A baloldali ideológiák napjainkban is semmibe veszik az emberi jogokat – Gyűlölet-bűncselekmények Európában a keresztények ellen

Egyre többször kriminalizálják a kereszténységgel összhangban lévő, nyilvánosan vagy magánvéleményként megfogalmazott álláspontokat. Két ilyen jellegű incidens a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette. Päivi Räsänen finn politikus 2019-ben kérdőre vonta a nemzeti evangélikus egyházat azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet egy LMBTQ-rendezvénynek nyújtottak. Véleményét egy bibliai idézettel támasztotta alá, amiért bíróság elé kellett állnia. A másik elhíresült eset az volt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította két svéd bába keresetét, akik megtagadták abortuszok elvégzését. A döntéssel elvesztették azt a lehetőséget, hogy vallási meggyőződésük megsértése miatt az Európai Legfelsőbb Bíróságon bepereljék Svédországot.

Ezen eljárások szimbolikus jelentőségűek a számtalan hasonló, naponta előforduló nyomásgyakorlás árnyékában.

Franciaországban és Spanyolországban a legtöbb támadás katolikusokat ért, míg Németországban és az Egyesült Királyságban katolikus és nem katolikus keresztények egyaránt célpontok voltak. Svédország esetében a jelentés kiemeli, hogy a keresztény ünnepeket, szimbólumokat és gondolatokat nem engedik be az oktatási intézményekbe, keresztény egyetemi hallgatók nem fejthetik ki nézeteiket vitafórumokon. Az aggasztó mértékben terjedő fizikai rombolásnál – a szent helyek és szimbólumok elleni vandalizmus –, valamint a papok, szerzetesek és hívek elleni támadásoknál alattomosabb az a tendencia, amely a közbeszédben, a közintézményekben és az oktatási rendszerben államilag támogatja a szekuláris, úgynevezett értéksemleges szemlélettől való eltérés megbélyegzését, ezzel pedig a véleménynyilvánítás- és vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság, a szerződési szabadság vagy a szülői jogok korlátozását.

Amy Gallagher és az elnyomó, rasszista fehérek

A jelentés szerint az Egyesült Királyságban indult a legtöbb bírósági eljárás a keresztényeket érintő gyűlöletbeszéd és hátrányos megkülönböztetés miatt. Ezt példázza egy 2021-es eset, amely során a vezető londoni mentálhigiénés intézmény, a Portman Klinika egy továbbképzésén tudományos állításként hangzott el, hogy a kereszténység diszkriminatív vallás, felelős a feketék elnyomásáért, mert a Biblia ellentétbe állítja a „sötétséget” és a „világosságot”. Az előadás azt is állította, hogy minden fehér ember öntudatlanul rasszista. Ezt követően a résztvevők meghívót kaptak egy másik, politikai jellegű, „Fehérség – korunk problémája” című előadásra. A képzés egyik résztvevője, Amy Gallagher szakápoló kritikai hangvételű kommentjében azt javasolta, hogy lehetővé kell tenni az eltérő nézőpontok meghallgatását. Véleménye nyomán munkahelye eltanácsolta a továbbképzésen való részvételtől.

Amikor arról érdeklődött, hogy az a nézet, miszerint minden fehér ember rasszista, az alapítvány hivatalos álláspontját tükrözi-e, felettese igennel válaszolt.

Gallagher panaszt nyújtott be, hogy folytathassa az előmeneteléhez elengedhetetlen kurzust. A válaszban értesítették, hogy bár jól teljesít a betegekkel végzett klinikai munkában, személyes nézetei nincsenek összhangban az alapítvány rasszizmusellenes gondolkodásmódjával, és hogy képeznie kell magát a sokszínűséggel kapcsolatos ismeretek elsajátításában. A félévértékelő során a szakápoló kifejtette, hogy a képzésen javasolt olvasmányokat diszkriminatívnak tartja. A kurzus szervezői fegyelmi eljárás beindítását kezdeményezték, indoklásukban hangsúlyozták, hogy Gallagher, mivel nyilvánosságra hozta értékelőjét, nem érett személyiség, és véleményével traumatizálta az embereket. A vizsgálat elmarasztalta a szakápolót, kilátásba helyezte, hogy eltiltják a tanfolyamról, és kétségbe vonják hivatása gyakorlására való alkalmasságát, valamint a szakmai nyilvántartásba vételi kérelmének megalapozottságát. A folyamat során Gallagher egyszer sem kapott felkérést vagy lehetőséget arra, hogy nézeteit kifejthesse. Jelenleg egy másik belső vizsgálaton keresztül fellebbez, és jogi lépéseket kíván tenni az intézményt működtető Teverstock and Portman Alapítvány ellen faji és vallási megkülönböztetés, zaklatás, megfélemlítés és hatalommal való visszaélés miatt. Célja, hogy precedenst teremtsen azok számára, akik keresztény nézeteik miatt hasonló hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el.

Franciaországban a vallások elleni erőszakot a politika táplálja

A brit multikulturalizmus ellenpólusaként számontartott szekuláris republikánus Franciaországban Jean Castex francia miniszterelnök megbízásából készítettek jelentést a vallásellenes támadásokról. Az elemzés szerint 2019 óta 38 százalékkal nőtt az ilyen indíttatású cselekmények száma. A jelentés 1659 vallásellenes cselekményt dokumentált 2021-ben: 857 irányult keresztények, 589 zsidók és 213 muszlimok ellen.

A nyilvántartásba vett esetek természetesen nem tartalmazzák a templomokban keletkezett „spontán” tüzeket, amelyeket feltételezhetően elektromos hibák, egerek vagy „más tisztázatlan körülmény” okozott. A Notre Dame-ban történt pusztító tűzre még mindig nincs megerősített magyarázat.

Az adatgyűjtés során több mint harminc interjút készítettek igazságügyi hatóságokkal és vallási vezetőkkel. A márciusban megjelenő jelentés beharangozó sajtótájékoztatóján a készítők kiemelték, hogy a hétköznapi „kis” incidensek gyakori előfordulása miatt ezekhez lassan hozzászoknak az emberek, vagy megtanultak együtt élni vele. Ennek orvoslására a vallásokat bemutató oktatás színvonalának javítását szorgalmazták, valamint hangsúlyozták, hogy az erőszakot a politikai diskurzus táplálja.

Az európai kormányzatok többsége nem tesz közzé számadatokat a keresztényellenes incidensekről, miközben valószínűsíthető, hogy a helyzet egyre súlyosbodik. Különösen az Antifa és más szélsőbaloldali csoportok veszik célba a keresztény épületeket és szimbólumokat. A kereszténységet támadó erők célja – hátterüktől, politikai nézeteiktől és finanszírozásuktól függetlenül – a keresztény civilizáció elpusztítása, érvényességének tagadása.

A radikális iszlám és a radikális baloldal közös ellensége a kereszténység.

Az európai civilizáció fejlődésének meghatározó alapelve, hogy az ember Isten képmása

A kereszténység azt tanítja, hogy az ember Isten képmása, és ennek hatása a Nyugat társadalmi és gazdasági fejlődését egészen napjainkig meghatározta. A keresztény etika nem elvont szabályok gyűjteménye, hanem az az erkölcsi normarendszer, amely bibliai eredetű, és amelyet a nyugati társadalmak generációkon átívelő konszenzusa teremtett meg. A nyelvhez vagy az illemhez hasonlóan nemzedékek tapasztalatának, százmilliók kapcsolatának és gondolkodásának a gyümölcse. „A józan ész erkölcse egyfajta köztörvény, amelynek határtalanul szélesebb hatásköre van, mint a közönséges közjog, és gyakorlatilag végtelen számú egyedi eseten alapul.” (forrás) Ennek fényében az, ami védelemre szorul, és ami civilizációnk biztonságának és fennmaradásának záloga, a vallásban gyökerezik, ám egyszersmind túl is mutat rajta.

Nyugaton tömegek fordultak el a kereszténységtől, premisszája azonban napjainkban is érvényes. Ha az ember Isten képmására van formálva, akkor a törvény előtt, jogaiban minden ember egyenlő. A jogállamiság célja, hogy megvédje az egyén természetes jogait. A keresztény kultúrában az egyéni, s nem a csoportjogok etikája érvényesült, így az embernek joga volt munkája termékéhez, és nem kellett azt átadnia egy kollektívának. Ez az egyének tőkefelhalmozását eredményezte, akik tulajdonát a jogállamiság védte, amely szintén a természetjogból származott, és amelyet az évszázadok során olyan dokumentumok is megerősítettek, mint a Magna Charta. Ezen szellemi háttér nélkül az ipari forradalomra soha nem kerülhetett volna sor.

A kereszténység a baloldal terveinek útjában áll

A szocialisták célja mindig is a létező társadalom lerombolása volt. Ludwig von Mises „Socialism: An Economic and Sociological Analysis” című könyvében már 1922-ben élesen látta, hogy a szocializmus „nem termel semmit, csak azt fogyasztja, amit a magántulajdonon alapuló társadalmi rend megteremtett... minden egyes szocializmus felé vezető lépés kimerül a már létező megsemmisítésében.” (414. o.). Vannak dolgok, amelyek soha nem változnak: erről tanúskodik a mai „Antifa” szocialisták erőszakos és harsány viselkedése, épületek felgyújtása, ingatlanok lerombolása és a konzervatív vagy szabadelvű értelmiségiek megfélemlítése, a gyilkosságokra és zavargásokra buzdítás. A nyugat „kulturmarxistái”, magukévá tették a 20. század elejének kommunista jelszavait, és elszántak a nyugati kultúra és a kereszténység megsemmisítésére. Mises szavai talán soha nem voltak még aktuálisabbak: „Egész életünk annyira át van adva a destrukciónak, hogy alig lehet olyan területet megnevezni, amelybe ne hatolt volna be. A »társadalmi« művészet hirdeti, az iskolák tanítják, az egyházak terjesztik.” (425. o.).

Amint azt a zsidó származású nemzetközi jogász, Joseph Weiler kifejtette, tagadhatatlan, hogy a jelentős világi vívmányként számontartott emberi jogok modernkori értelmezése keresztény alapokon nyugszik. Weiler, aki a New York University Law School tanszékvezetője és a Harvardon működő Minda de Gunzburg Center for European Studies vezető kutatója, 2010 júniusában az Emberi Jogok Európai Bíróságán Olaszország azon jogát védte, hogy a feszület megtartható az állami iskolák tantermeiben. Érvelése nyomán a Kamara egyhangú (7:0) döntését megfordítva a Nagykamara jelentős többséggel (15:2) úgy döntött, hogy a feszületek kihelyezése az olasz tantermekben nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Weiler szerint Európa alkotmányos pluralizmusa a görög és a keresztény hagyomány feszültségének és szintézisének gyümölcse. Ha ebből a keresztény hagyományt eltávolítjuk, azzal a pluralizmust normává tevő nyugati politikai kultúra alapjait rendítjük meg.