Csirkét leső ovisok, lepkeétterem és szivacskert – Idén is támogatja az E.ON a Föld bajnokait

Az energiaszolgáltató harmadszorra hirdette meg pályázatát olyan óvodai és iskolai közösségek számára, melyeknek akadt egy jó ötletük a fenntarthatóság érdekében, és a megvalósításért tenni is akarnak. 

A 2025-ös felhívásra 350 pályázat érkezett, melyek közül öttagú zsűri választotta ki azt a tizenkét pályaművet, melyek megvalósulását a következő egy évben összesen 25 millió forinttal támogatja az E.ON. 

Egy pályázatot a közönség juttatott be, óriási hajrával az utolsó napokban. A győzelemhez az is kellett, hogy a környezetbarát program idővel bevonja a helyi közösségeket is, és a zöld ötletek szárba szökkenése mindenki számára láthatóvá váljon.

Figyeld a denevéreket és a méheket!

A győztes programok között szerepel Magyarország első szivacskertje, amely a mindent kifejező Spongya nevet viseli. A felvetésről kiderült, hogy egy öntözőrendszer nélküli, önfenntartó zöldterületről van szó, amely képes visszatartani az esővizet, párologtatni, hűteni a környezetét, valamint javítani a levegőminőséget – ezzel is csökkentve a városi hőszigethatást. 

Támogatást kapott egy felelős állattenyésztést bemutató webkamerás óvodai baromfiudvar Decsen, egy 800 facsemetéből álló klímabarát erdő és lepkekert Kunpeszéren, valamint gyógynövény- és fűszerkert-telepítés, bogárbarát kert óvodásoknak, madáreledel-termesztés, a későbbi aratás és kenyérsütés érdekében kis léptékű búzavetés. 

Az apátkúti iskola denevérmonitorozó pincéje webkamerákkal felszerelve annak reményében készül, hogy az állatokkal szembeni félelmeinket felválthatja a megértés.

A közönségszavazat ezúttal a Kelenvölgyi Általános Iskola fenntartható kertjének és méhmegfigyelő állomásának szólt, akik rengeteg voksot kaptak a Pokolgép együttes egyik tagja, mostani énektanáruk rajongóitól is. Az áramtermelő sétaösvény a Pilisborosjenői Nemzetiségi Általános Iskola pedagógusainak jutott eszébe, ők szélkereket is igyekeznek majd bevonni a környezetbarát energiatermelésbe. A Budapest School „oázis az iskolában” projektje nemcsak testi, hanem szellemi felüdülést is ígér. Az inkluzív, autizmus spektrumzavarral és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő fiatalok bekapcsolódását segítő növénytermesztési program a Gennaro Verolinoban egyedülálló a készségfejlesztő iskolák történetében.

Kép

A Föld bajnokai győztes óvodák, iskolák, gimnáziumok pedagógusai és a zsűri tagjai a díjátadón – Forrás: E.ON

Nem vagyunk jegesmedvék, de…

Az E.ON elnök-vezérigazgatója, Guntram Würzberg azt tartja, hogy fenntarthatósági stratégiájuk nemcsak kábelek és oszlopok összessége, hanem emberek közötti összeköttetés is. Számára a verseny kiírása és a támogatásra szánt összeg nem jótékonyság, hanem befektetés a jövőbe.

A díjkiosztó gálán a tavalyi egyik győztes, a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium tanára, Liziczai Márk is megjelent az előadók között. Programjuk a kihalófélben lévő mexikói magashegyi fogaspontyok fajtamentése volt az iskolában, és a tervük azóta is működik. Márknak az a tapasztalata, hogy a jó programhoz mindig kell egy „motorember”, aki saját ügyének tekinti a megvalósítani vágyott célt. 

Csak az valósul meg, ami valakinek fontos, és ha a motor kellő számú embert képes magával ragadni, kialakul a cselekvéshez szükséges kritikus tömeg. 

Márk szerint nemcsak az élővilágban fontos a sokszínűség, hanem az emberi közösségekben is, mert a sokféleség sokakat bevonz a tevékenységbe, mindenki megtalálhatja magát benne. Abban minden előadó egyetértett, hogy a szülők a gyerekeken keresztül vonhatók be a legjobban, és „le kell nyelnünk a békát”, hogy ez a generáció visszafelé edukál. „Mama, melyikbe dobjam?” – kérdezi az unoka, és a nagymama morogva beszerzi a szelektív szemetest. Össze vagyunk kuszálva mi is, mint a gombafonalak – mutatott rá Márk.

Dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató a szakmai tudásmegosztó naphoz rögtön egy jó hírrel járult hozzá: már sikerült elhárítanunk a legkatasztrofálisabb éghajlati forgatókönyvet. Azonban a klímaválság nem a jegesmedvék problémája, akik valami távoli, egyre fogyó jégtáblán sodródnak. Diána arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőnk a pedagógusaink kezében van, minden azon múlik, hogy a gyerekek számára képviseljék, ők is részesei a megoldásnak.

Szarvasok alvása, négylábú lepkék

Alábecsüljük a saját hatásunkat a világ működésében – állította Litkai Gergely, aki intellektuális humora mellett arról is ismert, hogy elkötelezett a fenntarthatóság eszméje iránt. Mint humoristának, óriási szerepe van elméjében a képzeletnek, de nem horrorhíradókat szeretne vele kivetíteni, hanem közös pozitív jövőképet, a közös működés vízióját. Vajon miért idegenkedünk ettől, miért csak zombiapokalipszis formájában jelenik meg nekünk a jövő, amiben ráadásul valaki mindig elmondja: semmi baj…?! 

A közös gondolkodás „kapudrogja” Gergely szerint az iskola. 

Azok közé tartozik, akik a jövővel kapcsolatos kognitív disszonanciánkat, szorongásunkat cselekvéssel oldanák. 

„Beszéltél az emberi genetikában jelen lévő hallgató génekről, melyek egyelőre csak lehetőségek, melyeket nem vesz igénybe az emberi test. Te melyik hallgató gént szólaltatnád meg legelőbb?” – kérdezem tőle a szünetben. „A rövid, de elegendő alvás génjét, mely a szarvasoknak megadatott” – feleli mosolyogva, feladva a leckét a genetikusoknak. 

A Kunpeszéri Általános Iskola szakkörvezetője (és természetvédelmi őrkerület-vezető), Dr. Vadász Csaba az ötletgazdája a közösségi erdő és lepkekert létrehozására vállalkozó programnak. Arról kérdezem, hogyan fogják a pillangókat a kerten belül tartani.

„Van egy önkormányzati tulajdonú erdőnk-rétünk kissé legatyásodott állapotban, melyben sajnálatosan kevés faj él. Az elmúlt években a klímaváltozás komoly károkat okozott ebben a vegetációban, és vannak olyan helyek, ahol a beporzó szervezeteknek, a lepkéknek kevés táplálékuk akad. Nemcsak a méhek, de a lepkék is beporzók! Mi olyan őshonos fajokból álló lepkekertet akarunk kialakítani, ahol a lepkék nektárt találnak. A gyerekeknek, amikor kapálgatják majd a fákat, lehet, hogy nem az fog eszükbe jutni, milyen jó ez a klímavédelem, de tíz év múlva érezni fogják, hogy tettek azért, hogy színesebb és árnyasabb legyen a világ. A lepke szerencsére olyan képességgel rendelkezik, hogy megtalálja, ami neki jó, tehát olyan fajokat fogunk beültetni, amelyek a ritka fajtájú lepkék táplálékai. Így a lepkék egész biztosan meg fognak jelenni nálunk. 

Vannak olyan boglárkalepkék, amelyek ma már alig láthatók, de az ültetett növényekkel mi idecsaljuk őket, és itt is marasztaljuk. 

Van olyan lepkefaj is, amelyiknél az egyedeknek a legtöbb lepkefajjal szemben nem hat, hanem négy lábuk van, de reméljük, botlás nélkül eltalálnak a kertünkbe. Én hiszek benne, hogy a klímaválság nemcsak kihívásokat, de megoldásokat is hordoz” – mondja bizakodva a szakkörvezető. 

Jövőre is érdemes lesz pályázni

Minden jó ötletnek van egy kritikus pontja: a források beszerzése, a „bemenet”. A győztes pályázók tapasztalatai szerint érdemes a projektekhez cégek támogatását kérni, velük partneri viszonyt kialakítani, kis kérésekkel kezdeni, és lassan elkötelezettségbe vonni őket. Szerencsés, ha egy-egy helyi program helyi vállalkozóval partnerségben épül ki, szervesen bevonva azokat, akiknek az érdekei összeegyeztethetők. Az E.ON jövőre is kiírja majd a Föld bajnokai pályázatot – akinek eszébe jut egy érdekes küldetés, gondolhat erre a lehetőségre is. A jövő még nincs befejezve, formálható lehetőség, mely a mi kezünkben van. 

„Te fogod majd leszüretelni a diókat arról a fáról, amit nagyapád ültetett” – hangzott el a gálán az Itt és Most Társulat improvizációs játékában. Két dolgot megtehetünk még ma: fát ültethetünk, és kicserélhetjük a műanyag vágódeszkánkat valódi deszkára. Gyors a világ, a rövid távú célok sikerét is érdemes megünnepelni, akár egy lepkekertben, oázisban, tyúkudvarban vagy denevéreket figyelve a monitoron.

Támogatott tartalom