„Zseni a gyerekem, és ez szülőként bizony nem kis kihívás”

Te is úgy gondolod, hogy a tehetség azonos a kiváló iskolai teljesítménnyel, magas intelligenciával? Sokan vélekednek így, ám a tehetségnek nem ez a mércéje.

A tehetségnek három fő összetevője van: képesség, motiváció és kreativitás. Képességen általános intellektuális képességeket, értelmet értünk (nyelvi, zenei, logikai, vizuális, mozgásbeli, szociális), kreativitáson pedig eredeti, rugalmas és szabadon áramló gondolkodást, amely átlépi a megszokott sémákat – emiatt titulálják őket gyakran renitensnek. A motiváció ebben az értelemben nem más, mint kíváncsiság, spontán érdeklődés és annak fenntartása a szorgalommal, amely fontos mozgatórugó és egyben energiaforrás.

Honnan tudhatod, hogy gyermeked tehetséges?

A kiemelkedő képességeket vizsgáló szakemberek rámutattak, hogy már egészen kiskorban vannak jelei: csecsemőként nagyon érzékenyek, kifinomult érzékeléssel rendelkeznek, pl. nem bírják elviselni, ha címke van a ruhájukban, vagy irritáltja őket a zokni, és megérzik mások apró hangulatváltozásait is. Nagyon kíváncsiak, érdeklődők, a korukat jóval meghaladó mértékben és időtartamig képesek egy őket érdeklő dologra koncentrálni, és általában hamarabb beszélnek, járnak, mint a gyerekek többsége.

„Marci egészen kétéves koráig teljesen átlagos kisgyerek volt. Igaz, voltak furcsaságai, de azt mindig betudtuk az időjárás-változásnak vagy a fogzásnak. Az első megdöbbentő élmény akkor ért bennünket, amikor magától megtanulta a betűket pusztán a testvérét figyelve, aki akkor lett első osztályos. Aztán ezt sorban követte a többi meglepetés: elkezdett olvasni, és a tévében látottakat, mint a szivacs, úgy szívta magába az agya. Háromévesen az egész híradót fel tudta mondani emlékezetből. Nagyon oda kellett figyelnünk, mit engedünk neki megnézni vagy elolvasni” – meséli Klári, a most tizenkét éves és már a gimnáziumi tananyagot elsajátító, az országos fizika- és kémiaversenyeket sorra megnyerő Marci anyukája.

A tudásvágy már akár óvodás kor előtt is meghatározó lehet az ilyen gyerekeknél: megszállottan gyűjtik az információkat az őket érdeklő dolgokról pl. bolygókról, dinoszauruszokról, bogarakról.

Érdeklődnek a világ iránt, és széleskörű általános műveltséggel rendelkeznek már kisgyerekként is. Folyamatosan kérdeznek, keresik a válaszokat, és ez inspirálja őket arra is, hogy idő előtt megtanuljanak olvasni, írni, számolni.

Kerülik a sémákat, jellemzőjük a hihetetlen kreativitás, szárnyaló képzettársítások, sajátos humorérzék és erős identitástudat, amelyek mások szemében csodabogárrá teszik őket.

Maximalisták, tökéletességre törekszenek, és idegesíti őket a napi rutin, mert elvesztik az érdeklődésüket, ha valamit többször ugyanúgy kell elvégezni.

Jelenthet-e a tehetség problémát?

Azt mondják, hogy ami az egyik oldalon pluszban van, az hiányzik máshonnan. A tehetséges gyerekek mindig sokkal érzékenyebbek, sérülékenyebbek, és biztosan eltérnek valamiben társaiktól. Az ember alapvető tulajdonsága, hogy az átlagtól, megszokottól eltérőt nehezebben fogadja el, perifériára szorítja. A tehetséges gyermek a szülőnek is komoly kihívás.

„Biztosan láttál már olyan gyereket, aki háromévesen írt, olvasott, osztott, szorzott, akár törtekkel is, de tini korára hároméves szintjén ragadt szocio-emocionális szempontból, azaz nem tudott kapcsolatot teremteni, érzelmi reakciói jóval elmaradtak kortársaiétól – meséli Éva, akinek papírja is van arról, hogy zsenit nevel. – Dani már pici korában is teljesen más volt, mint a nagy testvére, Áron. Emlékszem, hat hónapos koráig sehová sem mehettünk egy óránál hosszabb időtartamra, mert Dani elkezdett üvölteni, és addig nem hagyta abba, amíg haza nem értünk. Mindig meghökkentett, mennyire nem bírja az érintést és az érzelmi megnyilvánulásokat. Több szakemberhez is elvittem, nincs-e valamilyen idegrendszeri probléma a háttérben, rengeteg vizsgálatot elvégeztek rajta, de minden értéke, eredménye rendben volt.”

Dani azóta már egyetemista, szoftvereket tervez-fejleszt, és 19 évesen több nemzetközi IT-céggel dolgozik együtt. Van barátnője és barátai is, de a mai napig nem egyszerű vele az élet.

„Sokszor kívántam, bár ne lenne ennyire tehetséges és okos a gyermekem, csak átlagos. Mert bárki bármit is mond, ha zseni születik a családba, az borzasztó nagy felelősség.”

„Azt érzed, hogy a te tudásod már gyermeked pár éves korában csődöt mondott, hiszen olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre nem tudod a választ. Meg kell keresned számára azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek neki jó irányba terelni azt a hallatlan energiát és tudást, ami megadatott neki.”

A szakemberek szerint ahhoz, hogy ezek a gyerekek teljes értékű életet élhessenek, biztosítani kell számukra a kontrollált, szabályozott fejlődést, nevelést, és semmi esetre sem szabad őket mini felnőttként kezelni. Bármilyen gyerekről is legyen szó, akár tehetséges valamiben, akár nem, a maradandó értékek, a szeretet, a törődés és a család azok a kulcsszavak, amelyek számukra a teljes élet előfeltételei.

„Ha visszajelzést kapsz, hogy gyermeked tehetséges sportban, matematikában vagy valami másban, akkor is az első és legfontosabb teendőd, hogy önfeledt gyermekkort, szeretetet biztosíts neki, odafigyelj rá! Tudatosítsd benne, hogy értékes ember, ne alakítson ki olyan önkorlátozó hiedelmeket, hogy értéktelen, valami baj van vele, mert bármennyire is hihetetlen, de folyamatos önbizalomhiánnyal küzd” – tanácsolja Éva.

Lehet, hogy a tehetség, a zsenialitás nagy adomány, de az is biztos, hogy sokkal göröngyösebb és magányosabb út az övék, mint egy átlagemberé.

A tehetség nemcsak kincs, hanem feladat is a gyermek számára. Olyan feladat, ami komoly kihívások elé fogja állítani az életben. Ezért van szükség egy biztos pontra: a családra és a megfelelő támogatásra.