14 hazai élmény, amely világszinten is kuriózumnak számít

Illatos élmények Tokajban

Mi a különbség a fűszerezett bor, az ürmös bor és a csemegebor között? Mi a szamorodni, a fordítás, a máslás és az aszúeszencia? Hogyan kapcsolódik Lórántffy Zsuzsanna a borhoz? Milyen összefüggés van a borszőlő minősége és a talaj összetétele között? Ez csak pár kérdés a sok közül, amire a tokaji Világörökségi Bormúzeumban megtaláljuk a választ, méghozzá interaktív, szórakoztató formában. A bormúzeum különlegessége továbbá egy illatfal is, amelyen negyvenféle illatpárosítást szagolhatunk végig: azt kell kitalálnunk, melyik bor melyik termőföldhöz kapcsolódik, természetesen az illatjegyei alapján.

Kép

A tokaji bormúzeum egyik terme – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Éjszaka Közép-Európa legnagyobb vízimalmában

Debrecenben 1860 körül közel 100 malom forgatta kerekeit. Nagy részük állatokkal hajtott, ún. szárazmalom volt, de volt jó néhány szélmalom és – kuriózumként – néhány kisebb vízimalom is a hajdan sokkal bővebb vizű Tócó-patak völgyében. 1864-ban épült az akkor Barcsay-szélmalomként, ma Hortobágy malomként ismert egykori szélmalom, Közép-Európa legnagyobb szélmalma, amelyben ma takaros kis szálloda működik. Az iparművészeti emlékmű különlegessége, hogy 1896-ban Ady innen csupán pár háztömbnyire lakott, amikor a debreceni egyetem padjait koptatta joghallgatóként.

Csiklandozzon meg a mofetta!

Ez nem egy rosszakaratú kívánság, éppen ellenkezőleg! Mátraderecskén található hazánk egyetlen szén-dioxidos gázfürdője, mofettájánál már legalább hatvan éve szivárog a falu alatt futó vulkáni törésvonalból a szén-dioxid-gáz, amelyet egy földrengés hozott a felszínre.

A CO2 szárazfürdőt már legalább kétezer éve használják a gyógyászatban, egy sor betegségre nyújt enyhülést.

Akinek például ízületi problémája van, annak mindenképpen ki kell próbálnia ezt a ritka természeti jelenséget.

Alvás a föld felett lebegve

Hazánk tele van olyan különleges szálláshelyekkel, mint például a noszvaji buborékok, amelyek tulajdonképpen két fa közé kifeszített, 3,5 méterrel a talajszint felett lebegő sátrak vagy inkább gömbök. Ezeknek a buborékházaknak az anyaga jelentős részben átlátszó, így a benne lakók úgy érezhetik, mintha a szabad ég alatt hajtanák álomra a fejüket. Mivel alulról nem átlátszóak, a lakóknak nem kell szégyenlősködniük, legfeljebb a Hold, a Nap és a csillagok, na meg a madarak leshetik meg őket.

Napfürdő a barlangban

A közismerten sötét, nyirkos és hideg barlangokról legkevésbé sem a napozás jut az eszünkbe, a bajóti Jankovich-barlangban azonban az is lehetséges, különleges felépítésének köszönhetően. Hatalmas, katlanszerű száján túl 88 méternyi, a triász időszakában kialakult járat következik, de az ide betérő turistáknak először a bejárat utáni, 20 méter magas csarnoktól áll el a lélegzete. Felül ugyanis nyitott kürtőn át tekinthetünk az égre, és a beeső fény pászmákat vet a sziklás falakra és az arcunkra.

A kerek nyílásnak köszönhetően a leletekben és denevérkolóniában gazdag barlang szinte mindig száraz, így az igazán bátrak megpróbálkozhatnak sziklamászással feljutni a tetejére.

Érdemes a 375 méteres Öreg-kő gerincére felkapaszkodni, pazar kilátás vár ránk. A barlang kupolacsarnokában látott kürtő itt tör ki a felszínre, óvatosan bele is nézhetünk a széléről.

Nézzünk vadlúdstartot!

A vizek hazai városában, Tatán évek óta fesztivált szerveznek a vadludak őszi – pontosabban november végi – elköltözésének. Az egész napos rendezvény azért is kihagyhatatlan, mert Európában a tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely, amelyet egy város vesz körbe. A megfigyelőtorony környékén ilyenkor színes madaras előadásokat, bemutatókat tartanak, de a legtöbben azt a pillanatot követik a leglelkesebben, amikor a madarak szinte egyszerre szállnak fel a vízről, és indulnak útnak téli szálláshelyük felé.

