Antibiotikum és teniszlabda, avagy mitől válhat le a retina

Ez a probléma nem annyira ritka, a népességen belüli gyakorisága 0,1 százalék körüli, ráadásul egy kutatás alapján úgy tűnik, hogy rizikóját egyes antibiotikumok használata 4,5-szeresre emelheti. Erre a mellékhatásra dr. Szakács Krisztina gyerekgyógyász hívta fel a figyelmet, aki az egészségértés javításának érdekében indította el weboldalát 2017 elején. A szakorvos egy olyan kutatást mutatott be, amelyet Kanadában végeztek 2000 és 2007 közti adatok fölhasználásával, és amelynek eredményeit a Journal of the American Medical Association című tudományos folyóirat publikálta. A mellékhatást a fluorokinolon hatóanyagot tartalmazó antibiotikumok okozták, amelyek közül a legismertebbek a ciprofloxacin, ezt követi a levofloxacin, a norfloxacin, a moxifloxacin és végül a gatifloxacin. Ezeket főleg légúti-, illetve húgyúti fertőzések esetén írták fel.

Ha megvadul a kötőszövet

A mellékhatásról, annak tényleges veszélyéről megkérdeztük prof. dr. Nagy Zoltán Zsolt szemészt, egyetemi tanárt. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán működő Szemészeti Klinika igazgatója elmondta, hogy a fluorokinolonok nagyon hatásos antibiotikumok, olyan negyedik generációs szerek, amelyek sok bakteriális fertőzés kezelésére alkalmasak. Van olyan szemcsepp is, amelynek ez a hatóanyaga. Annál nem tapasztaltak ilyen mellékhatást.

„A kutatás a tablettásan szedett antibiotikum hatását vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy ahol bekövetkezett retinaleválás, ott az négy-öt nappal követte a gyógyszerszedést, tehát viszonylag hamar történt, de előfordultak olyan estek is, amelyeknél több hónappal később, de azért egy éven belül észleltek ilyesmit. A retinaleválás pontos okát nem tudják, de a hatóanyag valószínűleg átjut az úgynevezett vér–retina gáton, ugyanis a szem belsejét kitöltő kocsonyás anyagban, az üvegtestben is kimutatható.

Feltételezhetően a leválást az okozza, hogy a fluorokinolonok ott indítanak be olyan kötőszövetes átalakulást, aminek következményeként egyes üvegtesti szálak meghúzhatják a retinát.

Emiatt az arra hajlamos embereknél – akiknél valószínűleg eredetileg is fennáll retinaelvékonyodás vagy valamilyen retinaelváltozás – retinaleválás alakulhat ki” – mondja a professzor.

Nagy számok törvénye

Ez a mellékhatás a látszat ellenére nagyon ritka lehet, hiszen maga a kutatás is közel egymillió beteget vizsgált (egymillió olyan embert, aki szedte a kérdéses antibiotikum-típust), náluk pedig valamivel több mint négyezer retinaleválást diagnosztizáltak. A kontrollcsoport 44 ezer fős volt, tehát ennyi olyan embernél is figyelték a retinaleválás gyakoriságát, aki nem szedte az antibiotikumot. Ebből jött ki az eredmény, amely szerint a fluorokinolonokat alkalmazók körében 4,5-szer nagyobb eséllyel történik retinaleválás. Mivel ez a probléma normál esetben 1000 emberből egyet érint, itt a megnövekedett kockázat azt jelenti, hogy 1000 fluorokinolon-antibiotikumot szedő betegből 4–5 érintett lehet. Ez alapján a retinaleválás úgynevezett nem gyakori mellékhatásnak számít.

Kép: picryl.com

A professzor kiemeli, hogy még ha nem is gyakori a probléma, mindig mérlegelni kell, hogy feltétlenül szükség van-e ilyen gyógyszerre, nem elegendő-e kevésbé potens antibiotikum. Azok sokszor azért nem megfelelőek, mert a baktériumok egyre rezisztensebbekké válnak a gyógyszerekre, az egyszerű penicillint például gyakran tudják enzimesen bontani vagy más védőmechanizmussal hatástalanítani. Ezért fordul elő az, hogy a régebbi antibiotikumok sok esetben nem tudnak megbirkózni a fertőzésekkel. „Emiatt fejlesztették ki a fluorokinolonokat is, amelyekből már a sokadik generációnál tartunk. Ezek a hatékonyabbak, szélesebb spektrumúak, de lehetnek mellékhatásaik” – mondja a professzor. Hozzáteszi, hogy pusztán emiatt nem kell betiltani a készítményt, de arra figyelni kell, hogy csak valóban súlyos fertőzésnél használják, és nem első választásként, hanem csak akkor, ha más nem válik be. Fontos figyelni arra is, hogy ha esetleg retinaleválás jelentkezik, akkor azt időben felismerjék.

Látást ment a gyorsaság

A felismerés érdekében fontos tudni, hogy retinaleválásra a látásromlás és a látótérkiesés utalhat.

„Ha fölül van leválás, akkor a kiesés alul jelentkezik, ha pedig alul, akkor a fölső látótér esik ki. Ennek oka, hogy a szemben minden kereszteződik. A látótérkiesés olyan érzet, mintha a szemre egy függöny ereszkedne le. Ha valaki ilyesmit érzékel, akkor azonnal abba kell hagynia az antibiotikum szedését, és szemészhez kell mennie” – hangsúlyozza a főorvos. Klinikájukon ilyen mellékhatást még nem regisztráltak, és Magyarországon az ilyen jellegű adatkeresés is nehéz, de más miatt gyakran kezelnek retinaleválást.

Klasszikus példák erre a szemet érintő sérülések, például az ütések, vagy amikor teniszlabda csapódik a szembe. Autós baleseteknél is történhet ilyesmi, de állhat a háttérben az is, hogy a retina komoly rövidlátás miatt vékonyodik el annyira, hogy végül leválik. Leválhat a hátsó üvegtesti határ hártyája is, ami szintén meghúzhatja a retinát. Lehet a retinaleválás mögött genetikai hajlam is.

A probléma gyakoriságát mutatja, hogy miatta csak a Szemészeti Klinikán évente 1000–1500 körüli beteget kezelnek, ambuláns ellátás pedig még sűrűbben történik.

Persze ebben benne van az is, hogy valaki csak egy enyhe szakadás miatt megy orvoshoz, amit elég lézerrel kezelni, és azzal meg lehet előzni a retinaleválást, illetve az is, aki semmit nem vesz észre, és már látótérkieséssel megy el szemészetre. Az ilyenkor végzendő műtét nem egyszerű, ugyanis a retina pókháló vékonyságú, nehéz visszatenni a helyére. Viszont az operáció csak a szemnek nagy műtét, a szervezetnek nem annyira megterhelő. A panasszal azért fontos hamar orvoshoz menni, mert ha nem kezelik időben, akkor a retinaleválással érintett szem megvakul, míg ha meg tudják műteni, akkor visszaállítható a látás.