Cseppről cseppre – A Béres-sztori

Így kezdődött

Idősebb dr. Béres József, a Béres Csepp megalkotója így vallott a sokévnyi, olykor bizony fárasztó, rengeteg kitartást, alázatot és türelmet, töretlen hitet követelő feltalálói folyamatról:

„...következetesen alkalmaztam azt az alapszabályt, hogy a problémák kulcsát először a környezetben kell keresni... Lelkesen, nagy kedvvel, szorgalommal dolgoztam. Eredményeim nem úgy születtek, hogy leültem és kitaláltam, miként lenne megoldható a világ gondja-baja. A Béres Csepp megalkotásáig csaknem húszévnyi, közönnyel, akadályokkal nem törődő kutatómunkára és az eredmények átfogó elemzésére volt szükség.”

Béres József eredetileg egy pusztító burgonyabetegség leküzdésén kezdett dolgozni, de vizsgálatai elvezettek az ember daganatos betegségeihez. Rájött, hogy a különféle földtípusokban nem azonos a nyomelemek és az ásványi anyagok mennyisége: ahol több van a földben, ott ellenállóbb és egészségesebb lesz a krumpli is. Ezt az elvet – a nyomelemek immunrendszer erősítő hatását – hamarosan kiterjesztette a haszonállatokra és emberre is. A szerteágazó kutatások eredményeként született meg a gondolat egy olyan készítmény megalkotására, mely lehetővé teszi a betegségek megelőzését, rendszeres alkalmazása pedig kiegyensúlyozza a szervezetet, felvértezi az immunrendszert. Ám csaknem két évtizedig tartott, míg a szakembernek sikerült felderíteni a szükséges elemek legkedvezőbb adagjait, legmegfelelőbb arányát és a felszívódásukat biztosító leghatékonyabb formát.

Kislánya megszületése után id. dr. Béres József nagyon vágyott még egy gyermekre, egy kisfiúra. Addig-addig kérte a feleségét, míg teljesült a vágya. A feleségének, Katókának azonban egy kikötése volt, mégpedig az, hogy bent kell lennie a szülésnél. Az apa teljesen kétségbe volt esve, de állta a szavát, s amikor beindult a szülés – otthon, bábával zajlott –, ott sertepertélt a felesége körül, és igyekezett hasznossá tenni magát, így nekiállt főzni. Pörköltet készített, de a nagy idegességben összekeverte a paradicsomot a málnaszörppel. Borzasztó ízű lett, de a vacsorát senki sem bánta, hiszen egészséges, négykilós kisfiú született a családba.

A Béres Cseppet a kutató – mivel abszolút biztosra akart menni – magán próbálta ki először, három napon át szedte az alkalmazásra javasolt dózis ötvenszeresét, s csak ezután adta húgának, akinél agydaganatot diagnosztizáltak és műtétjét követően még több mint harmincöt évet élt, teljesen daganatmentesen. Így ő lett az első beteg, akinél a szer gyógyulást hozott.

Tudta? A készítmény a Béres Csepp nevet dr. Vizi E. Szilvesztertől, az Egészségügyi Minisztérium akkori főosztályvezetőjétől kapta.

A készítmény híre gyorsan terjedt, Béres Józsefet egyre többen keresték fel otthonában a világ minden tájáról, ő pedig – mivel az emberek megsegítésére alkotta meg cseppjeit – ingyen adta őket a segítségért hozzá fordulóknak. 

Kép

Kép: Páczai Tamás

Béres József és csoda-cseppjének sorsát a művészvilág is a szívén viselte és azokban a nehéz időkben, amikor politikai okokból kifolyólag támadták, megpróbálták ellehetetleníteni, a kor íróóriásai, Ratkó József, Sánta Ferenc, Illyés Gyula, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Csoóri Sándor és Nagy László is kiálltak mellette. Ennek az időszaknak a hatása alatt született meg Nagy László „Elhúllt bolondok nyomán” című verse.

Kósa Ferenc filmrendezőt is megragadta a kutató fordulatokban bővelkedő élete és az „Az utolsó szó jogán” címmel dokumentumfilmet forgatott Béres Józsefről, sorsáról, munkásságáról. Ám a film sokáig tiltólistán volt, végül 1987. február 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Magyar Filmszemlén került a nyilvánosság elé.

Tudta? „Cseppben az élet” címmel a Duna Televízió és az M5 Televízió is műsorára tűzte nemrég az agrárkutató életéről és munkásságáról szóló lebilincselően izgalmas játékfilmet.

A szer karrierje a rendszerváltással vett lendületet és ugyanekkor jött létre a Béres Részvénytársaság is. A Béres Cseppet 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré minősítették, feltalálóját id. dr. Béres Józsefet 2002-ben az ország legrangosabb tudományos elismerésével, a Széchenyi-díjjal tüntették ki, és szobra 2008-ban bekerült a legnagyobb magyar gyógyítók közé a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba. A Béres Csepp 2013-tól hivatalosan is hungarikumnak számít.

Van folytatás!

Az id. dr. Béres József által elkezdett és megalapozott utat gyermekei és unokái tovább építik, hiszen a kezdeti egyetlen termék, a Béres Csepp mellé mostanra további közel 150-féle készítmény sorakozott fel, a kis vállalkozás pedig immár 500 fős nagyvállalattá nőtte ki magát és idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.

Tudta? A Béres családnak saját borai vannak. A Tokaji Borvidéken, Erdőbényén termelik saját boraikat, tevékenységük mottója: „Minden cseppje Béres”, hiszen a cseppeknél már megszokott minőséget és megbízhatóságot nyújtják.

S hogy vajon mi a vállalat sikerének titka? A Béres Gyógyszergyár Zrt. esetében biztos vagyok benne, hogy nem csupán a profizmus, a rátermettség, a folyamatos kutatómunka és a kimagasló szakmai színvonal. Ennek a vállalatnak emberlelke és saját arca van, mely azért született, hogy másoknak segítsen. Vezetői, tulajdonosai olyan nagytudású és érzékeny emberek, akik soha nem gondolják azt, hogy tévedhetetlenek, de mindig tudják, hogy munkatársaikkal együtt mindent meg tudnak oldani. Összetartozásukat mi sem fejezi ki jobban, mint hogy a jeles napokat közös énekléssel, énektanulással ünneplik.

Tudta? Béres Józsefnek „Szép magyar ének” címmel 2009-ben és 2016-ban jelent meg egy-egy gyűjteménye, melyben gyermekdalok, népdalok, egyházi népénekek szerepelnek.

A cég szociálisan rendkívül érzékeny, folytatva az id. dr. Béres József által kijelölt utat és évtizedek óta jelentős összeget fordít jótékonykodásra, többek között a betegekkel kapcsolatban álló civil szervezeteken keresztül támogatja a rászorulókat, hazai egészségügyi intézményeket, emellett elkötelezett támogatója a hazai sportéletnek, az oktatásnak és kultúrának is.

Kép

Kép: Páczai Tamás

Béres Klára így fogalmazza meg az id. dr. Béres József hagyatékának kvintesszenciáját a „Cseppben az élet” című könyvében:

„A lényeg bennünk van, amit érzünk: Béres József velünk van. És amíg velünk van, velünk van a tudás is, amit tőle kaptunk. A tartás, amire bárhol a világban támaszkodni lehet. A példa emberségből, elhivatottságból, konok hitből, igaz magyarságból, ami elirányít bennünket. Akkor is, amikor a globalizált világot uraló kíméletlen versenyben nap mint nap meg kell találnunk az egyenes utat, amikor a sikerhez vezető út hosszát pénzügyi mutatókban mérik, amikor kíméletlen kihívások igényelnek tőlünk jó megoldásokat… Ebben a nehéz korban Béres József öröksége jelenti számunkra a szellemi erősítést. Ez a bennünk szilárdan élő, kikezdhetetlen érzelmi hátország az, ami esélyt nyújt számunkra. És ez ad hitet is, hogy lesz erőnk a méltó folytatásra.”

Támogatott tartalom.