Kinek és miért jó az elektromos autó?

Menjünk-e és mivel?

„Az alternatívák valójában ott kezdődnek, hogy megpróbálunk helyben maradni, hiszen nem biztos, hogy mindennap el kell autóznunk a munkahelyünkre, a kommunikációs technológia sok esetben lehetővé teszi például a home office-t” – kezdi Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Karának tanszékvezetője. 

A fenntartható környezetgazdálkodás szakértője a kerékpár és az elektromos roller után a tömegközlekedést említi a következő alternatívaként, de megjegyzi, hogy a legtöbb magyar kistelepülésen nincs elfogadható tömegközlekedés „Kétezer-kétezerötszáz kistelepülésről csak motorizált eszközzel, leginkább autóval lehet tíz kilométernél messzebbre utazni. Ha tehát kénytelenek vagyunk autóval menni, akkor egy belső égésű motorral felszerelt autónál az elektromos autó lényegesen kisebb környezetterhelést jelent.” 

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a területhasználat problémáján és az utak telítettségén, a parkolóhelyek kérdésén nem segít az e-autózás, viszont tény, hogy az energiafüggőségünk és az energiahordozók felhasználásának csökkentését, a levegőszennyezettség mérséklését tekintve komoly előnyei vannak. 

Az elektromos autó nagyon hatékony eszköz, energiaigénye egyötöde, egytizede a hagyományos autók energiafelhasználásának. A leglátványosabban mindez egy városban mutatható ki, ahol nem lehet gyorsan menni, folyamatosan fékezni és indulni kell. 

Ráadásul az elektromos autó nem szennyezi az adott ­település levegőjét. 

A teljes életciklusra vetített életciklus-elemzéssel is azt kapjuk, hogy az elektromos autó kevésbé problémás a belső égésű motorral felszerelt autóhoz képest, hiszen ott is számolni kell a bányászattal vagy akár a szállítással és a szállításhoz kapcsolódó környezeti katasztrófákat okozó balesetekkel. Fontos kiemelni, hogy a ciklus végén keletkező hulladékok kezelése egyre hatékonyabb, egyre jobban megoldott az értékes nyersanyagok visszagyűjtése, újrahasznosítása az akkumulátorok esetében is.

Az e-autó használata még pénzt is hozhat

Ma már elérhető az a technológia, amellyel az autóban tárolt fölösleges energiát a villamosenergia-rendszer szolgálatába lehet állítani. A szél- és napenergia terjedésével egyre nyilvánvalóbb, hogy energiatárolásra is szükség van, és ha már ott vannak az akkumulátorok az autókban, miért ne használnánk. 

„Ilyen rendszerek működnek már, például Hollandiában. Jelenleg, ha éppen rengeteg napenergia termelődik, akkor a villamos energiát fillérekért adjuk el a nemzetközi áramtőzsdén, miközben elvileg az elektromos autók akkumulátoraiban ezt az olcsó energiát el lehetne tárolni, és alkalomadtán drágábban visszaadni a villamos hálózatnak. Az autók naponta csak egy-két órát vannak üzemben, különben pedig parkolnak valahol. Ha eközben rá volnának csatlakoztatva a villamos hálózatra, akkor ez az adásvétel lehetővé válna, így a villamosenergia-rendszerben jobban lehetne kezelni az energiacsúcsokat, nem kellene csúcs­erőműveket beindítani. (Ezek drágák és környezetszennyezők, hiszen jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal, földgázzal működnek.) Az autó pénznyelő automatából »pénznyomtatóvá« tudna válni a tulajdonosa számára, miközben mindennek jelentős nemzetgazdasági előnyei is lennének” – mondja a szakértő. 

Általános, hogy az emberek alig pár száz méterre autóval közlekednek, például az iskolába vagy boltba. Ez a belső égésű motorok gyors halálát jelenti. Az elektromos autók használata során ez a probléma nem létezik, ráadásul elhanyagolható a karbantartási igényük. 

Az elektromos és hibrid autók esetében nem akkora probléma a fékkopás sem, mivel a fékezési feladatok zömét a villanymotor oldja meg. 

Ezek mind gazdasági előnyöket jelentenek az autó tulajdonosának és áttételesen a társadalomnak is. 

Mit tudnak a hibridek? 

A téma szakértője a hibrid autókat jó átmenetnek tartja: „Csodálkozom, hogy ez a technológia nem kötelező az autógyártók számára, hiszen az első ilyen modellek már százhuszonöt éve megjelentek. Használatuk a városi környezetben akár ötvenszázalékos energiamegtakarítást jelent, egy-egy kisebb településen áthaladva pedig sok esetben nulla kibocsájtást, mert néhány kilométert meg lehet tenni egy valamirevaló hibrid autó akkumulátorával – az öntöltő és a konnektoros hibridre kell gondolni, nem azokra az álhibridekre, amelyek egy métert sem tudnak belső égésű motorok nélkül közlekedni.”

Távolabbról szemlélve

A legfontosabb az volna, hogy előtérbe kerüljön a kerékpározás vagy az egyéb mikromobilitás. 

Városainkban az elmúlt évtizedekben a tervezés és üzemeltetés az autózásnak lett alárendelve. Jobb várostervezési opció, ha először a gyalogosok érdekeit vesszük figyelembe, aztán a kerékpárosokét, a rolleresekét, illetve egyéb mikromobilitási eszközt használókét, majd az autósokét. Kifejezetten gyalogosbarát környezetet kellene kialakítani, és az autózást visszaszorítani. Jelenleg általános gyakorlat, hogy a kocsik a kerékpársávban állnak meg, szabálytalanul. Vagy a járdán. Már, ha van. Sok kistelepülésen még mindig nincs mindenhol járda, így a gyalogos az országúton kénytelen közlekedni, ahol a buszok és a teherautók járnak.

Összegezve elmondhatjuk, hogy az elektromos autózás jó iránynak tűnik különösen levegőminőség-védelmi, energetikai, energiafüggetlenedési szempontból, de még mindig csak része a megoldásnak. 

„Talán az sem elhanyagolható szempont, hogy a belső égésű motoros autók használatával tulajdonképpen támogatunk sok olyan háborús konfliktust, amelyek az erőforrásválság miatt alakultak ki. Az elektromos autók használatával a helyi erőforrásra tudunk támaszkodni, sőt ezt akár a kerten belül is meg tudjuk oldani” – zárja az előnyök sorát Munkácsy Béla. 

Ez a cikk a Képmás magazin 2025. szeptemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>