A kert a tudás bölcsője, világképet tükröz

Milyen céllal hozták létre 2021-ben az MKA-t? 

A nagy múltú épületek mellett a kertek is örökségi értéket jelentenek. A történeti kertek számbavétele, fejlesztése a 1960-as években indult dr. Örsi Károly tájépítész vezetésével, az ő örökségét visszük tovább. A szakmában sokan úgy láttuk, hogy fontos volna létrehozni egy olyan szakmai civil szervezetet, amely megfelelő támogatással képviselni tudja a kertörökség ügyét, amely több minisztériumhoz – az agrártárcához, az építésügyhöz, a területfejlesztéshez – is tartozik. 

Szerettük volna a több ezer hazai történeti értékű kertet közbeszéd tárgyává is tenni, és elindítani egy edukációs folyamatot mindenki számára. 

Harmadrészt, a tájépítész- és kertészszakma olyan komoly kihívások előtt áll, mint a klímaváltozás és a munkaerőhiány, ezekre megoldásokat kívánunk találni. 

Hazánkban több mint kétezer történeti kert létezik. Mit is takar pontosan ez a fogalom? 

Ide tartoznak többek közt a kastélykertek, a városi közparkok, az egyházi kolostorkertek, a templomkertek, a gyűjteményes kertek, arborétumok, intézménykertek, temetők, műemléki jelentőségű romterületek, fasorok, gyümölcsösök. Kiemelném a vácrátóti botanikus kertet és az eszterházai, a gödöllői, a fehérvárcsurgói kastélykerteket, amelyeket az egyik legjelentősebb nemzetközi szervezetbe is integráltunk, de említhetném ­például az alcsúti, a tiszadobi, a füzérradványi, a dégi és a csákvári kastélykerteket is.  

A történeti kertek az adott kor világképét tükrözik. A török hódoltság miatt igen kevés emlékünk maradt a reneszánsz kertekről, viszont jóval több a barokk és a tájképi kertekről. A modern XX. század eleji kertekről szintén nincs sok adatunk, mivel a II. világháború utáni államosítások során ezeket felszámolták vagy lepusztultak. Erről szóló kutatásainkról több kiadvány is született a tájépítész és a többi társszakma számára.  

Munkásságuk nemzetközi szinten is jelentős. 

Már a megalakulásunk évében csatlakoztunk minden olyan nemzetközi szervezethez, amely a kertörökséget képviseli. Ezek egyike az Európa Tanács kulturális útjaihoz tartozó The European Route of Historic Gardens (Történeti Kertek Európai Útvonala), amelybe a négy említett kertet delegáltuk. A másik szervezet a The International National Trusts Organization, amellyel szorosan együttműködünk, sok mindenben mentorálnak minket, edukációs lehetőséget biztosítanak. 

Mi pedig minden alkalommal meghívjuk őket az évi kétszer megrendezett nemzetközi rendezvényünkre, a tavaszi nagy konferenciánkra és az őszi Mőcsényi Mihály Kerttörténeti és Kertművészeti Konferenciára, amelyen a szakma legjelesebb hazai és külföldi képviselői vesznek részt. 

Az elmúlt években olyan kérdésekről volt szó, mint kertjeink gazdasági kihívásai, a kertturizmus és a nemzedékeken átívelő tudásátadás, ugyanis Kelet- és Nyugat-Európában is kérdés, hogy kik fogják folytatni ezt a munkát. A konferencia emellett műhely is, rengeteg foglalkozással. 

Kép

Fotó: Darabos György, MKA

Hogyan lehet megszólítani a fiatalabbakat? 

Idén a European Heritage Volunteers szervezethez is csatlakoztunk, amely Európa kulturális épített és természeti örökségének megújítására, fenntartására, megőrzésére, dokumentálására hív önkénteseket. Velük együttműködve már két helyszínen, Iszkaszentgyörgyön és Fehérvárcsurgón is önkéntes heteket szerveztünk. Négy kontinens kilenc országából érkeztek fiatalok, akik intenzív munkát folytattak. Esténként beszélgetések, előadások voltak, bevezettük őket a magyar kultúrába, és a programok nagyon jó visszhanggal zárultak, jövőre is folytatjuk.  

Fontosnak tartják a társadalom mobilizálását is. 

Azt látjuk, hogy a fiatal generáció klímaszorongással küzd, és úgy érzik, cselekvésképtelenek. Én azt vallom, a globális kérdésekre egyénileg és lokálisan megoldást tudunk találni. Huszonöt éve vezetem a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalmat, amelyhez több mint tízezren csatlakoztak. Már néhány nap alatt beépült a gondolkodásukba, mi is a felelősség és hogy hogyan tudják hasznosítani a közösség számára azt, amihez értenek. Ennek mintájára két éve hasonló mozgalmat indítottunk a kertörökségben: önkéntes napokat szerveztünk például Iszkaszentgyörgyön. 

Az önkéntesek a kastélykertben gyűltek össze, ahol növényeket ültettek, bozótot irtottak, sövényt nyírtak. A nap végén az önkormányzattal bográcsoztak. 

Az emberek szeretnének tenni, és jó időtöltés is számukra, a szülők a gyerekeiket is elhozták. A téli időszakban szellemi kalákát folytatunk: a résztvevők előadásokat hallhatnak a kastélyban Kertművészeti és dendrológiai esték keretében, az önkormányzattal és a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány szakértőivel együttműködve. 

Emellett készítettünk egy tízrészes televíziós ismeretterjesztő filmsorozatot Táj-kép címmel, amely nagyon jó nézettséget ért el, és sokak tetszését elnyerte, nem csak a szép felvételek miatt: a tematikus epizódokban a szakma nagyjait szólaltatjuk meg. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel pedig folyamatos az együttműködés a hazai kertturisztika fellendítése érdekében.  

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, ahol tanítok, meg szoktam kérdezni a hallgatókat, mi az első természetélményük, és a többségnek egy gyermekkori kertélményhez kapcsolódik. Ez a szűkebb otthonunk – tulajdonképpen egy tájkultúrában élünk, és ha a gyökereit nem ismerjük, akkor elszakadunk tőle. 

Szerintem fontos már a gyermekekkel megismertetni – négyévesen nekem is volt saját kis kertem –, hogy képesek legyenek kapcsolódni a természethez, a fenthez és a lenthez. A kert átvisz egy másik dimenzióba, amely örök és időtlen, abba a paradicsomi állapotba, amiből kiszakítottuk magunkat. 

A megalakulásuk után kidolgozott zöldfelületi tanúsítvány szakmai és ökológiai szempontból is nagy lépés. 

Ennek lényege, hogy az 5000 négyzetméter feletti beruházásoknál kötelezővé vált a zöldfelület minőségi kialakítása, és a használatbavételi engedélyt csak akkor kaphatják meg, ha elérik legalább a C kategóriájú ökológiai minősítést.

Eddig a zöldfelület négyzetméteraránya volt meghatározva, ami többnyire egy kiégett gyepfelületet eredményezett, mostantól viszont jelentős biológiai aktivitást és társadalmi hasznosságot kell bizonyítani. 

Most kezdjük látni, mennyire fontos, hogy a beruházói szféra is szerepet vállaljon a jelenlegi ökológiai állapot minőségi változtatásában. Az ökológiai fordulatról pedig nem beszélni kell, hanem megteremteni annak jogi, gazdasági és szakmai alapjait. Nagyon hálásak vagyunk a jogász kollégáknak is, akik az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködve rengeteget segítettek ennek érvényre juttatásában.  

Ez egy egyedülálló innováció, amely felértékeli a szakmánkat is, és további munkalehetőséget biztosít a tájépítészeknek, ökológusoknak, kertészeknek.  

Melyek a következő terveik? 

Jelenleg egy portugál–magyar együttműködés keretében a történeti kertek hálózatának kialakításán dolgozunk. Szeretnénk elősegíteni a nemzeti faiskola program elindítását. Magyarországnak kiválóak a talajtani és klimatikus adottságai a faiskolai termesztéshez. Missziónk, hogy felhívjuk a figyelmet a hazai alapanyagok előállítására. Az is célunk, hogy népszerűbbé, megbecsültebbé váljon a kertészszakma: olyan gyakorlati képzéseket indítanánk szakiskolákkal, amelyek jobban támogatják ezt az életpályamodellt.  

Jövő évi konferenciánkon pedig azt a tudást szeretnénk megosztani a széles közvéleménnyel, amelynek őrzői történeti kertjeink, amelyek a művészet mellett mindig is az innováció helyszínei voltak, legyen szó új növényekről, kísérletekről vagy technológiákról. A kert ugyanis az egyik legősibb tudás bölcsője.  

Támogatott tartalom