elengedés

Önállósodna a tízéves lányom, szívesen elintézne magának bizonyos dolgokat, jönne-menne egyedül. Mi támogatjuk is ebben, csak más szülők nem, mindig el akarják kísérni, haza...

Egyszer egy pszichológus azt mondta nekem, hogy valójában életünk egésze gyászmunka, hiszen minden elmúlik egyszer. A pusztulás és korhadás fogalmát értelmezhetjük lelki, mentális kontextusban...

Hosszú éveken át kerültem az emlékezést és amennyire csak tudtam, a temetéseket is. Kerültem, mert nem voltam képes elengedni, és kerültem, mert nem akartam...

Anyának lenni azt is jelenti, hogy megtapasztalom a végső korlátaimat, egyszerre hármat is: a fizikai, a szellemi és a személyiségbeli határaim végét. És ez...

Amikor megbántanak, megsértenek bennünket, nem könnyű a harag, a sértettség, a fájdalom érzését elengedni, de ennél is nehezebb szembenézni a saját hibáinkkal és mulasztásainkkal...

Születésünktől fogva ragaszkodunk és elengedünk. Életünk ritmusa ez, akár a lélegzés. Van, amit magunkban tartunk, van, amit szélnek eresztünk. Olykor könnyebben, máskor nehezebben. Bárhogy...

Mindannyian ragaszkodunk valakihez vagy valamihez: barátokhoz, szerelmekhez, családtagokhoz, tárgyakhoz, emlékekhez, elképzelésekhez. Nem könnyű elengedni azt, aki vagy ami hozzánk tartozik. Sem fizikálisan, sem lélekben...

Mi a félelem, az aggodalmaskodás? Úgy is meg lehet fogalmazni, hogy valamiféle balsejtelem. Sőt, inkább balsejtelem-sorozat. Az ember aggódik: mi lesz ebben a helyzetben...

Emlékszem arra a szupertitkos füzetemre, amibe kiskamasz-koromtól kezdve írogattam arról, hogy én majd hogy fogom csinálni, ha gyerekem lesz. Egyebek között szerepelnek benne passzusok...

Nemrég kaptam egy levelet egy kedves ismerősömtől, amiben bocsánatot kér azért, mert beszélgetésünkkor nem volt elég figyelmes. Én többek között ezt írtam neki: „Engedd...

Valaminek a hiányáról mindig nehezebb írni. Arról, ami nincs. Körülírni az üres gyerekszobát, szombaton még csak egyet, vasárnap már kettőt. A még meleg ülést...