#Kettenegyedül – El Camino több mint út
Amikor Nagyboldogasszony ünnepén a Santiago de Compostela-i Szent Ferenc-bazilikában felcsendült az érsekség kántorának gyönyörű tenorján az Út csillaga című ének, no, akkor a tömjén gomolygó édes illatától is kicsit elbódulva, felszakadt egy nagy sóhaj belőlünk: hazatértünk, ahogy a tékozló fiú a Bibliában. A híres nagy bazilikát, az El Camino végállomását, Szent Jakab sírhelyét idén restaurálják, készítik fel a következő, 2021-es szentévre, ezért tartotta a ferences testvérek templomában az ünnepi szentmisét a santiagói érsek. Pár óráig még 49 éves vagyok, s megint pár, és már ötven. (Szám-)misztikus korszakhatár. Itt ért a Szent Jakab-út végén...
A zsoltáros azt mondja: „Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig.”
Az ötven év valami különös bűvölet, valahogy kérlelhetetlenül a fiatalság vége, a bölcsület kezdete, valami útjelző tábla, sebességkorlátozás, ki tudja, mi.
Ahogy sodródtam a félszáz felé, feleségemmel beszélgettünk, mitévők legyünk, minek örülnék. Igazából mindenünk megvan. Öt csodálatos gyerek, barátok, hit, közösség. Az anyagi javak (már) nem jelentenek örömöt, a léleké inkább. Menjünk el „Az Útra”, mondtam. Menjük, mondta. Ennyi. Nem vacilláltunk. Luca, a legnagyobb lány már húsz felett, lovas tábort tart, Balatont kerül bringával, Ágoston focista, az Arminia Bielefeldnél rendben végzi a dolgát a profik között, az ikrek, Bori és Kinga edzőtáborban, utána Regnum Marianum-tábor, nagyszülők; Johi lovagol, nagyszülőzik. Sokat nem lelkizünk ezen. Kicsit ők is várják az önállóságot. Nekivágunk és kész, nem kell itt bakancslistázni, tologatni, totojázni, „majdolni”. Menni, menni kell.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