Kép

Tatai vadlúdsokadalom – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Relaxálás egy indián izzasztókunyhóban

A Nógrád megyei Faluhelymajorban minden évszaknak megvan a maga gyönyörűsége: a különleges szálláshelyen ugyanis komolyan veszik a népi hagyományokat és a jeles napokat, amelyek alkalmából számtalan program várja az érdeklődőket. Tehetünk néma zarándoklatot, ugorhatunk tüzet, hódolhatunk a pásztorok ünnepének. Az egész napos programok után pedig igazi indián izzasztókunyhóban, forró kövek között kényeztethetjük a testünket, majd irány a hideg vizes dézsa!

Hazánk legnagyobb harangjátéka

Egész évben huszonnégy harang csilingel Budán, a Mária Magdolna-templom tornyában minden egész órakor. A tatárjárás után ide épült templom a török uralom alatt megsérült főhajóját ugyan a szocialista városrendezés miatt elvesztette, de alapjait máig megtartották. A belül még középkori építészeti vonásokat őrző tornyába a 172 lépcsőn mi is bátran felmászhatunk, megéri, az elénk táruló körpanoráma lenyűgöző.

Kép

A Mária Magdolna-templom – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

A filmsztárrá lett kolostor

Az ócsai premontrei kolostor története címszavakban: Árpád-házi király alapította, a török betörés idején mecset lett belőle, majd vallási villongások idején a katolikus egyház megpróbálta bekebelezni, de érte villámcsapás és tűzvész is. Helyreállították, és ma a román kor legértékesebb fennmaradt alkotása Magyarországon. Amikor 2009-ben a templomnál forgatták a világhírű Ken Follett-regényből készült, A katedrális című, nyolcrészes filmsorozatot, magának a regényírónak is elállt a lélegzete a pompás, román kori erődtemplomtól.

A 700 éves hárs

Magyarország egyik nevezetes fája az Árpád-kor óta szemléli az eseményeket a Somogy megyei Szőkedencsen, de az 

anyatöve akár Szent István országlásának is a tanúja lehetett.

A hatalmas, pompás lombkoronájú hárs a környék védett és vigyázott értéke. Törzsében még egy geoláda is rejtőzik.

A tákosi „mezítlábas Notre-Dame”

Lenyűgözően szép református templomba léphetünk be a pici beregi faluban, Tákoson. A paticsfalas építmény kazettás-festett mennyezete egy erdélyi asztalosnak köszönhető, aki valószínűleg a 18. században készítette. Sok hagyomány kötődik ide – istentiszteleteken ma is a napkeleti oldalon ülnek a férfiak, a napnyugatin a nők. A mívesen beszélő templomgondnoktól sok érdekességet megtudhatunk az épületről, többek között azt is, miért nevezik a párizsira sem méretében, sem díszítettségében nem hasonlító tákosit mezítlábas Notre-Dame-nak. Akit érdekel, járjon utána!

Kép

A tákosi templom – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

A mátrafüredi fúrótorony tetején

Magyarországon az olajfúrás eredményes időszaka, azaz a „fekete aranykor” az 1970-es években véget ért, de a fúrótornyok már korábban, a ’60-as évek elején ócskavastelepre kerültek. Az a néhány, amelyik elkerülte ezt a sorsot, ma kilátóként működik az ország különböző területein: Sástónál találjuk az egyiket, egy sárgára festett, 53 méter magas tornyot. Romániában gyártották, és eredetileg Algyőn állították volna fel, de ott kiderült, hogy nem felel meg a magyar olajkitermelési szabványoknak. Így került Sástóra. Négy, egymás feletti teraszáról tiszta időben akár a Budai-hegységig is ellátni.

A sámsonházai rétegvulkán belseje

Nagyjából 15 millió évvel ezelőtt ez a terület még az Ősmátra monumentális képződményéhez tartozott, és az őstenger többször elöntötte. Korunkban a felhagyott bányatevékenység nyomán megmaradt tájseb mutatja meg, hogy a régen kialudt rétegvulkán belsejében a régmúltban milyen földtani események mehettek végbe. A várhegy oldala színpompás kőzetfajtákban tündököl, a mészkőrétegek megkövesült tengeri sünöket, csigákat rejtenek, így különösen izgalmas élmény végigjárni az itt létrehozott geológiai tanösvényt, amely részletesen bemutatja a miocén korban történteket.

Műveltségi szabadulójáték a nagyari Rózsakastélyban

A Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Nagyaron a Rózsakastélyként is emlegetett Luby-kastély gyönyörű, antik rózsákkal teleültetett kertjén kívül – ahol rózsaszörpöt is kóstolhatunk – egy műveltségi szabadulószobát is kialakítottak az 1877 és 1879 között épült kastélyban. Egy óra alatt kell megfejteni a rejtvényeket a megmenekülésért – a feladványoknak persze sok közük van a kastély történetéhez és építtetőjéhez. Az épület a házasodni készülő Luby Gézának, Bereg megye országgyűlési képviselőjének köszönhető: a szerelmes férfi ugyanis menyasszonyát, Okolicsányi Margitot szerette volna elkápráztatni. Sikerült – és a látvány ma is lenyűgözi az erre kiránduló turistákat. 

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával készült.