Mikor segíthet a gyógyultak vérplazmája, avagy hogy állunk a koronavírus elleni antitest-terápiával?

Nehéz a várakozás a koronavírus árnyékában. Még egészségesen vagy tünetmentesen is, pláne betegen vagy éppen egészségügyi dolgozóként, az első vonalban. Mindenki a nagy bejelentést lesi, hogy megvan a vakcina, a tuti gyógymód, hogy minden mehet tovább, ahogy eddig. Türelmetlenek vagyunk, mert félinformációkat hallunk, és nem értjük, hogy a döntéshozók miért nem lépnek egy-egy területen. Ezúttal az egyik leggyorsabb gyógymóddal kecsegtető immunterápia után érdeklődtünk, vagyis arról, hogy a bíztató hírek ellenére miért kell várni az antitest-terápiára.

Kép: Rawpixel

Március végén több hírportálon is megjelent, hogy az amerikai, St. Louis-i Washington Orvosi Egyetem azt tervezi, hogy a Covid-19 fertőzésből gyógyultak antitesteivel kezelik a légzési nehézségekkel küzdő koronavírusos betegeket. Ezzel a módszerrel már hatékonyan gyógyították a kanyarót, a mumpszot, gyermekbénulást és az influenzát a védőoltások széleskörű alkalmazása előtti időkben. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közölt előzetes eredmények azt jelzik, hogy a régóta létező terápia gyors és hatékony kezelési mód lehet a légszomjjal küszködő koronavírus-fertőzöttek esetében, és bíztató eredményekről számoltak be dél-koreai kutatók is – adta hírül a hvg.hu. Falus András professzort, immunológust kérdeztük a terápiáról és a koronavírus elleni lehetséges alkalmazásáról.

„Ezt az eljárást, amely a védőoltással ellentétben nem aktív, hanem passzív immunizálást jelent, elég régóta ismerik.

A gyógyult emberek vérplazmáját használják, amely nem tartalmaz sejtet, a benne termelődött ellenanyagok pedig felhasználhatók a vírus ellen.

Ezt kovaleszcens szérumnak hívják. A terápiának az az egyik legfontosabb feltétele, hogy a vérplazmának igazoltan vírusmentesnek kell lennie. A Covid-19 fertőzéssel kapcsolatban is van már rá adat, hogy ezt jó eredménnyel lehet használni, de annyira friss ez a történet, hogy egyelőre mindössze egy-két gyors és rövid tudományos publikáció jelent meg a témában – mondja a szakember. – A kínaiaktól eltekintve a világ valójában csak másfél hónapja tudja, hogy vészhelyzet van, és minden terápiának kell egy nemzetközileg elfogadott szint, különösen egy pandémia esetében. De biztos, hogy rengeteg publikáció lesz erről még a jövőben.”

A vérplazmával, vagyis a kovaleszcens szérummal történő kezelés klinikai vizsgálatai és bevezetése – tekintettel arra, hogy ezt a biológiai terápiát már régóta használják – gyorsabb lehet a védőoltásra irányuló vagy gyógyszeres engedélyezési folyamatoknál.

Ugyanakkor a levett vérplazmát ugyanolyan körültekintően kell megvizsgálni és kezelni, mint más esetekben a donorvért. „Most hihetetlen mértékben felgyorsult a védőoltások és gyógyszerek ellenőrzése is, és valóban, ezt a gyógymódot sok más kórképben is használják már. Azonban nem mindegy, hogy mi minden van még abban a vérplazmában. Nemcsak az említett vírusokat kell feltételezni, hanem például hipotetikusan az is felmerülhet, hogy a betegség hatására valakinél olyan anyag is termelődik, amely egy másik ember számra káros lehet – mondja a professzor. – Ezek a vizsgálatok hallatlan alaposságot igényelnek, de mint mondtam, felgyorsult tempóban zajlanak, mert iszonyú nagy a nyomás a terápiát nyújtók felé. Tudomásom szerint Magyarországon is létrejött olyan konzorcium, amely a bizonyítottan gyógyult betegek plazmáját gyűjti, nyilván azért, hogy fel is használják.”

Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvost arról kérdeztük, folynak-e Magyarországon olyan laborvizsgálatok, amelyek az említett terápiát előkészítik. „Ismereteim szerint néhány intézményben laboros kollégáim jelenleg is dolgoznak azon, hogy a fertőzésen átesett betegek beérkezett mintáiban meghatározzák a vírus elleni IgG mennyiségét is – tájékoztat a szakember. – Mi magunk napi 300–800 szerológiai vizsgálatot végzünk, ezek azonban nem tudják megmondani az IgG mennyiségét, csak azt, hogy jelen van-e vagy nincs.

Az IgG-pozitívokat, akik meggyógyultak, célszerű a későbbiekben megkeresni, és az immunglobulin mennyiségét is meghatározó teszt elvégzése után ki lehet választani azokat a személyeket, akik vérplazma adására is megkérhetők.

Ezzel hozzájárulhatnak a súlyos állapotú betegek kezeléséhez. Nyilván vannak egyéb feldolgozási lépések is, de elsőként erre a diagnosztikai eszközre lenne szükség. Legutóbbi információim szerint ez jelenleg még nem áll rendelkezésre.”

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti