A súlyos baleset és az önsajnálat után – #Építőkockák
A balesetem után hosszú ideig semmi mást nem csináltam, csak tespedtem az önsajnálat mocsarában. Arra vártam, hogy egy reggel úgy ébredek, csak rosszat álmodtam...
Temesvári Orsi
A csontomig hatolt a bűntudata – Találkozás a balesetem okozójával – #Építőkockák
Nemrég olvastam egy interjút egy nagyon súlyos traumát átélt nénivel. Azt állítja, neki két élete van: a trauma előtti és a trauma utáni, és...
Temesvári Orsi
Hogyan tanultam meg együttérezni önmagammal? – #Építőkockák
A balesetem óta sokszor felmerült bennem a kérdés, vajon lehetek-e még boldog egy ilyen komoly sérüléssel, élhetek-e teljes értékű életet, képes leszek-e azzá a...
Temesvári Orsi
Mit jelent túlélőnek lenni? – #Építőkockák
A balesetem után folyamatosan kérdőjelekbe ütköztem. Voltak miértek, voltak hogyanok és voltak merre továbbok. Az első hetekben csak a miértek foglalkoztattak. Tudni akartam, miért...
Temesvári Orsi
Az első lélegzetvétel – Egy baleset tanulságai – #Építőkockák
Zita barátnőm vidáman csicseregve, hatalmas mosollyal lép be a kórházi szobámba. Egy ugrással az ágyam mellett terem, ellenőrzi, hogyan áll a párna a fejem...
Temesvári Orsi
Miért éppen velem történt mindez? – Fájdalmas kérdéseim, és a szobatárs, aki segített – #Építőkockák
Klasszikus kórházszag, gondolom magamban, miközben egy sürgősségi osztály őrzőjében fekszem. Az arcom forró, a testem reszket. Az orromban oxigén, a bal kézfejembe rendületlenül csöpög...
Temesvári Orsi
„Így tanultam meg felvállalni az örömöt és a sebezhetőséget is” – #Építőkockák
Gyerekkoromban igen nehezen beszéltem az érzéseimről. Nem azért, mert nem volt szabad vagy nem volt, aki meghallgasson, egyszerűen csak nem éreztem szükségét. Azt gondoltam...
Temesvári Orsi
„A jövő, ahol a dobbantóról elrugaszkodva átugrom a szekrényt” – #Építőkockák
25 éves koromban egy majdnem végzetes balesetben nemcsak az egyik gerinccsigolyám törött szilánkosra, hanem az úgynevezett életem is. A csontokat fixálták, de a leckéket...