„Máltai csatni a bundáskenyér mellé” – a FeteKert szegény falvak termékeivel vár

Egy magas, idős úr nyit be a helyiségbe. Kissé tétován közelíti meg a pultot, mintha nem volna benne biztos, hogy jó helyen jár. Érdeklődik a felszolgálónál: úgy emlékszik, itt régen kávézó működött, ám a környezet nem hasonlít az általa ismertre. A barista megnyugtatja: jó helyen jár, egyben igaza is van, a hely valóban bérlőt váltott. Kéri az idős urat, amíg elkészül a kávéja, nézzen körül.

A nyugdíjaskorú férfi így is tesz, először elégedetten konstatálja, hogy feketéje egy világhírű olasz cég kávéfőzőjével készül, ráadásul kifejezetten a helynek blendelt olasz, kézműves pörkölésű kávészemekből. A pult melletti polcokhoz lép, ahol ízléses csomagolásban megannyi finomság sorakozik. Savanyúságok, lecsó, mézek (még sós karamella és csokoládé ízesítésben is), szörpök, gyógyteák, hidegen sajtolt tökmagolaj.

Majd miután megkapja a rendelését, kissé távolabb is elsétál, rácsodálkozik, hogy kapható méznyalóka, máriatövisolaj, bazsalikomos paradicsomszósz, sőt, még kedves kerámiavirágok is.

Az ősz szakállas úr arcán mosollyal távozik, és valószínűleg megállapítja magában: jó kis delikátesz-kávézó nyílt a régi helyén.

Jól teszi, ha így gondolja, mert az itt kapható termékek nemcsak különlegesek, de történetük is van. A szörpök, lekvárok, csatnik, szószok, szendvicskrémek, textil-, fa- és kerámiatárgyak mind elmaradott vidékek falvainak családias hangulatú kisüzemeiben készülnek nagy gondossággal. A FeTeKert nemcsak lehetőség egy jó kávéra, hanem közösségi tér is egyben. Világok találkozásának, beszélgetéseknek a helyszíne – mi is itt ülünk le a bérlő Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival.

Ugrás a munka világába

A FeTeKert a Felzárkózó települések, azaz a FeTe 2019-ben indult országos felzárkózást segítő programjának keretében nyílt meg tavaly év végén. A programban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálásával húsz egyházi és civil szervezet dolgozik együtt, tudom meg Németh Nándortól, a civil szervezet modellprogramjainak szakterületi vezetőjétől. A példa nélküli összefogás keretén belül a megvalósítók folyamatos jelenlétükkel évtizedek óta halmozódó problémákra nyújtanak megoldást hazánk 300 leghátrányosabb helyzetű településén.

A szerteágazó tevékenységek egyik hangsúlyos eleme a közösségi gazdaságfejlesztés, amelynek fontos lépcsőfoka, hogy a leghátrányosabb helyzetű településeken megtermelt és feldolgozott magas minőségű termékek immár a fővárosban is elérhetők.

Azok a termékek, amelyek a FeTeKertben kaphatók, a vidéki Magyarország és a szegénység kezelésével, felszámolási szándékával összefüggő munka gyümölcsei.

Németh Nándor elmondja: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a körülötte dolgozó civilek, jó szándékú emberek legalább egy évtizede kezdtek elmaradott falvakban olyan típusú tevekénységet végezni, amely nemcsak a szociális munka klasszikus eszközeit használja, nemcsak oktatási tevékenység vagy egészségfejlesztés, hanem egyfajta munkaszocializáció, ami helyben épít egy rendszert.

„Megjelenik mögötte a termelés, olyan struktúrák jönnek létre, amikben a munkát nem találó, de dolgozni akaró, motiválható, tanítható emberek örömöt lelnek, s valamiféle értelmet látnak a munkájukban. Így létrejön egy olyan termék, amely nemcsak fizetést biztosít számukra, de célt is ad nekik, még ha teljes életeket, családok sorsát egy csapásra nem is tudjuk orvosolni” – magyarázza a szakterületi vezető.

Ezek az emberek beszorultak egy-egy hátrányos helyzetű településre, nem tudnak onnan kitörni élethelyzeti okokból. A Málta célja ezért az volt, hogy velük kezdjenek el úgy dolgozni, hogy abból kialakulhasson helyben egy stabil munkahely, illetve náluk össze tudják szedni magukat az emberek úgy, hogy onnan később továbblépjenek egy piaci munkahelyre. Sokaknak sikerült már ez az ugrás.

A munka során szakmai ismereteket sajátítanak el az emberek, úgy olvasztanak magukba tudást, hogy szinte észre sem veszik, így kinyílik egy világ előttük.

Mindez így válik egyszerre vidékfejlesztéssé és szociális programmá.

Mentek előre a nehéz időszakokban is

A metódus a jelenlét programra épül, amely még 2004-ben indult. A máltaiak akkor úgy gondolták: jól segíteni csak belülről és alulról lehet, vagyis ott kell élni az emberek között, a közösség részévé kell válni, csak így lehet megérteni a problémákat, és a helyben élőket bevonva segíteni rajtuk. „Ez a beavatkozás sokkal «puhább», sokkal érzékenyebb” – mutat rá Németh Nándor.

Ha pályáznak, nem egy felülről irányított rendszerben próbálják elképzelni a fejlesztéseket, sokkal inkább alulról igyekeznek összerakni azokat: arra szereznek forrást, ami helyi problémákat orvosolhat, így e folyamatokba becsatornázhatnak uniós támogatásokat is. Ez részben ellentétes azzal a Magyarországon elterjedt gondolkodással, amelynek pusztán a forrásszerzés célja, mondják beszélgetőpartnereim.

Fontos, hogy nem hagyják ott az embereket egy megkezdett folyamat közben, a köztük eltöltött fejlesztési idő nem korlátozódik projektekre, mindez hosszú távú, értelmes, kiszámítható munkát biztosít. A termékeken is látszik: a máltások és a többi karitatív szervezet egész egyszerűen nem hagyta abba, amit elkezdett, ha volt pályázati forrás, ha nem, mentek előre a nehéz időszakokban is.

Németh Nándor e ponton megjegyzi: a klasszikus mecenatúra kevésbé jellemző az országra, a gazdaság szereplőire. A szervezet mögött a Velux Alapítvány jelent meg, amelytől két projektre is kaptak nagyobb adományt, ezek az összegek fontosak voltak a kávézóban megvásárolható termékek „túlélésében”, hiszen biztosították a forgóeszközigény kielégítését, az alapanyagvásárlást, és néhány szakember javadalmazását egyaránt.

Mindebből következik, hogy alapvetően közösségi forrásokat használnak, ilyen a Felzárkózó Települések (FeTe) program, amely állami költségvetésből indult el 2019-ben.

Pénzt kapnak a kezük munkájáért

A munka mára kikristályosodott termékekben, mert a máltaiak arra is rájöttek: a folyamatnak akkor van értelme, ha helyben nyitnak egy feldolgozóegységet. A Tolna vármegyei Gyulajon létrehozott első feldolgozó kisüzem már 2015 óta termel, e helyszínen kezdték kifejleszteni a recepteket. Mára a készlet elemei kidolgozott metódusok alapján, szép, modern csomagolásban jelennek meg.

Azóta is egyre-másra nyílnak a kis üzemek, ahol gyártani kezdenek, először még nem piaci alapon, hanem karitatív módon. Később, amikor már olajozottan megy a termelés, és a rendszerbe belépők végigmentek a tanulási folyamatokon, kilépnek a produktummal a piacra.

Ezzel rá is tapintottunk a történet legérzékenyebb pontjára, az eladásra. Németh Nándor szerint akkor van értelme a termelésnek, ha nemcsak támogatásokból él, hanem piaci viszonyok között is megállja a helyét. Ez a rászoruló embereknek is fontos, hiszen akik nem találnak értelmes munkát, azoknak a máltaiak biztosította foglalkoztatás az „értelmes” munka, ezért nem mindegy számukra, hogy tudják: ami a kezükből kikerül, az eljut Budapestre, ahol az emberek pénzt adnak érte. Ez motiválja őket, ellentétben azzal, ha ingyen szétosztanák a termékeket, vagy a raktárnak termelnének. 

A kávézónak is muszáj helytállni a piaci körülmények között, hiszen, ha nem tudja kitermelni a bérleti díjat, akkor a civil szervezet nem lesz képes fenntartani. Ezért az idei év a marketingről, a PR-ról fog szólni, hogy a kávézón keresztül a máltaiak be tudják mutatni a FeTe programot és az annak keretében születő megannyi finomságot.

Kép

Fotó: FeteKert Kávézó és reggeliző Facebook oldal

56 féle termék, társadalmi és anyagi érték

„Régóta szerettünk volna nyitni Budapesten egy stabil értékesítési helyet, aminek a paraméterei hasonlók, mint a FeTeKerté, és ahol bemutathatjuk, milyen színes is ez a program. A Fény utcai helyszín kötődik Vecsei Miklóshoz, aki amellett, hogy a szeretetszolgálat alelnöke, miniszterelnöki biztosként felügyeli a FeTe programot. Egy évvel ezelőtt a közelben lemaradtunk egy másik üzlethelyiségről, de az elhelyezkedést több szempontból is optimálisnak találtuk. A piachoz mint közösségi térhez is illik a profilunk: később ugyanis a kertprogramunkban termelt zöldségeket a piacon bérelt asztalokon kínálhatjuk a budapestieknek” – tudom meg Barta Beatrixtól, a kávézó vezetőjétől.

A kávézóban egyébként kínálnak szendvicseket, amelyeket a felzárkóztatási folyamat részeseként a programterületen működő szociális vállalkozások üzemeiből kikerülő szendvicskrémek tesznek különlegessé és egyedivé. Fogyasztható bundáskenyér, ami mellé „máltai” csatnit szolgálnak fel.

A polcokon kapható termékek, használati és dísztárgyak Hernádszentandrásról, Pátyról, Toldról, Göncruszkáról, Fulókércsről, Mátraverebélyről, Tarpáról érkeznek.

Ötvenhatféle, máltai manufaktúrából származó terméket kapni, de természetesen kínálják a többi szervezet árucikkeit is.

A civil szervezetek sokat adnak a minőségre, nem szeretnék, hogy a vásárlók csalódjanak. Minden termék mögött van egy cég, amely szavatolja a gyártási feltételeket és a minőséget, működteti az üzemeket, a máltai termékek mögött például a Máltai Manufaktúra Nonprofit Kft. áll.

Az itt kapható finomságok nemcsak jó minőségűek és megbízhatók, de megfelelnek a mai trendeknek mind tartalmukat, mind megjelenésüket tekintve. Az állandó minőség megtartása az üzemvezetők felelőssége; soha nincs megállás a termékfejlesztésben, receptalkotásban, mindenből a legjobbat igyekeznek előállítani. A polcokon sorakozó finomságok emellett tartósítószer- és adalékanyagmentesek, de találunk vegán, vegetáriánus étrendbe illeszthető különlegességeket is. A lekvárok például száz százalékban gyümölcsből készülnek (ellentétben a legtöbb, almapektinnel előállított bolti termékkel).

„A célunk, hogy bebizonyítsuk: a karitatív világ együttesen tömeget képes megmozdítani. Láthatóvá akarjuk tenni, hogy a ránk bízott eszközökkel társadalmi és anyagi értéket állítunk elő” – jelenti ki Németh Nándor. Mára a civil szervezetek koordinációjában több száz ember dolgozik, szeretnék, ha ez a folyamat tovább erősödne.