Házasság 2.0 – A kapcsolatot cseréld, ne a társad!

A könyvbemutatóval egybekötött sajtóbeszélgetést Győri Virág, a Family Magazin főszerkesztője vezette.

Dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója elmondta, hogy a Házasság Hete szervezőinek körében készített idei felmérés szerint az eseménysorozattal megszólított csoportok között az utóbbi években egyre határozottabban jelenik meg a 35-40 éves korosztály. Vagyis azok érdeklődnek leginkább a párkapcsolati könyvek és rendezvények iránt, akik a kapcsolatukban megfáradva változást szeretnének. Erre ad jó alternatívát ez a kötet, amely a meglévő kapcsolat minőségének változtatására épít.

A magyarok egyre jobban szeretnek házasodni, és egyre kevésbé szeretnek válni

Dr. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa elmondta: a házasságkötések száma Magyarországon 2010 és 2016 között mintegy 46%-kal nőtt. A közvélemény elfogadja az élettársi kapcsolatot, azonban továbbra is a házasságot tartja ideális párkapcsolati formának; tízből kilencen ezt az életformát tartják követendőnek. A házasság népszerűségének növekedése nem magyar sajátosság, ez máshol a világon is így alakul. A demográfus hozzátette:

míg a házasságok száma nőtt, a válások száma csökkent.

A rendszerváltás utáni években 22–25 ezer között mozgott a számuk, 2016-ban már nem érte el a húszezret. A válás elfogadottsága is csökkent – tette hozzá. Azzal a kérdéssel, hogy „a házasság élethosszig tartó kapcsolat, és nem érhet véget” 2005-ben a férfiak 30%-a, 2016-ban viszont már 41%-a értett egyet. A nők körében az egyetértők aránya 28%-ról 35%-ra emelkedett az elmúlt tíz év alatt.

A szakértő felhívta a figyelmet egy másik érdekes jelenségre is: növekszik a házasságok időtartama, azaz a házastársak egyre később válnak el. 2016-ban a válással végződő házasságok átlagosan 14,7 éve tartottak, és a közel egyharmaduk húszéves vagy még hosszabb házasságnak vetett véget.

Szívügyekben nem szabad a szívünkre hallgatni!

Dr. Mihalec Gábor párterapeuta, a könyv szerzője is megerősítette: míg a terápiás gyakorlatban néhány évvel ezelőtt a fő téma a megcsalás volt, addig ma elsősorban a 15–20 éve házasságban élő negyvenes vagy idősebb párok keresik fel a kapcsolatuk kiüresedése miatt.

Sokan azt hiszik, hogy a szeretet csak érzelem; de nem így van: az érzelmek irányításra szorulnak, és ha döntéseket hozunk és kitartunk bennük, egy idő után az érzelmek újraszerveződnek, és beállnak a döntéseink mögé – figyelmeztetett.

„Szívügyekben nem szabad a szívünkre hallgatni” – foglalta össze a szakember, hozzátéve: a vizsgálatok szerint a párok 69%-a három év múlva is ugyanarról vitatkozik ugyanazon a módon, csak erről nem tudnak. Ha a jellemző vitakoreográfiák helyett konstruktívabb változatokat tudnak kialakítani és begyakorolni a párterapeuta segítségével, akkor egy olyan tudatos szintre léphetnek a kapcsolatban, amikor a pár hatalmat nyer a saját kapcsolati sorsuk irányítása felett – magyarázta az érzelmi fókuszú párterápiából vett módszer lényegét.

Azok a párok dolgozzák fel sikeresen a traumájukat, akik szembenéznek a valósággal, és vállalják a felelősség rájuk eső részét.

Emellett újraépítik a kötődésüket egymáshoz, új konfliktuskezelési mintákat sajátítanak el. Nem a rossz párválasztástól, a szerencsétől vagy a szülőktől kapott mintáktól függ tehát a kapcsolatunk sorsa, hanem tőlünk – összegezte. Így olyan konstruktív viselkedési mintákat tudunk továbbadni gyermekeinknek, amelyek generációs családi átok helyett sok generációra kiható családi áldássá lehetnek – tette hozzá. A könyvben megszólalnak azok a párok is, akik a módszerrel megújították házasságukat.

Vajon saját élmény alapján is írta a Házasság 2.0-át?

A szakértő elárulta: náluk a házasság 2.0-hoz vezető út viszonylag hamar bekövetkezett: 3-4 éves házasok voltak, amikor mélypontra jutottak.

„Nem kell harmadik szereplőre gondolni, egyszerűen az történt, hogy abban a módban, ahogyan mi gondoltuk, hogy működtetni kell egy házasságot, kudarcot vallottunk, és ennek nagyon súlyos következményei lettek egészségügyi téren. Azt kellett átgondolnunk, hogy ebből a már-már életveszélyes helyzetből hogyan tudunk kilépni, és arra jutottunk: vagy megtanuljuk jól csinálni, vagy elgondolkodunk azon, hogy kell-e ezt a kapcsolatot erőltetni még ezen az áron is.”

Végül az első mellett döntöttek, és külső segítséggel megtanulták, hogyan újítsák meg házasságukat. Mihalec Gábort ez a helyzet inspirálta arra, hogy segítsen másoknak is megmenteni a házasságukat. Lesz Házasság 3.0 is? – kérdeztük a párterapeutát, és ő így válaszolt: a kapcsolat kiüresedése esetén mindkét félnek tennivalója van, és akik a válságot egyszer túlélték, vannak működő megoldókészleteik, azokat később is elővehetik és használhatják.

Mindkét félnek van tennivalója, de mi van akkor, ha csak az egyik fél nyitott a házasság megújítására? – kérdeztünk tovább.

Szerinte ez az „egy kézzel tapsolás esete”; egy nehezített pálya. Egyetlen lehetőség van: amikor az egyik fél viszonyulása megváltozik, annak kényszerítő ereje van a másik félre nézve is, aki hozzászokott olyan kapcsolati reakciókhoz, amelyek már nem működnek tovább. Amikor erre rájön, akkor van rá esély (de garancia nincs), hogy ő is változtat a viselkedésén. Ezt mindenképpen érdemes lenne kihasználni – tette hozzá.