Amikor az újságíró leül valakivel beszélgetni, mindig van benne kíváncsiság, egy kis előítélet, egy kis izgalom, hogy sikerül-e ráhangolódni a beszélgetőtársra és szelíden kicsikarni...
Ha a nevét hallom, valahogy mindig mosolyognom kell. A kalapos, csibészes lemezborítója miatt, amit karácsonyra kaptam másodikban, és amelyen közös ismerősünkről Mary Poppinsról énekelt...