A Mandiner korlátozásától a meztelen hagymán át az Ibafai pap betiltásáig – szakértőt kérdeztünk a Facebook-cenzúráról

„Gondolatbűnök, emlékezetlyukak: a Facebook lekorlátozta – és bármikor törölheti is – a közel nyolcvanezer követővel rendelkező közösségi oldalunkat a híreinkben és véleményszemléinkben idézett, a Facebook ízlésének nem megfelelő vélemények, kijelentések miatt. Az emögött rejlő elgondolások az újságkészítés ellehetetlenülését okozhatják szerte a világ körül” – adta hírül a Mandiner.hu-n Rajcsányi Gellért nemrég.

A Facebook cenzúrázása régóta vitatéma, amelynek központjában az a kérdés áll: ki és milyen elvek mentén dönthet arról, hogy egy törvényes keretek között megfogalmazott vélemény megjelenhet-e a közösségi médiában, és ki ellenőrzi a moderátorokat, akik erről döntenek. A válaszok nem egyértelműek és ellentmondásosak.

Vannak, akik azzal érvelnek, hogy egy magáncég olyan szabályokat hoz, amilyeneket csak akar, de mivel a Facebook közgondolkodást befolyásoló ereje tetten érhető, a kérdésre közügyként érdemes tekinteni.   

Sokan megütköztek azon is, hogy a Facebook nem engedte hirdetni az „Ibafai papnak fapipája van” kezdetű mondókát feldolgozó dalt, amelynek szerzője a Belvárosi Betyárok zenekar. A produkció készítői reklamáltak volna, de a Facebooknál nem volt hova fordulniuk, és a hirdetést is hiába próbálták később újra feltölteni, az algoritmus minden alkalommal elutasította a próbálkozást. Az indoklásban az állt, hogy a Facebook dohányterméknek minősítette a fapipát, így nem engedte megjeleníteni az oldalon a videót, a címben és a képben is megjelenített pipa miatt.

„A Facebook saját szűrési rendszere és algoritmusa fontos eszköz, amit moderátorok (hús-vér emberek) is ellenőriznek, így akadályozva meg azt, hogy az oldalra nem illő tartalmak kerüljenek fel. Ez a rendszer azonban nem mindig működik hibátlanul, talán ennek következményét tapasztalhatta meg nemrégiben a Belvárosi Betyárok zenekar. Ha valaki bejegyzését törli a rendszer, legtöbbször az illetőnek kapnia kell egy üzenetet azzal kapcsolatban, hogy a bejegyzése törlésre került, mert megsértette a felhasználási feltételeket. Ezen kívül általában nem tartalmaz konkrétumot a leírás, viszont a legtöbb esetben az üzenetben szerepel egy hibajegy vagy hivatkozás, amellyel az érintett a Facebook ügyfélszolgálatánál reklamálhat” – magyarázza Forgács Mariann, online marketing szakértő, a Be Social társalapítója, aki felhívja a figyelmet, hogy a fapipás esetben nem biztos, hogy érdemes fellebbezni, hiszen nem keletkezett a közzétevő személynek anyagi kára, így valószínűleg a Facebook sem fog komolyabb erőket megmozgatni a vizsgálat érdekében.

A szakértő szerint még a nagyobb horderejű ügyek esetében is beletörhet a bicskánk a fellebbezésbe, ugyanis a Facebooknál igazi „fekete öves” moderátorokat és jogászokat alkalmaznak, akik nem csupán a szöveget, a képeket, hanem a kontextust is vizsgálják.

„Néhány évvel ezelőtt került elém egy kérdőív, amelyet a Facebook osztott meg azzal a céllal, hogy bárki tesztelhesse magát, mennyire lenne jó moderátor. A tesztből kiderült számomra, hogy még az sem mindegy, hogyan és milyen kontextusban kívánjuk a halálát egy természetes személynek vagy egy közszereplőnek” – mondja.

Nem a megzenésített gyermekmondóka az első algoritmus-túlkapás

A Közösségi Irányelvek szerint a pőre ábrázolást minden fotón engedélyezik, ami szoborművön vagy festményen található, mégis tudunk néhány problémás esetről. Ilyen algoritmus-túlkapás volt néhány évvel ezelőtt, amikor Rubens Keresztlevétel című képével volt gondja a Facebook-nak, mert azon meztelenség, egészen pontosan Jézus ruhátlan felsőteste látható. Ekkor több múzeum is aláírta azt a levelet, amelyben azt kérik Mark Zuckerbergtől, hogy vizsgálja felül a meztelenséget figyelő algoritmust. (Mindeközben az amerikai Dwayne Johnson bejegyzéseit még egyszer sem törölte a rendszer, noha a színész-producer – a hölgyrajongók nagy örömére – számos alkalommal látható edzés közben fedetlen felsőtesttel).

A rendszer a szoptatós anyákat és csecsemőjüket ábrázoló hirdetéseket és képeket sem kíméli: sokszor ugyanúgy törli, és az oldalakat ugyanúgy blokkolja, mint az ízléstelen, szexista vagy obszcén képeket publikálókét, noha a szoptatás nem vulgáris, hanem normális és természetes dolog.

Zuckerberg „találmánya” a világ egyik legősibb szobráról, a Willendorfi Vénuszról készült fotót is cenzúrázta, amely nem mellesleg a bécsi Természettudományi Múzeum gyűjteményének ékköve. A képet nem helyénvaló tartalomnak minősítették és törölték. A múzeum többször is megkérte a Facebookot, hogy engedélyezzék a meztelen Vénusz-szobor képét a közösségi oldalon, de nem jártak sikerrel. Végül a múzeum beszüntette Facebook- és Instagram-aktivitását, s fricskaként az OnlyFans-re regisztrált, mert úgy volt vele, hogy ha a Vénusz a két említett közösségi felület szerint erotikus, akkor oda töltik fel, ahol nem találnak benne kivetnivalót, vagyis egy felnőtt tartalmakhoz hozzáférést biztosító fizetős internetes felületre.

Az idei év egyik legabszurdabb cenzúrája a The SeedCompany-hez köthető: a cég egy egyszerű, hagymákat ábrázoló hirdetést szeretett volna közzétenni a Facebookon, az oldal algoritmusa azonban nem engedte, mert túlszexualizált tartalomnak ítélte a zöldségeket. A fotón csupán egy kosárnyi hagyma látható, de az algoritmus valamiért női melleket és feneket nézett ki az egymás mellett szorosan elhelyezkedő hagymákból. Lehet, hogy nem is volt olyan alaptalan Elon Musk évekkel ezelőtti Zuckerbergnek címzett beszólása, amelyben korlátozottnak minősítette a Facebook-alapító mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását?

Eközben az Iszlám Állam szinte szabadon toborozhatja katonáit a Facebookon

Az Iszlám Állam aktív az online térben – itt keresik meg azokat a fiatalokat, akiket például elhanyagolnak vagy nincsenek barátaik. Őket a legkönnyebb behálózni, majd radikalizálni. A Facebook akaratlanul is hozzájárul ahhoz, hogy az dzsihadisták és leendő terroristái felvegyék egymással a kapcsolatot, az „ismerősnek ajánlás” elnevezésű funkción keresztül. Bár a szélsőséges, terrorizmushoz köthető tartalmak felfedezésére az amerikai vállalat külön csapatot alkalmaz, 2018-ban csupán az Iszlám Állam vizsgált profiljainak kevesebb mint felét távolította el. Történt ez annak ellenére, hogy a Facebook sajtószóvivője korábban azt nyilatkozta, náluk nincs helye a terrorista tartalmaknak, és azon munkálkodnak, hogy az ilyen oldalakat minél hamarabb eltávolítsák.

Felvetődik a kérdés: nem kellene többet költeniük és több figyelmet szentelniük a nemzetbiztonsági szempontból veszélyes vagy potenciálisan erőszakos tartalmak moderálására?

Kétség nem fér ahhoz, hogy a világ sajtótörténetében soha nem volt még egyetlen cégnek sem akkora hatalma a média fölött, mint most a Facebooknak, ám mivel mostanság túlságosan sokan bírálják a Facebook algoritmusának megbízhatóságát, talán érdemes lenne elgondolkodni azon is, nem lenne-e jobb, ha a tartalomszabályozással kapcsolatos esetek többségében kizárólag hús-vér emberek döntenének, még akkor is, ha munkájukat algoritmusok is segítik. A közösségi médiás felületek, oldalak teljes törlése okozta hátrányokat pedig úgy tudják leghatékonyabban kompenzálni az internetezők, ha nem hagyatkoznak a Facebookra, hanem a böngészőből keresik meg azokat a tartalmakat, amelyek érdeklik őket.