Rumini-születésnap a Bartók Pagonyban: szabadulószoba gyerekek számára

Berg Judit fordulatos és szellemes kalandregénye, a csavargóból hajósinassá váló, bátor és agyafúrt kisegérről szóló könyvsorozata hónapokon át tartó közös esti olvasmány volt nálunk az egész család számára – beleértve legkisebb, most ötéves lányomat is. Így nem sokáig kellett gondolkodnom, hogy jó választás lesz-e a Pagonyos Rumini kalandszoba. Csak azon tépelődtem, vajon a vendéggyerekek is ismerik-e a történetet, ám a játékban való részvételnek nem feltétele a könyv ismerete. (Utólag kiderült, ez felesleges aggodalom volt: Rumini népszerűségét jelzi, hogy minden meghívott gyerek tudta, miről/kiről van szó.)

9:45-kor találkoztunk a Bartók Pagonyban, ahol gyerekek és szüleik úgy belevetették magukat a könyvesboltba, hogy alig bírtuk összeszedni őket 10 órakor, a játék kezdetére.

A két animátor lekísérte az alagsori terembe a tizennégy gyereket, akik megilletődve meghallgatták a hozzájuk képernyőről beszélő Rumini kapitányt, majd két csoportra osztva elkezdték a kalandozást.

Az egyik csapat a Vérszívó denevérbarlang pályán indult. Nekik Elbán herceg uralkodói pecsétgyűrűjét kellett megtalálniuk, és visszajuttatniuk jogos tulajdonosának. Útjuk a vérszívó feketeszárnyú denevérek barlangján keresztül vezetett, belestek Makkiátó apát titkos műhelyébe, felmásztak a Jéghegyre, és ügyesen kitaláltak Dérvár labirintusából is. A másik csapat a Holdbékák mocsara pályán haladt, ahol segíteniük kellett Mókus mágusnak megszerezni a Receficefa gyógyító kéregesszenciáját és megtalálni a kalózkirály pecsétgyűrűjét. Ehhez ki kellett jutniuk a Holdbékák mocsarából, be kellett menniük az Elátkozott öböl kalóztanyájára és kiszabadulniuk a Béklyó közből. Izgalmasan hangzik, ugye? Az is volt.  

Kép: Antal-Ferencz Ildikó

Én Rumini láthatatlanná tévő kalapjában üldögélve figyeltem és követtem őket. Minden feladatnál, először szétszórtan, össze-vissza rohangálva keresgéltek, mindenkit más részlet kötött le a rengeteg izgalmas, „korhű” díszletből, de amikor rendre rájöttek, hogy így nem mennek semmire, és még a legidősebb vagy leggyorsabban gondolkodó sem tudta egyedül megfejteni a rejtélyt, akkor szép lassan újra egymásra találtak és közösen próbálkoztak – nem mindig egyforma sikerrel.

Amikor már negyedórán túl is ugyanabban a helyiségben keringtek, az animátor segített nekik, mire figyeljenek; olyankor aztán gyorsan rátaláltak a megoldásra, hangos csodálkozással örültek a kinyíló titkos ajtóknak és lelkesen rohantak tovább.  (Bár én eredetileg néma és láthatatlan megfigyelőként voltam jelen, annyira rám ragadt izgalmuk, hogy időnként velük együtt hangosan szurkoltam vagy éppen bosszúsan beszóltam. Nem vagyok rá büszke, hogy gyermeki és anyai énemet nem sikerült teljes mértékig kordában tartani, de a fiatal moderátorok megértő pillantása láttán megbocsájtottam magamnak.)

A pályákat legfeljebb 45 perc alatt kell teljesíteni, és ez mindkét csapatnak pár perccel kevesebb idő alatt sikerült is.

A gyerekek nagy örömmel találkoztak újra a kiindulási ponton, ahol az animátorok elbúcsúztak tőlük, ők pedig egymás szavába vágva mesélték kalandjaikat, és még percekig elnézelődtek a Rumini-kellékek között.

Ez így tökéletes adrenalinlevezető volt: lényegesen nyugodtabbak lettek, mire átmentünk az egyik, Kuflik nevű különterembe, megünnepelni a születésnapot.

Nagy sikere volt Páriné Bognár Zsófi fantasztikus, „élethű” Ruminit formázó csokoládétortájának és az ajándék könyvjelzőknek, amelyeket személyesen Berg Judit dedikált minden gyermek számára. (Ez utóbbit magam intéztem. Ez az egyetlen, amit hiányoltam a Pagony részéről a születésnappal kapcsolatban. Nem kedvelem a kulcstartós-bögrés-pólós brandépítést, de valami apró ruminis témájú ajándéklehetőségnek nagyon örültem volna.)

Kép: Antal-Ferencz Ildikó

Bár a különterembe társas- és kártyajátékokat is bekészítettek a gyerekek számára, egy óra után a terem szűknek bizonyult, a gyerekek kiszökdöstek a könyvesboltba, ahol újra örömmel vetették bele magukat a társasjáték- és könyvnézegetésbe vagy épp a Pagony Caféban pihenő szüleik karjaiba.

***

Berg Judit négy gyermek édesanyja és rengeteg mesekönyv írója, a Pagony egyik legismertebb szerzője. Három lánya és kisfia nemcsak ihletője könyveinek, de néha ötletgazdáik vagy épp „megrendelőik” is. Történeteit a tematikus szerkesztés és a világos megfogalmazás jellemzi, amit a gyerekek könnyen megértenek, miközben a felnőttek számára sem unalmasak, sőt kifejezetten érdekfeszítőek. 2007-ben „Rumini” című könyvéért megkapta az Év Gyermekkönyve-díjat.  Berg Judit bátran hasonlítható olyan ifjúsági vagy gyerekíró klasszikusokhoz, mint például a svéd Astrid Lindgren (Juharfalvi Emil, Harisnyás Pippi): ő is bámulatosan ért a gyerekek nyelvén. A titka pedig valószínűleg az, hogy komolyan veszi a gyerekeket és komolyan veszi a saját mesterségét: gyerekeknek írni.

Bartók Pagony: Rumini születésnap, családi kalandtúra és rendhagyó irodalomóra

A Bartók Pagonyban hétvégenként két idősávban, 10 és 14 órától tartanak háromórás Rumini születésnapot, és minden nap 10 és 19 óra között egyórás kalandozást családoknak, baráti társaságoknak. A kalandszobát 8 éves kortól ajánlják; 10 éven felül már önállóan is látogatható mindkét pálya. A foglalkozásokon legfeljebb 14 fő vehet részt, kétszer hétfős csapatokban. A feladatoknál szükség van összefogásra; csak csapatmunkával teljesíthető a végső küldetés.

Emellett a második-negyedik osztályosok rendhagyó irodalomóra keretén belül ismerhetik meg Rumini kalandjait. A program két részből áll, ennek megfelelően az osztályt is két részre osztják a helyszínen. Míg az egyik csoport a kalandszobát fedezi fel, addig a másik csoport egy rendhagyó irodalomórán vesz részt, amelynek keretében a Rumini-regények szövegét dolgozzák fel játékos formában. Ehhez sem feltétlenül szükséges a könyvek ismerete. Az óravázlatokat egy héttel a foglalkozás időpontja előtt elküldik a pedagógus számára, aki saját osztálya ismeretében ki tudja választani, melyik óraterv lenne a legizgalmasabb a tanítványainak. A szükséges segédanyagokat, feladatlapokat, írószereket is a Pagony biztosítja, sőt, igény esetén „megoldókulcsot” is mellékelnek a kérdésekhez, így a rendhagyó irodalomórát a kísérőtanár tarthatja meg a vázlat alapján. (Egyébként egyszerű, játékos feladatokról van szó, a foglalkozás vezetése nem feltételez pedagógusi végzettséget.) A rendhagyó irodalomóra helyett társasjátékozni is lehet; a lényeg, hogy az osztály azon fele, amelyik épp nem a kalandszobában játszik, ne unatkozzon.