„Mindig van olyan illat, ami elemi erővel hat rám” – Minya Viktória és világhírű parfümjei

Magyarok közösségben

A parfümök fővárosában, a provence-i Grasse-ban végzett parfümőrként, majd Franciaország fővárosában lett az illatok elismert művésze. Minya Viktória saját parfümsorozata – alkotójával együtt – bejárja a világot, korántsem csak Párizsban terjeszti a magyarok jó hírét. Viktória luxusillatai igazi hungarikumok, amelyeknek finom eleganciája mögött hosszú évek kőkemény munkája rejlik.

Minya Viktória
Minya Viktória

A mai napig boldoggá tesznek az illatok?

Ez egy soha nem múló szerelem köztük és köztem, képesek bármelyik pillanatban magukkal ragadni. Most például dolgozunk egy illaton, amit kipróbáltam a saját és a kolléganőm bőrén is, ahogy máskor is szoktuk azokkal a formulákkal, amik papíron már tetszenek. Nos, az én bőrömön nem is okozott meglepetést, de az övén szabályos bodzaillatot adott ki. Ettől pedig nagyon meghatódtam, mert a bodzaszörpfőzés nálunk családi tradíció, és én ugyanazt az érzést kaptam a párizsi laboromban, mint amikor anyukám otthon főzte a bodzaszörpöt… Ilyen az, amikor egy illat hatása alá kerülök.

Miért van az, hogy az illatok ilyen erővel képesek bárkiben emlékeket, érzéseket felidézni?

Mert a szaglásunk az egyetlen olyan érzékünk, amely közvetlen kapcsolatban áll az agy limbikus rendszerével, az érzelmi központunkkal. Ezért tud egy illat nagyon intenzív érzelmeket kiváltani, a másodperc törtrésze alatt elvihet egy másik korba és helyre. És ez valóban mindenkinél működik.

Te már gyerekkorodban is ilyen kifinomultan használtad az orrodat?

Gyerekkoromból meghatározó maradt a frissen nyírt fű illata, amikor apukám lenyírta a telkünkön. A barátnőimnek meg könyörögtem, hogy menjünk az illatszerboltba, szagoljuk végig a parfümöket, de ha nem jött senki, én akkor is beugrottam az ABC-be samponokat, tusfürdőket szagolgatni. Néha ma is megcsinálom – Franciaországban egyre szofisztikáltabban illatosítják a tusfürdőket, és ha valami különleges illatot ígérnek, például banánturmix-aromájút, szenvedélyesen érdekel, tényleg olyan-e az illata, amilyet én készítenék.

Sőt, néha megállítok embereket is az utcán, hogy milyen parfümöt használnak, mert találkozom olyan bőr-parfüm illatkombinációkkal, amelyek nagyon meglepnek.

Azt is tudod esetleg, egy-egy illat mitől passzol az egyik emberhez, a másikhoz meg nem?

Az ember bőre számomra afféle parfümhöz hozzáadott alapanyag. A kettő kölcsönhatásában pedig vagy van harmónia, vagy nincs, utóbbi esetben egyszerűen nem illenek össze. Ha viszont igen, akkor az is mindegy, hogy az adott parfüm a női vagy a férfi részlegen kapható. Ha megszagolom a bőröd, kvázi alapanyagként elemzem, s megmondom, milyen illatok működhetnek hozzá, de aranyszabályok erre nem léteznek. Szerintem amúgy mindenki el tudja maga is dönteni, tetszik-e a bőrén egy illat.

Ha nekünk tetszik, akkor jó eséllyel másoknak is fog?

Szokták tőlem kérdezni, mire buknak a nők vagy a férfiak, hogyan lehet elcsábítani XY-t. De ebben csak bizonyos szinten tudok segíteni, mert nem tudjuk, a másik embernek milyen illatpreferenciái voltak az élete során, mihez kapcsol ő kellemes élményeket, hiszen gyakorlatilag ezen múlik, mire bukik, s mire nem. Egyet tudunk biztosan: azt, hogy minket milyen érzéssel tölt el az adott parfüm viselése.

Akit érzéki energiával tölt fel, az a hölgy csábító lesz tőle, mert megnöveli az önbizalmát, jól fogja érezni magát a bőrében.

Egy fehérneműhöz tudnám hasonlítani, ugye azt sem látja senki, de feltöltheti a viselőjét vonzó energiával. A legfontosabb tehát, hogy jól érezzük magunkat benne.

Nehéz út vezetett addig, hogy a parfümök iránti szerelmed beteljesüljön?

A parfümszerelem korán megvolt, de nem tudtam, Magyarországon hogyan indulhatnék el ebben a hivatásban. Nagyon érdekeltek a művészetek is, hogy hogyan lehet másokból erős, intenzív érzelmeket kiváltani alkotásokkal. A szüleim szerették volna, hogy ne egy vándorcirkuszban kössek ki, hanem szerezzek egy „normális” végzettséget. Ez gazdasági főiskola lett, de a végén mondtam, hogy innentől csinálom, amit szeretnék. Emlékszem a pillanatra, amikor eldöntöttem: parfümőr leszek. Meg arra is, amikor rájöttem, ez milyen sokba fog kerülni. A negyedik főiskolai évemet Erasmus-ösztöndíjjal már Párizsban töltöttem, majd humánerőforrás-menedzserként dolgoztam ott négy évet. Addig tettem félre a pénzt a parfümőriskolára, ez volt a motivációm.

A végén megkínáltak egy igazgatói pozícióval, akkor kicsit elbizonytalanodtam, de mégis az iskola mellett döntöttem. Életem egyik legszebb éve volt.

Gondolom, ha összejön rá a fedezet, akkor sem könnyű bekerülni Grasse-ba…

Inkább nem is néztem, hányszoros a túljelentkezés. A felvételin az volt a fontos, hogy lássák az emberben az elhivatottságot, azt, hogy nem csak fellángolás részéről az ötlet, hogy lesz helye a szakmában. Intelligenciateszt, angol-, matematika-, illetve kreatív teszt és elbeszélgetés is volt. Illatokat szagoltunk, de nem felismerni kellett őket, hanem azt figyelték, hogyan reagálsz rájuk, mennyire írod le őket kreatívan, van-e affinitásod az egészhez. A suliban aztán angolul és franciául tanultunk, és a végén mondták: akkor még 10 év, mire valódi parfümőrré válunk… Úgyhogy el is kezdtem dolgozni cégeknek, még négy évig Grasse-ban, majd Párizsban, mielőtt elindítottam a saját vállalkozásom.

Az első Viktoria Minya parfüm, a Hedonist jelentette az igazi fordulópontot?

Nem ez volt az első saját alkotásom, hiszen más cégeknek már készítettem illatokat, de ezzel indult a saját márkám, nyilván a szívemet-lelkemet beletettem. Volt időm kitalálni, hiszen nem futószalagon gyártottam, három-öt éven át formálgattam. És valóban a Hedonist sikere hozta meg a nemzetközi hírnevet, azt, hogy extra helyekre is eljuthattam. „Az év parfümje” díjakat kapott, nagy visszhangja lett a formulának, amit még a kis grasse-i otthonomban dolgoztam ki, teljesen házi jelleggel. Hirtelen rengeteg viszonteladó keresett meg, pedig a nagyközönség előtt még semmilyen nevem nem volt.

Kép
Minya Viktória
Minya Viktória

Minek volt köszönhető ez az áttörés?

Szakmailag talán annak, hogy 2013-ban, amikor a Hedonist megjelent, kevés olyan hivatalos női parfüm volt, amelyik ennyi úgymond férfi jeggyel bírt volna. Új nyersanyagnak számított a jamaikai rum nemes kivonata, amiből sok van benne, ugyanígy dohányból és mindenféle faillatanyagból is. Ezek akkoriban mind férfiasnak számítottak, de kompenzáltam őket virágos és gourmand jegyekkel. A nem szakmai magyarázat pedig, hogy – mivel fókuszcsoportra, marketingfelmérésre még nyilván nem volt pénzem – először az ismerőseim próbálták ki.

Mindegyik elmondta, tetszett-e neki vagy sem, de egy dologban megegyeztek: a párjuk megőrült érte. És a férfiaknak azóta is nagyon tetszik a hölgyeken.

Akkor mégis van illat, amely általánosan „csábítóként” működik?

Biztosra menni nem lehet, csak ha valaki a partnerével együtt választ parfümöt. De szerintem jobb magunknak választani. Természetesen lehet csábítani egy illattal, de ezt nehéz tudatosan befolyásolni.

A többi illatodon is éveket dolgoztál?

Mindegyiken legalább egy-két évet. Nem napi 8 órát dolgozom ugyanazon, hiszen a saját márkámnak és más cégeknek is több projektje fut, mellette tanítok, van egy intenzív iskolám, Budapesten workshopokat tartok, sőt már a világ különböző pontjaira is hívnak előadni. Ezért telik időbe egy-egy saját illat megszületése, hiszen ezeknél a parfümöknél az egész koncepció az én szellemi termékem. Jelenleg nyolc saját illatom van, a laboromban egy kolléganő segít méricskélni, minden mást „one-woman show” jelleggel viszek.

Nem vesz el túl sok időt a kreatívkodástól az, hogy közben üzletasszonyként is helytállsz?

Nem ez a vállalkozásom kedvenc része, de szervezés kérdése, főleg, hogy édesanya is vagyok, sőt nemrég kezdtem pszichológiát tanulni a Debreceni Egyetemen. Nem szakmát akarok váltani, a parfümőrséggel abszolút a helyemen érzem magam, de az élet minden területén érdekelnek az emberek motivációi. Eddig is olvastam pszichológiai témájú könyveket, vágytam a tudomány mélyebb befogadására, és már vannak is ötleteim, hogyan fogom a munkámba is belevinni.

Mennyire nehéz nőként érvényesülni a parfümszakmában?

Nőként minden pályán nehezebb, noha egy kicsit más világot élünk már, mint akár 15–20 éve. Ma már szerencsére vannak elismert női parfümőrök is, pedig ez sokáig abszolút férfiak uralta szakma volt.

Az első munkahelyemen körülbelül ötven férfi mellett dolgozott három nő, abból kettő a számviteli osztályon, egyedül én parfümőrként – innen volt szép nyerni...

De elfogadtam, hogy ötször többet kell dolgoznom, hogy ne lehessen ignorálni a munkámat, kellett a kreativitás mellé az extra kitartás.

Fontos volt számodra, hogy legyen egy a többinél is magyarabb illatod? A tokaji aszúsra gondolok.

Az Eau De Hongrie-t tudatosan alakítottam ilyenre, pedig amúgy mindig ösztönösen kerül bele egy-egy illatba az, aki vagyok. Ahogy a bodza sem Franciaországban szerzett illattapasztalat, hanem a magyarországi gyerekkorból jön, vagy a Hedonistban a barackillatot is az otthoni baracklekvárfőzés inspirálta.

Parfümtörténeti szempontból fontos, hogy az első modern kori parfümöt, amelyhez már alkoholban oldottak fel illóolajokat, Eau de la Reine de Hongrie-nak nevezték anno.

Addig az alkoholt nem használták vivőanyagként, parfümben pedig pláne nem. Ebből kiindulva szerettem volna valami igazán magyar dolgot csinálni. Volt paprikás és gyógyvizes ötletem is, de azokat leszavazták, a paprika-illóolaj pedig nem adta vissza az eredeti magyar pirospaprika kellemes illatát. Így esett végül a választás a tokajira.

Van kedvenc illatod? Azon túl, hogy az aktuális favorit – ha jól veszem ki a szavaidból – a bodza.

A bodza valóban nagyon eltalált, de a legszebb felismerés számomra az, hogy egyik héten mondjuk a cédrusfára csodálkozom rá úgy, mintha még sosem szagoltam volna, a másik héten a labdanumra, a harmadikon pedig például a kakaóbab-kivonatra. Teljesen kiszámíthatatlan, egy adott héten mi fog rám ilyen elemi erővel hatni, csak az biztos, hogy mindig van olyan illat, ami elemi erővel hat rám.

Az illatorgona
„Tipikusan a parfümőrök játszótere” – mondja erről a munkaeszközéről Viktória. „Egy félstadionszerű bútorzat, amelyre kis üvegcséket helyezek. A közepén egy magas érzékenységű mérleg van, amelyre ha ráfújok, az számokban is érzékeli a levegő mozgását. Ezen mérjük le a formulákat a laboromban.”

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti