„Szeretlek, de…” – Mire elég a vonzalom, és legyünk-e a társunk barátai?
„A szerelmek jönnek-mennek, de egy barát egész életedben veled van” – mondja az anyuka a kamasz lányának A nyár, amikor megszépültem című tinisorozatban, amelyből a hírek szerint most készül a második évad. A széria, amelyben felnőtt nők éppen olyan esetlenül keresik a szerelmet, mint lányaik, nem lóg ki a sorból: a korosztálynak szánt alkotások gyakran állítják szembe a barátságot a mulandó szerelemmel. Persze, a Neoton Família már 1983-ban megénekelte, hogy „új kedvest egy még újabb követ, de barátságunk csillagidőt ígér”, szóval a tanulság nem új keletű. Kár, hogy ezen nagy igazság védelmében sosem sikerül érveket felvonultatni.
A Netflix tiniknek szánt egyik legnagyobb dobása A csókfülke című film volt (The kissing booth, 2018), amelyből végül trilógia lett a népszerűség okán. Itt a hősnő hosszasan őrlődik a legjobb barát és a sármos férfi miatt. Az egyik mindent tud róla, a másikkal semmit sem tudnak egymásról, a kamasz nézők mégis várhatják, hogy a csinos lány és a jóképű fiú végre ágyba bújjon két perc beszélgetés után. A film egyik legfontosabb motívuma, hogy a lány ne veszítse el a gyerekkori barát fiút, hiszen ez egy tartós kapcsolat, ezért a hősnő több alkalommal lemondja a randit egy haverkodós este miatt. Sejthetjük persze, hogy ezzel fel is rajzolták a féltékenységi drámát, az azonban furcsa – legalábbis felnőtt fejjel –, hogy a végül mégiscsak kibontakozó, mindent elsöprő szerelem kizárólagos működtetője a testi vonzalom lesz. A fentiek miatt ugyanis a barátság egyáltalán nem része a szenvedélyes párkapcsolatnak (!), sőt később a férfi főhős is talál magának egy legjobb barátot, egy nőt, akivel minden gondját-baját megoszthatja, és akivel közös programokat szervezhet.
A nyár, amikor megszépültem (The summer I turned pretty, 2022) koreai hősnője először a megbízható barátot választja párjául, ám a végén átpártol a titokzatos rosszfiúhoz, mert az a fránya szerelem mégiscsak hozzá vonzza.
Hogy milyen konfliktusok jönnek, ha a többi karakter is megtudja, hogy a jó kislány főszereplőnek csak sikerült egy görbe éjszaka után megcsókolnia a balhés srácot, azt megtudhatjuk a következő évadból. De valamiért erős a gyanúm, hogy – a barátság folyamatos dicsőítése ellenére – mégsem a figyelmes srác lesz a befutó. (Egyébként külön élmény a kommenteket olvasgatni, ugyanis többen leírják, hogy szexi hajtincsek ide vagy oda, ők bizony gondolkodás nélkül a kedves barátot választanák, mert mennyivel fontosabb egy jó beszélgetés, mint a vonzó külső.)
Mi, tapasztalt felnőttek persze mondhatjuk, hogy ezek a filmek és sorozatok 15 éven felülieknek nem ajánlottak, de lehetünk akár gyanakvóak is, hiszen régóta tudjuk, hogy ez a korosztály például a szexualitással kapcsolatos információit nagyrészt az interneten elérhető pornófilmekből szerzi. Ha elfogadjuk, hogy ezek a videók hatással vannak a nemi életre, akkor mire alapozva gondoljuk, hogy az éppen formálódó személyiség szerelemképét nem befolyásolják a fenti alkotások?
És ha már felnőttek: a Bridgerton család első évadában, amely a Netflix legnézettebb műsora volt 2020-ban, a bölcs öreg, Violet Bridgerton mondja Daphne lányának, hogy meg kell találnia a legjobb barátját, mert ő lesz a férje. Később a férfi főhős is hosszú monológot ad elő a barátság kiemelkedően nagy szerepéről. Kár, hogy mindezt semmi nem igazolja a sorozatban, helyette szenvedélyes párbeszédek és soft pornó jelenetek váltják egymást. Úgy tűnik, itt is csak elméletben fontos az a bizonyos barátság, a gyakorlatban minden erről a teljesen önálló és kiszámíthatatlan entitásról, a szenvedélyről szól (a streaming szolgáltató egyébként 2023 végére ígéri a töretlen népszerűségű sorozat harmadik évadát, további szenvedélyes kalandokat előrevetítve).
A fenti alkotások mindegyike hangsúlyozza, hogy a jól működő és hosszútávú kapcsolathoz elsősorban (vagy kizárólag) a nagy, szenvedélyes szerelem kell. Némelyik kifejezetten bemutatja, hogy a barátság, az más, az nem része a párkapcsolatnak.
Azt a tételt azonban, hogy az irányíthatatlan vonzalom önmagában képes hosszú távon fenntartani egy kapcsolatot, egyáltalán nem igazolják a párterapeuták és a kutatásaik. Mihalec Gábor párterapeuta például Gyűrű-kúra című könyvében leírja, hogy az egyik uralkodó elmélet szerint három dolog kell a boldog házassághoz: szenvedély (testi vonzalom), intimitás (barátság, beszélgetések) és elköteleződés (felnőtt döntés, amely mellett a felek képesek kitartani). Kitér arra is, hogy mi történik, ha a háromból csak kettő van meg (például nem tudunk véglegesen lehorgonyozni valaki mellett, pedig a másik kettő adott), illetve mit várhatunk akkor, ha csak az elsőre, tehát a szexualitásra építünk (nem azt, amit a népszerű filmek ígérnek, tehát nem vég nélküli romantikázást a szinte üres tengerparton).
Papp Miklós morálteológus, görögkatolikus pap szintén három összetevőről ír: érosz (ide tartozik a szexualitás), fília (ide a barátság) és agapé (az isteni szeretet lenyomata, feltétel nélküliség). A téma kapcsán mégis John Gottman párterapeuta állítása a legérdekesebb, ő ugyanis ezt írja A jól működő házasság hét alapelve című könyvében: „A megközelítésem lényege az az egyszerű tény, hogy a boldog házasságok mély barátságon alapulnak.” A szakember ebből a tételből kiindulva írja le alapelveit. Emellett elemzi a párterápiák kudarcának okait, illetve számos kutatást idéz, a téma kapcsán ez is különösen érdekes: „A nők 70%-ánál abban a kérdésben, hogy elégedettek-e a szexuális életükkel, a házasságuk romantikusságával és szenvedélyességével, a házaspár barátságának minősége volt a meghatározó tényező. A férfiak 70%-ánál ugyanebben a kérdésben ugyancsak a házaspár barátságának minősége volt a döntő.”
Úgy tűnik tehát, hogy nem véletlenül mondják gyakran itt, Magyarországon is a párterapeuták, hogy a legtöbb házasságban élőnek az fáj a legjobban, hogy a társa nem hallgatja és nem vigasztalja meg.
Az a bizonyos barátság jóval fontosabb, mint gondolnánk.
John Gottman könyveiből egyértelműen kitűnik, hogy a szakember csodálja a nagyon komplex emberi személyiséget, amelyben egy életen át találhatunk felfedezni- és gyönyörködnivalót, mert annyira sok rétege van. Feltéve persze, hogy van időnk és energiánk a gyönyörködésre, és nem a szenvedélyes, lángoló szerelmet hajkurásszuk éppen.
Fontos hozzátenni, hogy egyik idézett szakember sem mondja, hogy a testi vonzalom nem fontos (ahogy az a fenti felsorolásokból is látszik). Azt állítják, hogy nem elég. És ez az állítás ellentétes a popkultúránk népszerű alkotásainak alapvetéseivel, ezért érdemes óvatosnak lennünk. Szerencsére a tudatosság egyre többször kerül szóba a médiatermékek kapcsán is – ugyanakkor talán még mindig kevesen vagyunk, akik szelektálunk, kritikusan nézünk filmet. Ha nem kenünk bármilyen ismeretlen eredetű krémet a bőrünkre, miért engednénk be a tudatunkba mindenféle ismeretlen eredetű ideológiát?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
