balatoni tanúhegyeknek több keletkezéstörténete is van. Ezek kővé vált tündérekként, illetve óriásgyermekek homokváraiként jelennek meg a legendákban. Badacsonyhoz köthető a vulkán urának története, aki beleszeretett egy hableányba. Azért, hogy együtt lehessen a vízi tündérrel, beleugrott a Balatonba, a hatalmas csobbanástól viszont kialudt a vulkán – így hűlt ki a badacsonyi vulkanikus hegy.
A Vadlán-likak (a Keszthelyi-hegység barlangjai) kapcsán az a monda él, hogy a barlangokban vadleányok laktak. 

Ők voltak a Balaton szirénjei: a derekukon egyetlen kendő volt, a keblüket csak az aranyhajuk fedte, szerelmes énekükkel pedig elcsábították a halászlegényeket. 

Ha sikerült megbűvölniük a férfiakat, elvitték őket a Szerelemdombra, utána soha senki nem hallott felőlük.
A Szamárkő legendája is érdekes. A monda szerint Krisztus urunk többször megfordult a Balatonnál, első ízben kisgyermekként, amikor szamárháton Betlehemből Egyiptomba menekült. Zamárdiban élt egy idős remete, aki őrizgetett egy sziklát, mondván, hogy arra csak a világ királya ülhet majd le. Megjött a gyermek Jézus, ráült a sziklára, erre a remete halálra rémült, le is zavarta őt onnan. Miután elment, ottmaradt a lábnyoma a szamárpatával együtt. Zamárdi állítólag a Szamárkőről kapta a nevét.

Tokody Klára – Forrás: Tokody Klára

Monaco helyett Keszthely

Klára egyik kedvenc meséje valós történeten alapszik. Ez a skót hercegkisasszony, Lady Mary Hamilton és a magyar gróf, Festetics Tasziló szerelméről szól. Mary szülei ellenezték házasságát a hozzájuk képest alacsonyabb rangú gróffal, lányukat a monacói trónörököshöz adták hozzá. Mary viszont boldogtalan volt, már a gyermekét várta, amikor elmenekült a férjétől. Közben folyamatosan levelezett Taszilóval, aki a hatalmas Festetics-birtokok várományosa volt, majd hercegi címet kapott az uralkodótól. A hercegkisasszony végül Keszthelyt választotta Monaco helyett, a házasság érvénytelenítése után feleségül ment Taszilóhoz, akivel 42 évig éltek együtt boldogan, szerelmüket négy gyermek születése tette teljessé.
Klárának még rengeteg hasonló történet van a tarsolyában, amelyek csak arra várnak, hogy megírják őket. Emellett viszont más elfoglaltságai is vannak: többek között blogot vezet minavidi.hu néven, ahol igyekszik megmutatni, mennyi mindent lehet csinálni a Balatonnál szezonon kívül, és mennyi érdekesség van, amelyet mindenképp érdemes megnézni. A kirándulástippeken kívül természetesen itt is helyet kapnak a mondák.

A mese csillámporával beborított történelem

„Úgy gondolom, hogy egy fa is akkor tud magasra nőni és igazán virágozni, ha mélyre nyúlnak a gyökerei. 

A mondák és legendák pontosan ezt biztosítják gyermekeinknek: erős gyökereket és hátteret adnak, ráadásul észrevétlenül bővítik földrajzi és történelmi ismereteiket is. 

A monda tulajdonképpen nem más, mint történelem a mese csillámporával beborítva.”

Kép

Tokody Klára néhány, a Csodák tava könyvhöz készített illusztrációja – Forrás: Tokody Klára

Klára azt szeretné, ha minél több emberhez eljutna a balatoni mondakör, és minél többen megismerkednének ezekkel a kivételes történetekkel. A Csodák tavában megjelent legendák festőket, zenészt, sőt, színházi rendezőt is megihlettek már, így ma már nem csak könyv formájában találkozhatnak velük az érdeklődők. Ősszel például folytatódik az a festménykiállítás, amellyel korábban körútra indultak: Fonyód, Fenyves, Zamárdi, Szőlősgyörök és Lengyeltóti után Siófokon, Földváron és Badacsonytomajban lehet majd látni a mondákat megjelenítő alkotásokat.
„»Egyebünk sincs, mint a legendáink, és azokra olyan nagy szükségünk van, hogy ha nem volnának, csinálnunk kellene őket« – írta Móra Ferenc. Ezért gondolom úgy – és ebben az eddigi olvasói visszajelzések is megerősítettek –, hogy érdemes ezt a gyűjtést folytatni. Ugyanakkor fontosnak tartom azt az üzenetet is átadni ezekkel, hogy a Balaton sokkal több, mint egy nagyra nőtt strand, rengeteg kulturális és természeti csodája van, amelyeket érdemes felfedezni.”