Gondold át, miket posztolsz a gyerekedről, milyen veszélyeknek teszed ki őt!

Nemrégiben Ausztriában egy 18. életévét betöltött lány beperelte szüleit, mivel azok – a lány többszöri kérése ellenére – nem távolították el a róla készült fotókat a közösségi oldalukról, sőt, újabbakat is megosztottak. Pert nyert? Igen! Mert noha posztolni, láj­kolni, megosztani ma már evidens, és a szülőnek joga van ugyan ahhoz, hogy szabadon kifejezhesse véleményét és szülői identitását, ugyanakkor kötelessége az is, hogy gyermekét megóvja mind az offline, mind az online világ veszélyeitől, és ne sértse meg a magánszférához való jogát. A gyerekek idősebb korukban zavarba ejtőnek találhatják majd a róluk megosztott tartalmakat, és a szülők számára cukinak tűnő félmeztelen, kádban csücsülős képeik miatt például kegyetlen viccek célpontjaivá válhatnak az iskolában, óvodában. A közösségi médiában megjelenő – hozzájárulásuk és tudomásuk nélkül – kiposztolt képek, történetek, videók azt az érzést kelthetik bennük, hogy nem kontrollálhatják mindazt, ami történik velük, és a szülő azt erősíti bennük, hogy az az az igazán lényeges, amit mások gondolnak róla.  A sok pozitív visszajelzés (lájk) egyébként is veszélyes örvénybe húzhatja be a csemetéjét Facebookon „reklámozó” szülőt, ugyanis idővel a gyermekkel szemben támasztott elvárás a tökéletesség lesz, amit az nyilvánvalóan képtelen teljesíteni, és ettől nagy valószínűséggel frusztrálttá, komplexusossá válik.

Sajnos az internetre felkerülő fotókkal és információkkal nem lehet egyszerűen elbánni: ha letöröljük a tartalmat, akkor se lehetünk biztosak benne, hogy nem jön szembe velünk jobb esetben egy ismerős, rosszabb esetben egy idegen oldalán. Az interneten jó szándékkal közzétett információk hosszú ideig elérhetők, továbbküldhetők és visszakereshetők. Nem ritka, hogy a gyerekekről készített képeket a közösségi oldalakról elérve pedofil hálózatok oldalain teszik közzé, vagy az adatokat (név, születési dátum, földrajzi elérhetőség) felhasználhatják személyazonosság-lopáshoz, egyéb átverésekhez, ráadásul mindez lehetőséget ad arra is, hogy rossz szándékkal a fiatalkorú bizalmába férkőzzenek.

A Magyar Telekom Digitális Szülő vagyok! edukációs programja – amely a Hintalovon Alapítvánnyal partnerségben valósul meg – pont a gyermekek online térben való megjelenésének lehetséges veszélyeire hívja fel a szülők figyelmét, és iránymutatást ad arra, hogyan lehet tudatosan és biztonságosan tartalmakat megosztani a közösségi médiafelületeken.

„Infokommunikációs vállalatként feladatunk, hogy szolgáltatásaink által biztosítsuk a minőségi hozzáférést az online térhez, ugyanakkor felelősségünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a digitális eszközök és lehetőségek tudatos használatára. Programunkkal arra szeretnénk felhívni a szülők figyelmét, hogy sokszor nem is feltételezett veszélyek leselkedhetnek gyermekünkre az online közösségi térben és igyekszünk irányt mutatni, hogyan lehet a helyes arányokat megtalálni a gyermekükről készült képek online megosztásakor” – erősítette meg a kezdeményezés célját Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója. Az ügy mellé állt Kovalcsik Ildikó (Lilu), Tatár Csilla műsorvezető, valamint több hazai véleményvezér és Instagram-csatornát kezelő ismert szülő, akik elkötelezettek a felelős online működés mellett.

A kampány központi eleme az Alapítvány szakmai partnerségében megalkotott online kérdőív, amelynek kitöltésével mindenki felmérheti, mennyire vannak biztonságban gyermekeiről készült, közösségi csatornákra feltöltött képei, videói, egyben visszajelzést kap arról, hogy hogyan érdemes biztonságosan posztolni.
Az online kérdőív itt található.
A kampányhoz készült Instagram GIF-csomag pedig „digitalisszulo” keresőszóval érhető el.

Fontos tehát, hogy vigyázzunk egymásra, online is, és ne feledjük, hogy a gyermek digitális lábnyomáért elsősorban a szülő felelős!