Ajánlj egy gyerekkönyvet! – Kecskés Karina

Kecskés Karinát kérdeztem könyvekről és mesékről. Karina színésznő, drámapedagógus, meseterapeuta és három gyermek édesanyja. Minden válaszából azt éreztem, hogy az ő családjukban a mesemondás nemcsak egy napi rutin, hanem átszövi a mindennapjaikat.

Kép: Emmer László

– Olvastak önnek a szülei gyerekkorában? Milyen emlékei vannak erről?
– Nagyon sokat olvastak nekem a szüleim. Az esti mese a nap lezárásának része volt. Rengeteg diafilmet is néztünk, ezek közül a fő kedvencem az Öreg néne őzikéje és a Hamupipőke volt. Sok mesekazettát is hallgattam, ezeket a saját gyerekeimnek is megvettem. A Regélőt, ami zenés-verses meselemez, az Esti meséket Domján Edittel, a Kis Mukkot. 

Ezek a csodálatos mesék inspiráltak engem is, hogy készítsek egy mese CD-t dalokkal, mesékkel, mondókákkal: Mesékbe zárt titkok a címe, amelyhez a zenét Darvas Kristóf szerezte.

– Volt kedvenc története, egy olyan mesekönyv, amit százszor is átlapozott és megnézegette benne a képeket?
– A Hétszínvirág című mesekönyv volt az egyik kedvencem, amelyben a főhősnek megadatik, hogy hét kívánsága teljesüljön. Miután hat kívánságot átgondolatlanul elpazarol, a legutolsó kívánsága az, hogy egy sánta kisfiú lába meggyógyuljon.

– Melyik volt az első könyv, amit már saját magának olvasott? Emlékszik, miért ezt választotta?
– A legelsőre nem emlékszem, de Michael Ende-től A végtelen történetet és a Momót, valamint Edmond de Amicis „Szív” című gyönyörű regényét számtalanszor olvastam. Lélekemelő történetek, amelyeknek emberi erényekben és bátorságban gazdag főhősei példamutatók voltak számomra.

– Van kedvenc magyar írója?
Móricz Zsigmond és Szabó Magda.

– Kedvenc külföldi írója?
Carl Gustav Jung műveit nagyon szeretem. Ha egy könyvet kell említenem, akkor Francis William Baintől „A hajnal leánya”, amely indiai mesék varázslatosan szép átirata.

– Mi a mostani kedvenc könyve?
– Népmeséket olvasok a világ minden tájáról. Emellett örök kedvencem Sienkiewicz „Kereszteslovagok” című regénye.

– A saját gyermekeivel a napi rutin része a meseolvasás?
– Igen. A napunk bármelyik szakában, ha hozzák a könyvüket, leülünk olvasni. Mondok mesét fejből is, amikor ülünk a dugóban. Mondókázunk, amikor kirándulunk vagy megyünk az oviba. Nagyon fontosnak tartom a fantáziaképek kialakítását a fejükben, hiszen még egy racionális művelethez, mondjuk egy összeadáshoz is szükséges, hogy lelki szemeinkkel lássuk a számokat.

A közös mesélés megteremti az együttlétet egy időn és téren kívüli közös birodalomban, belső békét teremt, az ellenséggel szembeni közös harcokat és győzelmeket tesz átélhetővé. Ezek az együttlétek számomra ugyanolyan fontosak, mint a gyerekeimnek.

– Nekik mi a kedvenc meséjük?
– Mindenkinek más, és folyton változik. A nyolcéves fiam nagyon szereti Berg Judit Lengemeséit, valamint a Pancsatantrát, a legrégibb indiai mesegyűjteményt.

Kép

Kecskés Karina – Kép: Emmer László

A négyéves gyerekem népmesékből a Csengettyűs lábú kecskemamát és a Három kismalacot szereti. Sokat nézegetjük Rotraut Susanna Berner Böngészőit, valamint Donaldsontól és Schlefflertől A legcsinosabb óriást és a Graffalót. Örök kedvencünk Döbrentei Ildikótól az Égbőlpottyant mesék.

Tizenhárom éves lányommal Az Ezeregy éjszaka meséit olvassuk. Emellett a mostani kedvence Thomas Malory: Arthur király és vitézeinek históriája, de egy évvel ezelőtt még a Harry Potter volt a kedvence.

– Van olyan mesekönyv vagy olyan szerző, amit/akit szívesen olvas nekik, mert Önt is szórakoztatja?
– A népmeséket nagyon szeretem. A műmesék közül Sven Nordqvist: Pettson és Findusz, Hova tűnt a testvérem, Kalapvadaszat. Jakab Martin Strid: Mimbo Jimbo és a hosszú tél, Mese az óriáskörtéről, és megunhatatlanok az Andersen- és a Grimm-mesék.

Számomra egy könyvben nem a szórakoztatás az elsődleges, hanem az a tanítás és útmutatás, amit a szerző át akar adni.

Fontosnak tartom azt, hogy mivel tudom a szívüket és lelküket megnyitni, és hogy milyen emberi értékekkel szeretném gazdagítani őket.

– Megnézi-e, fontosnak tartja-e, hogy ki illusztrálta a könyvet? Van valaki, akinek a képi világát különösen szereti?
– Igen, nagyon szeretem a szépen illusztrált állatos, természeti érdekességekről szóló könyveket. A mesék közül Ursula Jones–Sarah Gibb: A királykisasszony, akinek nem volt birodalma, Angelina balerina, Sven Nordqvist könyvei, Beatrix Potter képi világa áll közel hozzám. Pernilla Stalfelt Ne bánts-könyvét, Kakikönyvét és Halálkönyvét is szeretem, de a leginkább Vladislav Yerko: A hókirálynő és a Zöld lovag grafikái nyűgöznek le.

+1 Kérem, ajánljon egy könyvet szülőtársainak!
– Kettőt is ajánlok: Zalka Csenge Virág: Hősök és pimaszok és Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti