Tiszta lappal – Amikor valaki úgy dönt, hogy másképp akar élni
Egy tiszta lap, mint amilyen most előttem van, amikor éppen írni kezdek. Valami ilyesmit láthat lelki szemei előtt az a szenvedélybeteg is, aki végre eljut odáig, hogy ténylegesen felismerje: szeretné hátrahagyni mindazt, amivel árt magának és a környezetének. Ácsné Cserta Judit két éve katalizátora mások újjászületésének, és ma már úgy érzi, hogy élete igazán a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancián teljesedett ki.
Ha szenvedélybetegségről, függőségről van szó, akkor a leggyakrabban az alkoholtól, a drogoktól, a cigarettától vagy esetleg az online játékoktól való függőség jut az eszünkbe.
Pedig függőségből sokkal több létezik. Szinte mindannyian függünk valamitől – ki a csokitól, ki a filmektől –, ám az nem mindegy, hogy az adott függőség milyen fokú és mennyire ártalmas.
Ácsné Cserta Judit a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancián dolgozik mentálhigiénés szakemberként.
Judit két évvel ezelőtt váltott, amikor a szintén nagyon szeretett óvónői pályát maga mögött hagyta. „Úgy éreztem, hogy az óvodapedagógusi tevékenységem már nem elégít ki. Szerettem volna valami más területre váltani a további életemben” – meséli.
Juditnak kihívást jelentett az új irány, hiszen korábban legfeljebb közvetve találkozott szenvedélybeteggel. A családjában nem tud érintettről, viszont ahhoz, hogy ezt az utat járja, bizonyára sok köze van édesanyjának is, aki korábban ugyanennek a RÉV szolgálatnak volt a vezetője. Amikor a középiskolás Judit meglátogatta őt a munkahelyén, valamelyest megtapasztalhatta, milyen izgalmas lehet másoknak segíteni.
„Az óvópedagógiai pályán is voltak sikerek, de egészen más ez, amikor magában a függőség legyőzésében tudok valakinek segíteni. A segítő folyamat során értő figyelemmel, empátiával történő együtt gondolkodás zajlik, amely hozzásegíti a szenvedélybeteget a szükséges változás elindulásához. A hozzám fordulók által hozott problémák engem abban inspirálnak, hogy önismeretemben és szakmai tudásomban fejlődjek, képezzem magam. Nagyon sokat jelent, hogy értő figyelemmel hallgatjuk meg klienseinket, ami biztonságot és bátorítást ad nekik, hogy elinduljanak a változás felé. Ez a hozzáállás támogatja a megfelelő bizalom kialakulását a terápiás folyamatban. Változtatni az eddig megszokott dolgokon nagyon nehéz, ezért előfordul, hogy valaki a következő alkalommal már nem jelenik meg. Ám megtapasztalja, hogy amikor képes lesz a segítő kapcsolat folytatására, akkor visszatérhet hozzánk” – mondja Judit.
A mentálhigiénés szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes megkülönböztetni a szerfüggőket (alkohol, drog stb.) a viselkedési addikcióval rendelkezőktől (vásárlás, internetes játék stb.).
A függőségek sokaságának közös oka az önelfogadás, az önértékelés, az önbecsülés hiánya, valamint az is, hogy az illető nem vállal magával szemben felelősséget– tudom meg Judittól.
Aki szerint a szerhasználatot el kell gyászolni, és meg kell keresni azt a dolgot, amely kielégíti a szenvedélybeteg érzelmi és biológiai szükségleteit. Minél több segítséget kap és fogad el valaki, annál nagyobb esély van állapotának javulására, az absztinenciára.
A szenvedélybetegnek tudatosítani kell magában, hogy bármikor visszaeshet a szerhasználatba, tehát élete végéig függő marad.
Ezért hangsúlyozza Judit, hogy mindig csak az adott nap a fontos az absztinencia felé vezető úton. Ennek sikerétől függ, hogy milyen lesz a következő nap.
A segítségkérők telefonon, személyesen vagy e-mailben jelentkeznek be. Az első találkozást – amely komoly kihívás – mindig nagy várakozás előzi meg. Ilyenkor Judit együttérzéssel fogadja a hozzájuk fordulót, mert nagy bátorság megtenni az első lépést, segítséget kérni, felvállalni a függőséget. Aki ezt megteszi, már jó úton van. A találkozásokon nem csupán beszélgetés folyik, hanem különféle kártyákkal játszva is körüljárható a probléma, illetve a játék jó alap lehet a beszélgetés indításához. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak a „Hogy folytatod?” című érzelemkártyája, valamint OH-kártyák is segítséget nyújthatnak a problémák feltárásában.
Judit különböző korú érintettekkel foglalkozik: a legifjabb eddig 22, a legidősebb 82 éves volt. Társ-, alkohol-, drog- és játékfüggőséggel keresték meg. Az első kliens – aki drogproblémájával fordult hozzá – terápiája még folyamatban van. Az alkalmak ritkulnak, az illető egyre jobban meg tudja állni a helyét a mindennapokban. Ilyenkor látszik, érződik, hogy stabil, rendezett, jól van, de a cél természetesen az, hogy tartós életminőség-változásban tudjon élni.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„A striciket tartottam szóval, hogy az önkéntesek beszélhessenek a lányokkal” – Az emberkereskedelemből van kiút
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
