Velünk élő hungarikumok: őrizzük meg a magyarság legjelentősebb vívmányait!

Ahhoz, hogy meg lehessen őrizni a magyarság legjelentősebb vívmányait, mindenek­előtt össze kell azokat gyűjteni. A kétezres évek elején indult hazai hungarikum-mozgalomnak ez volt az alapgondolata. Széles körű társadalmi egyeztetést követően az Országgyűlés a képviselők egyhangú döntésével 2012. április 2-án fogadta el A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. Eszerint „a hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség”.

A hungarikumok közt van olyan, amelyet világszerte ismernek, ilyen Puskás Ferenc életműve, és vannak szép számmal, amelyek kellő odafigyeléssel szintén komoly nemzetközi elismerést hozhatnak. A gazdasági és az idegenforgalmi előnyök kiaknázása mellett azért is fontos kiemelten kezelni, ápolni ezeket az értékeket, mert a hungarikumok az országimázs építésén felül a magyarság egyetemes összetartozásának szimbólumai is. Azon túl, hogy megőrizzük, számba vesszük őket, fontos, hogy meg is ismertessük a jövő nemzedékekkel. Vajon mi a története a nagymama féltve őrzött herendi porcelán étkészletének? Hogy lehet, hogy a nagypapa kívülről fújja az összes magyar nótát? A gyerekek fantáziavilágát, identitását ezek az izgalmas családi történetek éppúgy gazdagítják, mint mondjuk a Magyar népmesék-rajzfilmsorozat.

A hungarikumokat szerencsére többnyire nem múzeumok vitrinjei őrzik, zömük a hétköznapjaink szerves része. A következő családi vakációt érdemes már most úgy megtervezni, hogy hungarikumok is gazdagítsák. (Az aktuális lista a www.hungarikum.hu oldalon megtekinthető.)

Az értékgyűjtés piramisa

A „magyarság csúcsteljesítményei” gondosan válogatott „társaság”, egy olyan, folyamatosan bővülő kör, ahova csak a legjobbaknak van lehetőségük bekerülni. Egy alkotás, egy hagyomány, egy kulturális érték hungarikummá nyilvánítását bárki kezdeményezheti a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával. Az eljárás egy piramisépítéshez hasonló, alulról építkező, többlépcsős folyamat.

Amennyiben az adott érték konkrét településhez vagy tájegységhez köthető, először az önkormányzatok által működtetett települési/tájegységi értéktárba történő felvételét kell kezdeményezni. Pozitív elbírálás esetén az adott érték nemzeti értékké válik. Ha megyei jelentőséggel is bír, akkor ezt követően felterjeszthető megyei értéktárba vételre is. Amennyiben a területiség elvéhez nem köthető az adott érték, akkor a kérelmet első lépésként az ágazati értéktárba való felvételre kell előterjeszteni.

Kép

Illusztráció: Balassa Nikoletta

Miután az érték a megyei, ágazati, illetve a külhoni nemzetrész értéktárba bekerült, lehetőség nyílik, szintén kérelemre, a kiemelkedő nemzeti értékké minősítésére, azaz a Magyar Értéktárba való felvételének a kezdeményezésére. Hogy ezek közül végül mi lesz hungarikum, arról a Hungarikum Bizottság dönt. Ez alól kivételek az UNESCO világörökségi listáján szereplő értékek, ezeket a Hungarikum Bizottság emelheti be a hungarikumok közé.

Jelenleg 175 kiemelkedő nemzeti értéket és több mint tízezer nemzeti értéket tartanak nyilván, a külhoni nemzetrészek értéktáraiban pedig 360 érték található.

A hungarikumok társasága

A kiemelkedő nemzeti értékek fölött, a piramis csúcsán találhatóak a hungarikumok. A gyűjtemény jelenleg 8 kategóriában 76 kiválósággal büszkélkedhet:

A Kulturális örökség kategória a legnépesebb 31 elemmel. Ezek közül a legismertebbek a Mohácsi busójárás, a solymászat, a táncház módszer, a Kalocsai hímzés, a Hollóházi és a Herendi porcelán, a Kodály-módszer, a Halasi csipke, a Matyó hímzéskultúra, a Csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, legújabb csatlakozóként pedig a Magyar népmesék rajzfilmsorozat. Az Agrár- és élelmiszergazdasági értékek köre jelenleg 25 tagot számlál, ide tartozik például az Egri bikavér, a pálinka, a Tokaji aszú, a szikvíz, a Csabai és a Gyulai kolbász, a hízott libamáj. Az Egészség és életmód kategóriába eddig öt értéknek sikerült bejutnia, például a külföldiek által is előszeretettel látogatott Hévízi-tónak és a ráépülő tradicionális hévízi gyógyászatnak. Az Épített környezet kategória jeles képviselője Torockó épített öröksége, a jelenleg három tagot számláló Ipari és műszaki megoldások csoportban pedig hungarikum minősítést szerzett a Zsolnay porcelán és kerámia, valamint az informatikában maradandót alkotó Neumann János életműve is. Sport hungarikumként Puskás Ferenc életműve mellett jelenleg a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát tartják számon, a Természeti környezet kategória pedig három taggal büszkélkedhet, a tiszavirág és tiszavirágzás, a Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, valamint az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai minősülnek hungarikumnak. Végül, de nem utolsósorban, a Turizmus és Vendéglátás csoportban hat kiválóság szerepel, köztük a bajai és tiszai halászlé, a gulyásleves, és sokak kedvenc süteménye, a dobostorta is itt kapott helyet.

Ránk bízott értékek

Az összegyűjtést követően az értékek ápolásán a sor. A Hungarikum Bizottság tagjai, azon túl, hogy döntenek a hungarikummá nyilvánításról, javaslatokkal látják el a kormányt ezek fenntarthatóságával és hasznosíthatóságával kapcsolatban. A szakmai testület feladata ezenfelül a hungarikumok megőrzését, fejlesztését szolgáló pályázatok kiírása, továbbá a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésének, megismertetésének támogatása. Ezt szolgálja többek között a hungarikum védjegy is. A közelmúltban a Hungarikum Bizottság támogatásával jelent meg például a Nemzeti kincsünk a kuvasz című könyv, és a testület közbenjárásának köszönhető az is, hogy 2021. január 1-jétől a hungarikumnak számító kutyák törzskönyvezésének költségeit az agrártárca a tulajdonosoknak megtéríti. A hungarikumok ápolása persze mindannyiunk feladata, nem elégedhetünk meg például azzal, hogy a magyar szürkemarhának külföldön nagy a népszerűsége, gyermekeinket is jó lenne megismertetni vele, és elültetni bennük a jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek iránti szeretetet.

A hungarikumokban benne rejlik mindaz a szellemi muníció, kreativitás és küzdeni tudás, ami bennünk, magyar emberekben lakozik. A szőregi rózsatő, amely Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében évi többmilliós példányban nevelkedik, Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokat élvez. A térségben másfél évszázados hagyományai vannak a rózsatermesztésnek, generációkon át öröklődik az a tudás, amelynek köszönhetően a szőregi rózsatő Európa, és benne Magyarország legkiválóbb termékei közé tartozik. Fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és a sziromlevelek színjátékának intenzitása miatt egyedülálló minőséget képvisel. Azt csak viszonylag kevesen tudják, hogy minden egyes tő virág mögött hároméves kőkemény fizikai munka áll. Ahogy a helyiek mondják, „a magot akkor kell elvetni, ha legjobban fúj a szél, a csemetét akkor kell beszemezni, amikor a legnagyobb a forróság, és akkor kell fölszedni, ha a legnagyobb a sár”.

Hogy fennmarad-e a térségben a rózsaszemzőverseny hagyománya, fognak-e az unokáink részesülni a táncházmozgalom kulturális örökségéből, az rajtunk is áll, hiszen a hungarikumokkal kapcsolatban nemcsak a büszkeségünk, hanem a felelősségünk is közös.

A cikk megjelenését támogatta: