Elemi ösztön? – A gyermek utáni vágy a pszichológia történetében

1. Freud: vágy és irigység

Freud pszichoszexuális fejlődést leíró elmélete szerint a nőkben az anyává válás késztetése a fallikus szakaszban (3–5 éves kor) jelenik meg, amikor a kislányok észreveszik, hogy nincs péniszük. Az emiatt érzett irigység végigkíséri az életüket, ez indítja őket arra, hogy az anyjuk iránt érzett szeretetüket az apjuk felé irányuló „szerelemmé” transzformálják, majd a fiúgyermek iránti vágyban manifesztálódik. Freud tehát a „péniszirigységgel” magyarázza a gyermek utáni vágyat. Elméletének egyik legélesebb bírálója, Karen Horney szerint viszont éppen a férfiak irigylik a nőket a gyermekszülés képességéért.

2. Daniel N. Stern: a gyermeki önkép

Daniel N. Stern elismert amerikai pszichiáter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kislányok képzeleti képek és fantáziatöredékek formájában már nemi identitásuk kialakulásának kezdetétől elképzelik önmagukat mint jövőbeli anyákat.

Később, a szerelem érzésének átélése és a párválasztás idején ezek a fantáziák új jelentést nyernek.

3. Örökíteni mindenáron

Az evolúciós pszichológia a gyermek iránti vágyat azzal az alaptétellel indokolja, amely szerint minden élőlény arra törekszik, hogy a saját genetikai állománya képviseletét biztosítsa a következő nemzedékben.

4. A romantika is teret kap

„A gyermek utáni vágy elsősorban a férfi és a nő közötti szerelem kifejeződése, amely aztán fizikai, érzelmi és képzeleti síkon többé-kevésbé tudatosan kibontakozik akörül a központi gondolat körül, hogy életet adnak egy harmadik személynek” – írja Corinne Antoine „A terhesség és az anyaság pszichológiája” című művében. Antoine gondolatai kapcsán fontos megjegyezni, hogy bár a gyermek utáni vágy már egyedülálló státuszban is jelen lehet a nő lelkében, ezt felerősítheti a megfelelőnek ítélt „apajelölt” megtalálása és a kapcsolat stabilizálása.

5. Elvárások és rejtett motivációk

Előfordulhat, hogy a családi, társadalmi vagy egyéb elvárásoknak megfelelés szándéka bújik meg a gyermek utáni vágy mögött. Vannak, akik felnőttségi, „érettségi” vizsgaként tekintenek az anyaságra, mások a párkapcsolat stabilizálásnak eszközeként próbálják felhasználni. Nem ritka, hogy a születendő gyermekre sokkal inkább leendő nagyszülők, vagy a testvért igénylő elsőszülött vágyik. Szintén egy rejtett vagy kevésbé rejtett motiváció lehet, amikor a nők a munkahelyi feszültségek elől igyekeznek kitérni a gyermekvállalás, az otthon maradás lehetősége által. Ismert jelenség a babyboom a baráti körben, amikor az egymás számára referencia személyként szereplő kortársak az első pocak megjelenését látva kedvet kapnak a gyermekvállaláshoz.

Vitathatatlan, hogy a nők számára az anyává válás az egyik legmeghatározóbb és legfelkavaróbb élettapasztalat.

Lélektani értelemben a gyermekvállalás – a várandósság, a szülés és a gyermekágyi időszak – olyan krízisszituációnak minősül, ami a nagymértékű személyiségfejlődés lehetőségét éppúgy magában hordozza, mint a szorongások megjelenésének veszélyét. A serdülőkorhoz hasonlóan, a nők a várandósság során is jelentős testi és lelki átalakuláson mennek keresztül. A gyermekvállalás lehetőséget nyit számukra, hogy az anyai öntudat felépítése mellett teljesen újragondolják és újraszervezzék önmagukat mint személyiséget. A várandósság új dimenziót ad a női lét megélésének, és az anyaság olvasztótégelyében a régi identitásokból újak kovácsolódnak.

Irodalom:
Antoine, C. (2010) A terhesség és az anyaság pszichológiája
C. Molnár, E. (2007) Az anyaság pszichológiája
Carver C. S.,Scheier M. F. (2006): Személyiségpszichológia
Stern, D. N. (2006): Anya születik