„A betegség nem kérdezi, van-e valakinek pénze vagy nincs” – Kismaroson adományért gyógyítanak

Van egy mozgásszervi rendelő Kismaroson, ahol a felebaráti szeretet, a szolidaritás érvényesül a dolgozók és a rászorulók között. A Kismarosi Ciszterci Monostor több mint három évtizede működő intézményében a páciensek vagy hozzátartozóik szabadon, anyagi helyzetüktől függően támogathatják adományaikkal a Boldogasszony Háza Alapítványt, amely a rendelő működését biztosítja.

dr. Fejérdy Gábor
dr. Fejérdy Gábor – Fotó: Velkei Tamás

Sokszor tapasztalhatjuk meg a hétköznapokban, milyen aprólékosan tervez Isten. Mindez akkor jut eszembe (újra), amikor Kismaroson a mozgásszervi betegeket ellátó rendelőben beszélgetek dr. Fejérdy Gáborral, és az orvos elmondja, tulajdonképpen hogyan került több mint három évtizeddel ezelőtt a Dunakanyarba.

Az ortopéd-baleseti sebész elmeséli, hogy testnevelés-, gyógytestnevelés-, biológia- és hittanszakos tanár feleségével a ciszterci nővérek lelki vezetőjén keresztül került kapcsolatba a renddel. Mindez még a rendszerváltoztatás előtt történt, amikor oblátusként csatlakoztak a közösséghez. Adódik a kérdés: miként tehették meg mindezt, ha a kommunisták 1950-ben betiltották a szerzetesrendeket?

Nos, a rend néhány tagja illegalitásban kezdett szerzetesi életet Tímár Ágnes későbbi apátnő vezetésével Budapesten.

A rendszerváltoztatás után a nővér lett az újjászerveződő ciszterci rend első apátnője Kismaroson.

A régi kapcsolat hamar gyümölcsözött: Fejérdy Gábor feleségével 1991-ben létrehozta a Boldogasszony Háza Alapítványt azzal a céllal, hogy példaképük, Boldog Batthyány-Strattmann László szellemében a környék egészségügyi ellátásában hiánypótló mozgásszervi rendelést indítsanak. Kezdetben a kismarosi körzeti orvos rendelőjében kapott helyet a rendelés, ekkor még csupán néhány órában, mert Fejérdy Gábor abban az időben egy budapesti kórházban, majd egy orvosi rendelőben is szolgálatot teljesített. A betegek számának növekedése szükségessé tette, hogy több időt és nagyobb helyet biztosítsanak a rendelésre, ezért a faluban béreltek egy házrészt, amit rendelésre alkalmassá tettek. Hamarosan ezt is kinőtték, ám jótevő adományozók és a Phare pályázat segítségével 2006-ban a mai nagyobb, rendelővé alakított épületbe költözhettek. Az intézmény a gondos karbantartásnak köszönhetően még ma is újnak tűnik, állapítom meg, amikor az épületbe lépek.

Unortodox működés

A rendelő állami (OEP) támogatást nem kap, de mégsem egészen úgy működik, mint egy magánpraxis. Tájékoztatják a betegeket az ellátás önköltségéről, ami a rendelő fenntartásához szükséges.

A páciensek vagy hozzátartozóik szabadon, anyagi helyzetüktől függően támogathatják adományaikkal a Boldogasszony Háza Alapítványt, amely a rendelő működését biztosítja.

Előfordul, hogy valaki nem tud annyit előteremteni, mint az önköltség, ám a felebaráti szeretet itt is megnyilvánul: a tehetősebbek kisegítik az anyagilag kevésbé jól állókat. Gyakori az is, hogy ha egyirányba mennek a páciensek, egyikük elviszi autóval a másikat.

A szolidaritás működik – bizonyítja a megállapítást, hogy a rendelő 32 éve fogadja a mozgásszervi betegségekkel érkezőket. „Az emberek alapvetően jók, próbálják egymást – rajtunk keresztül is – segíteni. A betegség nem kérdezi, hogy valakinek van-e pénze vagy nincs; mindenki erejéhez mérten támogatja az alapítványt, ami hosszú távon kiegyenlítődik, így biztosítva a működést” – mondja Fejérdy Gábor. Ennek alátámasztására elmesél egy történetet. Az egyik beteg hosszú ideig járt a rendelőbe, sokat kellett kezelni, majd közölte, sajnos nem tud fizetni. Az orvos azt mondta, „sebaj, örüljünk együtt annak, hogy meggyógyult”. Évek teltek el, a rendelő munkatársai már nem is emlékeztek a páciensre, amikor megjelent azzal, hogy most remekül megy neki, nem feledkezett meg a korábban kapott segítségről, amit szeretne meghálálni.

Míg a váróban ülünk, folyamatosan érkeznek a rendelőbe fiatalok, középkorúak, idősek egyaránt. Akadnak olyan páciensek is, akik csak a nyugodt környezet miatt ülnek be egy időre a váróba, hogy csendben végiggondolva a problémáikat, erőt nyerjenek a megoldásukhoz.

Kép
Kismarosi rendelő
Fotó: Velkei Tamás

Keresztény rendelő nem csak keresztényeknek

Az orvos elmondása szerint egyharmad-egyharmad részben helyből és a környékről, a fővárosból, valamint az ország minden tájáról érkeznek a páciensek, sőt, néha még külföldről is. Sokaknak egyszerűbb kijönni Budapestről a zónázó vonattal Kismarosra, majd a kezelés végeztével visszamenni, mint időpontra hosszasan várakozni, és az adott intézményt felkeresni a fővárosban.

A ciszterci rendelőt bárki felkeresheti, nem csak keresztények.

A mozgásszervi rendeléseken – így Kismaroson is – a leggyakrabban gerincbetegségek (például gerincferdülés), illetve térd, csípő és egyéb ízületek kopásai miatt keresik fel a rendelőt, de ezek nem tipikusan magyar betegségek, informál Fejérdy Gábor, az ilyen típusú betegségek világszerte gyakoriak. „Ha valaki meg tudná mondani valamennyi gerincferdülés okát, súgja meg nekem is, utána biztos együtt kapnánk Nobel-díjat” – mondja némi humorral az orvos arra a kérdésemre, mi okozhatja a gerincferdülést. A betegség polietiológiás, azaz sok kiváltó oka lehet. Öröklődhet, ugyanakkor nagyban befolyásoló tényező lehet az életmódunk is: keveset mozgunk, sokat ülünk (a számítógép előtt), vagy éppen túl sokat mozgunk, túlterheljük fizikailag magunkat. Ok lehet még bármely, a gerinc számára megerőltető, gondozás nélküli féloldalas mozgásforma, például a féloldalas sport vagy hangszeres játék, de akár a nehéz postástáska is.

Az orvos szívesen végzi a csecsemők csípőficamszűrését is, amit nagyon lényegesnek tart. Minden héten két napon fogadja a csecsemőket és szüleiket, mint például Balla Biankát és férjét, akik négyhetes kisbabájukkal érkeznek csípőficamvizsgálatra Diósjenőről.

„Kolléganőimtől hallottam erről a rendelőről, szerettem volna, ha a gyermeket nemcsak manuálisan vizsgálják meg, mint máshol, hanem ultrahanggal is” – indokolja meg az egyébként egészségügyben dolgozó Bianka, miért Kismarosra jöttek. Márpedig itt van megfelelő ultrahangkészülék az ilyen vizsgálatokhoz. Azt mondja, az is sokat számított, hogy gyorsan sorra kerültek, csupán pár napot kellett várakozniuk a bejelentkezést követően.

„Először megnézzük a futóműveket” – mozgatja meg a gyermek lábacskáit Fejérdy doktor tréfálkozva, majd a manuális vizsgálat után ultrahangos készülékkel is megvizsgálja a kislegényt. (Az eredményről kizárólag a családot tájékoztatja, azt már nem várhatjuk meg.)

Kép
dr. Fejérdy Gábor
Fotó: Velkei Tamás

A „kifutó termék” filozófiája

„Ugyanolyan alkalmazottja vagyok a rendelőnek, mint itt bárki más” – közli a ma már nyugdíjas Fejérdy Gábor. A rendelőben egyébként négy gyógytornász és két fizikoterápiás asszisztens végzi mindennapos szolgálatát, heti két alkalommal pedig dr. Varga Emőke radiológus szakorvoshoz is be lehet jelentkezni diagnosztikai ultrahang-vizsgálatra. „Azt szoktam mondani, nyugdíjasként én már kifutó termék vagyok, a mi korosztályunkból egyre kevesebben tudnak dolgozni” – mondja Fejérdy doktor, aki még teljes munkaidőben dolgozik. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy vannak fiatal kollégák, akik hasonló szemléletben gondolkodnak és működnek, mint a „kifutó” generáció: a szeretet és a szolidaritás fontosabb, mint az anyagiak.

A több mint három évtized alatt rengeteg emberen segítettek Kismaroson.

Évente 3–5 ezer orvosi vizsgálatot végeznek, a fizikoterápián 6–8 ezer kezelést csinálnak évente, gyógytornából 2–3 ezret.

„A doktor úr olyan nekem, mintha a testvérem lenne, harminc év alatt nagyon szoros viszony alakult ki közöttünk. Sok ilyen ember kellene még, csak jót kaptam tőle” – mondja a 89 éves Kerebecz Béla bácsi a fizikoterápiás kezelésre várakozva. Együtt sétálunk fel az emeletre, ahol az idős úr megkezdi elektroterápiás kúráját. Az első kezelést 1992-ben kapta, még a régi rendelőben. A nyugdíjas úr gerincén meszes karmok alakultak ki, csípője elkopott. Ideális esetben protézist ültetnének be a testébe, ám Béla bácsi szívritmuszavarral is küszködik, ezért műtéti altatás az esetében nem jöhet szóba. „Úgy jövök ide, mintha a családomat látogatnám meg, egy rossz szót sem tudok mondani a kollektívára, csak azt, hogy a Jóisten tartsa meg őket sokáig, hogy minél tovább tudjanak gyógyítani” – mondja búcsúzóul a nyugalmazott autófényező.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti