Az ajándék, és ami mögötte van

Az ajándékozás szokása egyidős az emberiséggel. Jól működő kapcsolatok már az ősközösségekben is azok között épültek ki, akik kölcsönösen támogatták egymást a túlélésben. Nem véletlen, hogy a természeti népeknél az ajándékozáshoz fontos szakrális rítusok is kapcsolódnak. Az ajándékozás élményét tekintve azonban nem sokban különbözik egymástól a guineai őslakos és a budapesti vállalatvezető. Mindenki már egészen kis korban megtanulja, hogy az ajándékozás örömérzettel jár.

Nemcsak kapni, adni is szeretünk, mert utána erősebbnek érezzük a kapcsolatot, magunkat pedig jobb embernek tartjuk.

Amikor boldoggá tesszük a másikat, azt mi is érzékeljük, így átvesszük a megajándékozott hangulatát, izgatottságát, örömét. Az együttműködésnek ez a formája valójában alapvető érzelmi szükségleteinket elégíti ki. 

„Az ajándékozás sokféle szerepet tölthet be az életünkben. Leginkább arra szolgál, hogy megerősítsük a kapcsolatainkat, kifejezzük törődésünket, figyelmünket, de jelenthet sokkal formálisabb gesztust is, udvariasságot, hálát fejezhet ki, vagy afféle (akár ki nem mondott) viszonzásként szolgálhat” – fejtette ki Dienes Angéla, a Be Balanced Pszichológiai Pont pszichológusa.

Ajándék lónak ne nézd a fogát?

Felmerül a kérdés, hogy az ajándékozást lehet-e önmagában értékelni? Az is számít, hogy mit és milyen módon kapunk, vagy egyszerűen csak örülnünk kellene annak, hogy valaki gondolt ránk? A pszichológus hangsúlyozza, hogy bár a mondás úgy tartja, hogy „Ajándék lónak ne nézd a fogát!”, egy illetlen ajándék, például ami arra szolgál, hogy rámutasson valami hiányra a kapcsolatban, akár romboló hatású is lehet.

„Fontos, hogy milyen kontextusban történik az ajándékozás. Ha nem tudom felmérni, hogy mi a kapcsolatunkhoz illő ajándék, például szexuális töltetű üzenetet hordozó tárgyat adok valakinek, aki nem áll elég közel hozzám ehhez, azzal betolakodom az intim terébe, ami kellemetlenséget okoz” – magyarázta a szakértő.

Kép

Kép: Pexels / Ekaterina Bolovtsova

Dienes Angéla emellett azt is elárulta, hogy amikor az ajándékokon törjük a fejünket, érdemes feltenni néhány kérdést. Várok-e valamit cserébe érte, kimondva vagy kimondatlanul?

Figyelembe veszem-e a másik anyagi helyzetét, és ha én vagyok a kedvezőbb helyzetben, akkor tudok-e olyat választani, ami számára is elfogadható, amitől nem érzi úgy, hogy valami olyat kellett volna neki is adnia, amire nincs forrása?

A pszichológus felhívja a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy jó ötlet, ha valaki olyan ajándékot választ egy főre, amit általában minimum ketten szoktak használni, igénybe venni. „Hacsak valakiről nem tudjuk, hogy szeret egyedül moziba vagy színházba járni, nem jó ötlet egy jegyet venni. Ha élményt szeretnénk ajándékozni, gondoljuk át, hogyan szeretné igénybe venni a másik a szolgáltatást, és aszerint döntsünk” – tanácsolta a pszichológus.

Kiről szóljon az ajándék?

Sokan úgy tartják, hogy az ajándéknak annak a személyiségét kell tükröznie, aki kapja. Ez első ránézésre logikus következtetésnek tűnhet, hiszen neki szeretnénk örömet szerezni valami olyasmivel, amit szeret. Például megvesszük a kedvenc írója legújabb könyvét, holott a kutatások arra jutottak: előfordul, hogy nagyobb örömöt tudunk azzal szerezni, ha inkább a saját személyiségünkkel kapcsolatban is megosztunk valamit az ajándékunkkal.

„Volt egy kísérlet, amely során megnézték azt, hogy minek örülnek az emberek: annak, ha az ajándék az adó, vagy ha a kapó fél személyiségét tükrözi? Mindezt zeneszámok küldözgetésén keresztül tesztelték. Mindenkit megkérdeztek, hogy amit kapott, az mennyire jelentett örömforrást számára.

A kutatás azzal az eredménnyel zárult, hogy azok a dalok, amelyek az adó fél ízlésvilágát tükrözték, jobban estek a megajándékozottnak.

Ezzel együtt ez valóban akkor a legszerencsésebb, ha az ajándék olyan közös világhoz, például érdeklődéshez, ízlésbeli vonalhoz kapcsolódik, amin osztozunk. Szerencsés, ha az ajándék valamilyen közös érdeklődésre is reflektál esetleg, semmiképpen nem azzal szerzünk örömöt, ha a választott tárgy vagy élmény sokkal jobban passzol hozzánk, mint az illetőhöz” – összegezte a pszichológus. 

Miért okoz csalódást, ha nem azt kapjuk, amire gondoltunk?

Az ajándékozás is egyike az öt szeretetnyelvnek, a szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem mindenki használja ezt az eszközt egyformán. „Egy kapcsolatban nem biztos, hogy mindkét félnek szeretetnyelve az ajándékozás, akinek viszont igen, annak az is fontos, hogy mit ad, és az is, hogy mit kap. Problémák abból lehetnek, ha az egyik félnek fontos szeretetnyelve az ajándékozás, a másiknak pedig nem olyan jelentős, ilyenkor szokott csalódást okozni, ha nem azt kapjuk, amire vágyunk, vagy nem olyan sűrűn ajándékoznak meg minket” – magyarázta a szakértő.

Kép

Kép: Pexels / Nicole Michalou

Dienes Angéla szerint jó ötletek juthatnak eszünkbe, ha odafigyelünk az elejtett szavakra, és az alapján választunk ajándékot. Ezzel ugyanis azt üzenjük, hogy megjegyeztük, mire vágyik a másik. „A kézzel készített ajándékok szintén azt közvetítik, hogy odafigyelünk a másikra, hiszen nem kevés időt, energiát, ötletet fektetünk ezekbe az ajándékokba.

Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a másik tényleg örülni fog-e a számunkra egyedinek tűnő ajándéknak, vagy inkább valami olyasmit akarna kapni, amire egyébként is vágyott.

Nem ördögtől való megkérdezni az illetőt, hogy mit szeretne, azzal biztosan nem lövünk mellé” – tette hozzá a pszichológus, majd arra is kitért, hogy a kutatások szerint az ajándékok anyagi értéke nem annyira jelentős az öröm megélése szempontjából.   

Dienes Angéla úgy tapasztalja, hogy egyre jobban értékeljük, ha élményeket kapunk ajándékba, mert az érzelmi bevonódással jár. Kutatások is alátámasztják, hogy egy élmény átélése, a jó emlékek begyűjtése sokszor nagyobb boldogságot vált ki az emberekben, mint egy tárgy megszerzése. Amikor elmegyünk a színházba, koncertre, tanfolyamra, vagy kipróbálunk valami új sportot, garantáltan eszünkbe fog jutni az ajándékozó, és ez erősíti a kapcsolatunkat. A Cornell Egyetem professzorai arra is felhívták a figyelmet, hogy az élmények árát kevésbé hajlamosak az emberek átváltani anyagi értékre, mint a tárgyakét.

Karen Pine, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológusa néhány éve kísérletet végzett arról, hogy mi olvasható ki ajándékozás során a testbeszédünkből. A szakember a kísérletben résztvevőkkel kamera előtt csomagoltatta ki az ajándékot, majd megkérte őket, hogy mondják el a véleményüket.

Amikor kielemezték a felvételeket, kiderült, hogy akik őszintén nagyon örülnek a meglepetésnek, általában felveszik a szemkontaktust az ajándékozóval, és az ajándékkal kezdenek babrálni.

Például, ha ruhát kaptak, akkor felpróbálják. Ami viszont kevésbé nyerte el az emberek tetszését, azt jellemzően rövid időn belül visszatették a dobozba.

Dienes Angéla szerint nem lőhetünk mellé az ajándékkal idén karácsonykor sem, ha annak, akivel szeretetkapcsolatban állunk, valamilyen közös hobbihoz kapcsolódó tárgyat, élményt adunk. Mivel az adott terület összeköt minket, ez jól reflektál a kapcsolatunkra, és továbberősíti azt.

Nem mindegy hol, mit és kinek
· Japán: Japánban akkor vagyunk udvariasak, ha két kézzel ajándékozunk, vagy vesszük át az ajándékot, amit akkor illik kibontani, ha az ajándékozó már nincs jelen. 
· Kína: Kelet-Ázsia sok országában, amikor ajándékot ajánlanak, számítani kell arra, hogy egyszer, kétszer vagy akár háromszor is elutasítja azt a másik fél. Ez azért történik, hogy ne tűnjön kapzsinak vagy türelmetlennek. Emellett minden, ami a négyes számmal kapcsolatos, rossz előjel a kínaiak számára, mivel az ő nyelvükön a „halál” szóhoz hasonlóan hangzik. Kínában a nem megfelelő ajándékok közé tartozik például a kés, olló vagy levélbontó, amelyek a kapcsolat megszakítását szimbolizálhatják.
· India: Mivel ebben a kultúrában a bal kezet tisztátalannak tartják, az olyan gesztusokat, mint az érintés, a pénz átadása vagy az ajándékozás, jobb kézzel kell tenni.
· Zimbabwe: ne lepődjünk meg, ha Zimbabwében az ajándék átadását követően nem szóban nyilvánít a másik fél köszönetet, hanem például tapsol, hiszen abban a kultúrában többféleképpen kifejezhető a hála.