Több mint negyvenezer gyerekre vár komoly vizsga januárban

Tízből nyolc gimnáziumba csak azoknak van esélyük bekerülni, akik megírják a központi felvételit, de a legnépszerűbb technikumokban és szakgimnáziumokban is figyelembe veszik a vizsga eredményét – lesz tehát tétje a január 24-i írásbelinek. A szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium több mint két évtizede ingyenes felvételi előkészítővel segíti a négy- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő diákokat, szaktanáraik így nagy tapasztalatot szereztek a felkészítésben.

A rutin és a gyorsaság ugyanis fontos szerepet játszik abban, ki mennyi pontot szerez az írásbelin. „Erre kondicionálni kell a gyerekeket, mert matematikából 10 feladatot kell megoldaniuk 45 perc alatt, vagyis gyorsan és végig nagyon koncentráltan kell dolgozniuk” – mondja Tráserné Horváth Annamária, a Karolina Iskola matematika- és digitáliskultúra-tanára, hozzátéve: rendszeres gyakorlással rutint lehet szerezni, így az egyszerűbb feladatokat tempósan tudják megoldani a diákok, az összetettebb, elgondolkodtató kérdésekre pedig több idejük jut. 

„Azt szoktam tanácsolni a diákjaimnak, hogy oldjanak meg legalább öt-tíz komplett feladatsort időre, egész egyszerűen azért, hogy érezzék a tempót. Erre a következő néhány hétvégén még sort lehet keríteni” – emeli ki. 

De akár a karácsony előtti közös mézeskalács- vagy bejglisütés is jó alkalom arra, hogy észrevétlenül együtt gyakoroljuk például a mértékegységek átváltását. 

Mit tartanak a diákok a legnehezebb feladatnak?  

„Matematikából az első néhány feladattal nem szokott gond lenni, ezeket jól begyakorolják, viszont az összetett feladatokra általában kevés idő marad. Tapasztalataim szerint a legnehezebben a szöveges feladatok mennek, de időnként a testek geometriai tulajdonságainál is elakadnak, összekeverve a felszín- és a térfogatszámítást. Ami a felvételizőkre úgy általában jellemző, hogy egyszerre több lépést szeretnének megugrani anélkül, hogy leírnák a részeredményeket, pedig ezekért értékes pontok járnak” – magyarázza a szaktanár, hozzátéve:évek óta egyre hangsúlyosabb a leíró statisztika témaköre, átlag-, módusz- és mediánszámítás is előfordulhat a nyolcadikosok felvételijén, ám az változatlan, hogy a tárgyi tudás mellett a gyerekek problémaérzékenységére, logikai biztonságára, szabálykövetésére, koncentrációjára is nagy szükség van.

„Magyarból sokszor pont amiatt veszítenek pontokat a gyerekek, mert sietve, figyelmetlenül olvassák el a feladat leírását” – mondja Ágó Mária, a Karolina magyar- és történelemtanára, hozzátéve: a gyerekek évek óta egyre kevesebbet olvasnak, ez pedig megnehezíti a dolgukat. Ha nem készülnek szisztematikusan a felvételire, nem tudnak hirtelen mit kezdeni a felvételi hosszabb szövegeivel. Úgy tapasztalta, hogy a felvételizőknek jellemzően a fogalmazás és a szövegértési feladatok adják fel a leckét, de a nyolcadikosok egy része a helyesírási és nyelvtani kérdéseknél, például a mondat- és szóelemzésnél, a mássalhangzótörvények felismerésénél is elbizonytalanodik. 

A pedagógus szerint nem mindig célravezető sorrendben haladni a feladatokkal, azt szokta tanácsolni a tanítványainak, hogy először lapozzák át a teljes tesztet, hiszen akár a legtöbb pontot érő fogalmazással vagy a szövegértési feladatokkal is kezdhetnek. 

Kötelező olvasmány – a szülőknek is

Mindkét szaktanár kiemeli, hogy az előző évek feladatsorainak javítási-értékelési útmutatóit érdemes átnézni, azok ugyanis részletesen meghatározzák, milyen szempontok alapján pontozzák a javító tanárok a feladatsorokat, például matematikából milyen részeredményekre adhatnak pontokat. „A nyolcadikosoknak fogalmazásként már régóta érvelést kell írniuk, tételmondattal, két érvvel, két ellenérvvel és a saját álláspontjukkal. Ennél a feladatnál különösen fontos átnézni a pontozási útmutatót, hiszen így a diákok is megértik, hogyan kell megírni a fogalmazást ahhoz, hogy a lehető legmagasabb pontszámot kapják rá” – magyarázza Ágó Mária.