Zöld álmokból közös tettek – 33 éves a Virágos Magyarország verseny
Szerencsére már messze vagyunk attól a József nádornak tulajdonított megállapítástól, amely szerint a fa nem városba való. Tudjuk, a városi növényzet nem akadály, hanem a túlélés záloga. Ez a szemlélet minden tavasszal nemcsak a településtervezésben, hanem a lakók összefogásában is új erőre kap. Egyik legszebb példája a Virágos Magyarország verseny, amely 2026-ban harmincharmadik alkalommal hívja közös munkára az ország településeit. A mozgalom nem csupán a fákról és a virágokról szól, hanem arról, hogy miként tudunk élhetőbb, zöldebb, fenntarthatóbb környezetet teremteni lépésről lépésre, utcáról utcára.
Kezdetek
A Virágos Magyarország verseny története egészen 1994-ig nyúlik vissza, amikor az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH), a Belügyminisztérium és különböző szakmai szervezetek megszervezték az első hazai országos virágosítási, környezetszépítési és környezetvédelmi versenyt. Ebben az időszakban különösen az OIH jelentős mértékben támogatta a mozgalmat, mert fontos promóciós eszközt látott benne, hiszen a verseny célja – a rendezett, kulturált környezet kialakítása – megegyezett a turizmus érdekeivel.
Múlt századi vágyak, XXI. századi célok
A szervezőbizottság munkájában jelenleg is számos minisztérium és szakmai szervezet vesz részt. Ma is fontos a kulturált és vonzó országkép kialakítása, de a cél ma már jóval több annál, mint hogy az ablakokban több legyen a muskátli, a köztereken pedig a zöld.
A Virágos Magyarország szervezői és résztvevői a jelen század kihívásaira is keresik a megoldásokat.
A legfőbb célok között szerepel a fenntartható településfejlesztés: a zöldfelületek tudatos kialakítása, a biodiverzitás középpontba helyezése, az épített örökség és a hagyományok megőrzése, valamint a környezeti nevelés. Emellett kiemelt szerepet kap az átgondolt vízgazdálkodás, az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, a közösségek összefogásának erősítése és a környezettudatos szemlélet formálása.
A közterek, utcák, épületek és intézmények virágosítása mellett fontos az új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítésének ösztönzése, azok szakszerű fenntartása. A cél a rendezett, élhető, zöld, fenntartható települési környezet kialakítása. Hiszen a hely, ahol élünk, közvetlenül hat az életminőségünkre is.
Közösségben
A hazai kezdeményezés egyik lényeges része a közösségépítés. A közösen végzett munka ugyanis formálja a környezetet és erősíti az emberi kapcsolatokat. Ez utóbbi különösen értékes egy olyan világban, ahol az emberi érintkezés egyre inkább háttérbe szorul.
A program sikerét jól mutatják a korábbi évek nyertes települései is. A nagyvárosok közül például Veszprém, a kisebb városok kategóriájában Szentes, míg a falvak között Súr vagy Várda bizonyította, hogy tudatos tervezéssel és közösségi összefogással látványos és tartós eredményeket lehet elérni. De nemcsak a nagyobb települések járnak élen: olyan kisebb községek, mint Hercegkút vagy Dunakiliti is fődíjat nyertek korábban, ami jelzi, hogy a siker nem egy település méretén, hanem az ott lakók elkötelezettségen múlik.
Az eredmények mögött szinte minden esetben aktív helyi közösségek állnak: önkéntesek, családok, civil szervezetek, iskolák, helyi vállalkozók és önkormányzatok közös munkája.
Egy-egy felkészülés után gyakorta el is hangzik: „A legnagyobb siker nem az, hogy több lett a virág, hanem hogy elkezdtünk együtt tenni a környezetünkért.”
A Virágos Magyarország közösségi oldalait (Facebook, Instagram, YouTube, TikTok) is érdemes követni, hiszen innen értesülhetünk a fontosabb programokról (például közös faültetésről vagy a Fenntarthatósági Hét eseményeiről), a látogatókat izgalmas kvízek is várják. A videók között kedvünkre nézelődhetünk, mert nemcsak szép imázsfilmeket láthatunk különféle virágos településekről, hanem tanácsokat is kaphatunk például öntözésről, vízgazdálkodásról, komposztálásról és szárazságtűrő növényekről.
Ki és hogyan pályázhat?
A több mint harminc év alatt a legkisebb településektől a nagyvárosokig, illetve a budapesti kerületekig eddig közel tízezer pályázatot küldtek be, ami jól mutatja a program iránti hatalmas érdeklődést. Évente nagyjából háromszázötven település méretteti meg magát. A részvétel ingyenes, a települések saját anyagi kereteiken belül „virágoztatják” fel környezetüket a lakosság összefogásával, helyi versenyek kiírásával, a magyar virágfajták alkalmazásával, kiegészítve ezt az infrastruktúra fejlesztésével. A nevezést az önkormányzatok polgármesterei vagy az általuk megbízott személyek nyújtják be.
A Virágos Magyarország versenyre öt településkategóriában – kisebb falu (1000 főig), nagyobb falu (1000 fő fölött), kisváros (30 000 főig), nagyváros (30 000 fő fölött) és Budapest közigazgatási területén belül működő kerületek – nevezhettek idén is. A határon túli, magyarlakta romániai, szerbiai és szlovákiai települések önkormányzatai is pályázhattak.
A versenyzőket a szervezők minden évben előremutató megoldásokra is ösztönzik. Hiszen a verseny célja nem az egyszeri „szépítés”, hanem az, hogy hosszú távú változásokat indítson el. A tematikus díjakkal – Az év főtere, Az év óvodakertje, Az év zöld innovációja, Az év fasora, a Virágzó Közösség díj, a Virágos városi és faluséták – az újító szándékot és természetesen a megvalósulás minőségét jutalmazzák.
A mintegy kétszáz főt számláló önkéntes zsűri tagjai az ország elismert szakemberei: tájépítészmérnökök, kertészmérnökök, várostervezők, építészek, környezetvédelmi és turisztikai szakemberek.
A felkészülést követően idén is személyesen látogatják meg a településeket, és ismét lesz lehetőség szakmai eszmecserére is.
A díjazottakat a szakemberek zsűrizési és értékelési munkájának lezárulta után választja ki a szervezőbizottság. Az elismeréseket az őszi, országos budapesti díjátadó ünnepségen adják át.
Virágos Európa
A hazai versenyben győztes települések közül néhányan az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén (Entente Florale Europe) is megmérettetnek. Ez a mozgalom több mint ötvenéves múltra tekint vissza. Célja a közös európai környezeti és kulturális értékek megóvása, az élhetőbb zöldkörnyezet megteremtése.
Az elmúlt évtizedekben Magyarország kiemelkedő eredményeket ért el: számos arany és ezüst minősítés bizonyítja a hazai szakértelmet és elkötelezettséget. A nemzetközi szereplés presztízst jelent, ugyanakkor tanulási, fejlődési lehetőséget is.
Idén hazánkat Kecskemét és Etyek képviseli. Előbbi a harmincezer fő fölötti város kategóriában nyerte el a fődíjat, Etyek pedig az ezer fő feletti nagyközség kategóriában lett fődíjas.
Az Entente Florale Europe 2026 nemzetközi környezetszépítő verseny eredményhirdetésére és díjkiosztó gálájára ez év szeptember 18–20. között kerül sor az írországi Carlow-ban.
Jövőnk a jelenben
A Virágos Magyarország idei két fő üzenete: a környezettudatosság a mindennapi, helyi cselekedetekkel kezdődik, s hogy ebbe a jövő nemzedékét is fontos bevonni.
A közösen elültetett és gondozott növények nemcsak a településképet formálják, hanem a jövő generációinak szemléletét is: a zöldkörnyezetben felnövő gyerekek később is nagyobb felelősséggel fordulnak a természet felé, és jobban vigyáznak környezetükre. Egyre biztosabb: a jövő települései azok lesznek, ahol az emberek felelősséget vállalnak a lakóhelyükért, ahol a „közösség ereje” nem csupán szlogen, hanem a mindennapok valósága.
További információért, keresse fel a viragosmagyarorszag.hu weboldalt.
Granada, a virágba borult város – és az Alpujarras három titka a hosszú élethez
Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni!
A Képmásnál hiszünk abban, hogy a család, az emberség és a minőségi újságírás iránytű a mai világban. De ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetők maradjanak, rád is szükségünk van. Ne csak olvasd, tartsd is életben a Képmást! Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!
Támogatlak titeket>>
