A zseniális felfedező, Edison sötét, gátlástalan oldala

Önerőből és mások tehetségével

A későbbi feltaláló és kíméletlen üzletember nem túl jó körülmények között kezdte az életét 1847-ben, az amerikai Ohio államban. Szegény családba született, és kisgyerek korában súlyos betegséget kapott, ami miatt majdnem teljesen megsüketült. Mai kifejezéssel élve hiperaktív gyerek volt. A szülei ki is vették az iskolából, és magántanulóként, később teljesen autodidakta módon sajátított el mindent, amire szüksége volt.

A leleményesség és az üzleti szellem azonban már fiatalon kiütközött a személyiségén: egy vasútállomás környékén saját maga készítette újságot árult a járókelőknek, méghozzá anyagi sikerrel.

Egy elhagyott vasúti kocsiban kísérleti laboratóriumot is berendezett magának, ahol a kedvteléseinek hódolhatott. Ennek az idillnek egy balul sikerült kísérlet és egy hatalmas pofon vetett véget: amikor a kocsi kigyulladt, egy dühös kalauz úgy megütötte a 12 éves Edisont, hogy a halláskárosodása még súlyosabbá vált.

Egy vérbeli, izgága feltalálót azonban sem a tanulási zavar, sem a hallásproblémák nem tudnak visszatartani. Első találmányát 1869-ben fejlesztette ki, és azonnal egy vagyont keresett vele. A New York-i tőzsde számára készített egy olyan kijelzőtáblát, amely a részvényárfolyamok folyamatos követésére szolgált. 40 000 dollárt kapott érte.

1870-ben, 23 évesen megalapította első vállalkozását, amely kizárólag új találmányok kifejlesztésével és értékesítésével foglalkozott. Nem is próbálkozott azzal, hogy a magányos feltaláló szerepét játssza, ennél anyagiasabb ember volt. Már a kezdetektől fogva számos alkalmazottat foglalkoztatott, ügyesen használta föl mások tehetségét is a sajátja mellett. Nemsokára egy kutatóközpont, műhelyek és laboratóriumok álltak a rendelkezésére.

Ma is jól ismertek azok a történetek, amelyek a villanykörte és a fonográf feltalálásáról szólnak, őt azonban a sikerek ellenére sem kizárólag a szakmai becsvágy vezette: még jobban meg akart gazdagodni. Ez sikerült is neki.

Balul elsült ötletek

Akármilyen világraszóló tehetség volt azonban Thomas Edison, az ő karrierjébe is becsúszott néhány látványos melléfogás. Ilyen volt például a betonból készült házak ötlete. Mivel a cement- és betoniparban is érdekelt volt, megpróbálta megvalósítani a gyárban készült épületekről szóló álmát.

Előre kiöntött betonelemekből állított össze méregdrága házakat, méghozzá olyanokat, amelyek már tartalmazták a szintén beton ágyakat, asztalokat és bárszekrényeket.

A saját maga által gyártott és szállított gramofonhoz is járt beton ládika. A betonházak nem arattak osztatlan sikert, nagy bukás lett a vége.

Kínos incidenseket okoztak a beszélő babák is. A gramofon sikerén felbuzdulva Edison olyan játékbabákat dobott piacra, amelyeknek a belsejében egy viaszhengerre felvett szöveg szólalt meg. A szerkezet hamar tönkrement, a viasz könnyen megolvadt, és gyakran olyan riasztó hangorgia lett az eredmény, hogy a kislányok sírógörcsöt kaptak az ijedségtől.

Vitatható kampány, vitathatatlan találmány

Csúnyább folt is esett azonban a zseni lelkiismeretén. Amikor nagy vetélytársa, Nikola Tesla legyőzése érdekében be akarta bizonyítani az egyre jobban teret nyerő váltóáram veszélyeit, emberei tucatjával gyűjtötték össze az amerikai városok utcáin kóborló gazdátlan kutyákat, majd drámai demonstrációk közepette árammal ölték meg őket. A kampány csúcspontján Edison közreműködésével kivégeztek négy borjút, egy lovat, valamint egy állítólag agresszív cirkuszi elefántot, Topsyt. A halálát rögzítő egykori filmfelvétel ma is megvan, az egyik legrégebbi mozgófilm a világon. Nem is véletlen: a kamerát szintén Edison találta fel.

Az áramvitában ugyan átlépett rajta a történelem, de így is a tudománytörténet egyik legjelentősebb alakja.

Ez a gátlástalan zseni élete végéig ontotta magából a találmányokat, és egymaga létrehozta a mai menedzsertípusú üzletember életformáját.

Amikor 84 évesen meghalt, a világon sok elektromos cég elhalványította vagy lekapcsolta világítását a tiszteletére.