Pázmány Péter, a magyar kultúra és a katolikus megújulás nagy alakja

1570 októberében született Nagyváradon a katolikus megújulás nagy alakja, a magyar nyelv és stílus pallérozója, Panaszi Pázmány Péter.

Pázmány Péter
Kép: Thaler Tamás

Református gyerekből jezsuita szerzetes

Apja bihari alispán volt, fiát református hitben nevelte. Ám felesége halála után katolikus nőt vett el, aki a gyermek Pázmányt megismertette a római egyház hitével. Tizenkét esztendősen az asszony és a jezsuita Szántó István hatására katolizált. A kolozsvári jezsuitákhoz került iskolába, ahol 1587-ben belépett a Jézus Társaság tagjainak sorába. Novícius Krakkóban volt, a filozófiát 1589 és 1592 között Bécsben, majd Rómában tanulta, 1597-ig a rend Római Kollégiumában olyan tanároktól tanult, mint a filozófus Francisco Suarez és a nagy hitvitázó, Roberto Bellarmini, a későbbi bíboros. 1897‑ben doktorált, pappá szentelték, letette örökfogadalmát, az osztrák provinciába helyezték. Grazban lett tanulmányi felügyelő, a város jezsuita egyetemén a bölcselet tanára. Ekkor születtek latin nyelvű tankönyvei a kor jezsuita szellemiségének jegyében. Traktátusai felölelték a dogmatikát az istentantól és a krisztológiától a hit, a remény, a szeretet elemzéséig, a kegyelem és a szentségek tárgyalásáig. 1601-ben került a felvidéki Vágsellyére rendi tanárként, közben Kassán és Nyitrán volt hitszónok, protestáns főúri családokat nyerve vissza a katolikus egyháznak. Ekkor született első magyar nyelvű hitvitázó munkája, a Felelet, amely Magyari István protestáns prédikátor történetteológiai írásával szállt vitába, magára vonva Forgách Ferenc nyitrai püspök figyelmét. Pázmány 1603-ban visszakerült Grazba, folytatta tanári működését, de hozzálátott a hazai protestáns irodalom tanulmányozásához is.

Ekkor készült az 1606-ban kiadott Imádságos könyv, amely nagy karriert futott be, egyes részletei ma is ott vannak a katolikus hívők imakönyveiben.

1607-ben Forgách, akkor már Esztergom érseke maga mellé vette. Az 1608-as pozsonyi országgyűlésen egyháza és rendje érdekében szólva tett szert országos tekintélyre, 1611-ben kezdeményezője volt a magyar ellenreformáció nyitányát jelentő nagyszombati zsinatnak. Közben, 1609-ben adta közre Öt szép levél című munkáját, amelyben Alvinci Pétert, Bocskai korábbi udvari lelkészét támadta meg. 

A hitvitázó, politizáló érsek

Ezt követően, miközben Pázmány már főművén, a Kalauzon dolgozott, hitszónoki tevékenységével pedig főúri családok egész sorát vezette vissza a katolikus egyházba, érseke utódának jelölte és 1616-ban túróci préposttá tette, Forgách halálával pedig ő lett Esztergom érseke, Magyarország prímása, a magyar királyság főkancellárja, az ország és a Habsburg Birodalom politikai életének egyik irányítója.

A birodalmi eszme és a magyar nemzeti, rendi érdekek védelmezőjeként lépett fel, ellenfele volt az Erdélyi Fejedelemség politikai törekvéseinek, személy szerint Bethlen Gábornak.

A protestáns rendek haragját is magára vonta, a besztercebányai országgyűlésen örökös száműzetését is kimondták, bár döntésüknek nem volt foganatja. Erdély dolgában később ő maga vizsgálta felül elmarasztaló véleményét, amikor leírta híres mondatát, amely szerint „tekintetünk csak addig durál az német előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik floreálni”, ám ha ez nem lesz, „azonnal gallérunk alá pökik az német.” 

Kép

A rekatolizálás motorja

Érsekként Pázmány feladatának a hazai katolikus egyház újjáépítését, az arisztokrácia és a nép Róma iránti hűségére való visszavezetését tekintette. Írásai, beszédei hatására az egyház szellemi, közéleti pozíciói megerősödtek. A képzett papokról való gondoskodás érdekében 1623-ban megalapította a máig nevét viselő bécsi Pázmáneumot, majd egy hasonlót Pozsonyban, és szorgalmazta, hogy a jezsuiták több házat és iskolát nyithassanak a királyi Magyarországon. Érdemei elismeréseképpen 1629-ben VIII. Orbán pápa bíborossá kreálta, 1632-ben pedig császári követként járt az Örök Városban, ahol igyekezett eltéríteni a Szentatyát egyoldalú franciabarát politikájától. A hit és a magyar kultúra érdekében kifejtett tevékenységére Pázmány 1635-ben tette fel a koronát a nagyszombati, később Pestre áthelyezett egyetem megalapításával, de ő bábáskodott az első teljes magyar katolikus bibliafordításnak, Káldy György munkájának az elkészülte felett is. Feltétlen egyház- és Róma-hűségén túl elkötelezett híve volt a Habsburg‑uralomnak, amelytől védelmet remélt a török ellen és a lázongó erdélyi és kelet-magyarországi protestáns rendekkel szemben, de a nemzet érdekében kapcsolatba lépett Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel is. A halál 1637-ben Pozsonyban érte, amikor a reformáció terjedése már megtorpant, és döntően az ő hatására az ország a rekatolizálás útjára lépett. 

Nyelv- és a stílusművész

Mint hitvédő és hitvitázó felismerte, a reformációval szembeni szellemi küzdelem anyanyelvi megszólalásokat, magyar műveket és fordításokat követel. Így lefordította Kempis Tamás művét, a Krisztus követését, évszázadokra adva olvasmányt a katolikus hívek kezébe, és ez a szándék vezette imádságoskönyvének összeállításakor is. Polemikus, hitvitázó irataiban hol hazai protestáns szerzőknek válaszolt, hol Kálvin teológiájának visszásságait állította pellengérre, magyar nyelven szólalva meg, briliáns érveléssel, szellemesen és gúnyosan, műveltségi fölénye biztos tudatában, szatirikus magabiztossággal utasítva vissza a katolikus egyházat érő támadásokat.

Írásaiban Pázmány egyszerre élt a racionális érvelés, a gúny, a humor, időnként a vaskos gorombaságok eszközével, előadásmódja gördülékeny volt, a korabeli magyar nyelv szinte minden eszközét felvonultatta.

Magyari Istvánnal vitázva azt is kifejtette, hogy az ország romlásának nem a katolikus egyház, hanem a hitújítás felbukkanása volt a fő okozója. A régi egyház erkölcsi romlottságát illető vádakra azt felelte, hogy az erkölcsi vétségek kijavíthatók, a hit igazságát pedig nem érintik. Pázmány Alvici Péterrel folytatott vitája során volt igazán elemében. Az 1609-es első pengeváltás, az Öt levél után 1613-ban adta ki a prédikátor védekező iratára válaszul Az Alvinci Péter feleletirül rövid intés címet viselő munkáját, majd még néhány pamfletjét. A Kalauz megjelenése utáni támadásokra válaszolva is több munka került ki a keze alól, Az nagy Calvinus Jánosnak Hiszek-egy Istene című írásában pedig a genfi reformátor hitvallásos érvelését szedte ízekre. Pázmány az élőszónak is mestere volt. Prédikációi, beszédei vaskos köteteket töltenek meg, zömében morális jellegűek, az ember lelki hasznáról és lelki káráról szólnak. A dogmatikai betétek is a morális következtetések levonásához kínálnak alapot. Szóhasználata, stílusa ezekben volt a leggazdagabb. Érdekes apróságokból kiinduló, lírai és képi elemeket is magába foglaló, a gondolati teljesség érdekében bonyolult barokk körmondatokban megfogalmazott gondolatok ezek.

Kép
Pázmány Péter Kalauz című művének címoldala

Pázmány 1613-ra készült el legjelentősebb, sok kiadást megérő hitépítő és hitvédő munkájával, az Isteni igazságra vezérlő kalauzzal, amelyben Bellarmini rendszerét követte, szembeállítva a katolikus egyház és a reformátorok tanítását. A mű még életében további két, átdolgozott és javított kiadás is napvilágot látott, 1623-ban és halálának évében, 1637-ben. A maga idejében nagy, ezres példányszámban megjelent munka élénk visszhangot keltett, hazai és külhoni prédikátorok ragadtak tollat, hogy cáfolják állításait.

A Kalauz a korabeli tudás és a katolikus világnézet enciklopédiája.

Egyszerre volt tudományos szintézis, a protestáns nézetekkel vitatkozó írás és a katolikus nagyközönségnek szánt hitépítő olvasmány, amely Pázmány hatalmas műveltségét, széles látókörét, nyelvi, stilisztikai leleményét igazolta. Eközben sorra vette az alapvető hittan, egyházfelfogás, szentségtan és a mindennapi vallásosság témáit, általános eligazítást, lelki-szellemi muníciót és nyelvi élményt is kínálva az olvasóknak.

Ez a cikk Horváth Pál „Magyar példaképtár” című sorozatában jelent meg. A sorozat többi darabját ide kattintva olvashatja>>

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti